Hazai és nemzetközi jogesetek
A 33. § által módosított anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (At.) 101/A. § (2) bekezdése az At a „születési nem” kötelező nyilvántartására és annak megváltoztathatatlanságára vonatkozó rendelkezéseit [3. § x) pont, 69/B. § (1) bek. b) pont be) alpont, és 69/B. § (3) bek.] a módosításkor folyamatban lévő és a megismételt eljárásokra is alkalmazni rendelte. Az ügyben az Alkotmánybíróság (AB) egyedi normakontroll eljárásban megsemmisítette az At. kifogásolt rendelkezését.
A 33. § által módosított anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (At.) 101/A. § (2) bekezdése az At a „születési nem” kötelező nyilvántartására és annak megváltoztathatatlanságára vonatkozó rendelkezéseit [3. § x) pont, 69/B. § (1) bek. b) pont be) alpont, és 69/B. § (3) bek.] a módosításkor folyamatban lévő és a megismételt eljárásokra is alkalmazni rendelte. A 11/2021. (IV. 7.) AB határozatban az Alkotmánybíróság (AB) egyedi normakontroll eljárásban megsemmisítette az At. kifogásolt rendelkezését, ugyanakkor általános alkalmazási tilalomról nem rendelkezett. Az AB az alkalmazási tilalom kimondása érdekében benyújtott egyedi normakontroll indítványt elutasította, és megállapította, hogy megsemmisített jogszabályi rendelkezést a folyamatban lévő vagy megismételt eljárásokban sem kell alkalmazni.
Az Alkotmánybíróság (AB) elutasította az indítványt, miszerint szexuális irányultságon alapuló önkényes különbségtételt valósít meg a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) közeli hozzátartozókra vonatkozó definíciója, mivel az nem nevesíti a bejegyzett élettársakat. Az AB megállapította: a jogalkotó a szándéka egyértelmű volt: a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény (Bék törvény) utaló szabályának értelmében, ha valamely jogszabály a házasságról vagy a házastársakról rendelkezik, azt a Bék. törvényben meghatározott kivételektől eltekintve a bejegyzett élettársakra is alkalmazni kell. A Ptk. közeli hozzátartozókra vonatkozó meghatározása világos, érthető tételes felsorolást tartalmaz és a Bék. törvénnyel való együttes alkalmazása egyértelmű és kiszámítható jogi helyzetet eredményez: a bejegyzett élettársak is közeli hozzátartozónak minősülnek.
A Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az előtte folyamatban lévő közigazgatási perben az eljárás felfüggesztése mellett egyedi normakontroll eljárást kezdeményezett az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól szóló 429/2017. (XII. 20.) Korm. rendelet 7. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítása és konkrét ügyben való alkalmazhatóságának kizárása érdekében. Mivel az indítvány az Alkotmánybíróság (AB) megítélése szerint mulasztásban megvalósuló alaptörvény-ellenesség megállapítására irányult, az indítványt visszautasította, mivel bíróság erre irányuló kérelmet nem terjeszthet az AB elé.
Az indítványozók a jogszabállyal szemben közvetlenül benyújtott alkotmányjogi panaszaikban az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (At.) 33. §-szal megállapított, illetve módosított rendelkezéseinek alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérték. Az Alkotmánybíróság (AB) az indítványokat visszautasította, mivel azok álláspontja szerint nem feleltek meg az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvényben (Abtv.) előírt feltételeknek.
Az EJEB ítéletében megállapította, hogy a magyar állam megsértette a kérelmező 8. cikkben biztosított jogát, amikor 2018-ban hatásköri vitákra hivatkozással felfüggesztette a nem jogi elismerésére irányuló eljárásokat, és nem biztosított gyors, átlátható és hozzáférhető eljárást a nem- és az ahhoz kapcsolódó névváltoztatásra.
A 33. § által módosított anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvénynek a „születési nem” kötelező nyilvántartására és annak megváltoztathatatlanságára vonatkozó rendelkezései [3. § x) pont, 69/B. § (1) bek. b) pont be) alpont, és 69/B. § (3) bek.] és ezzel a nem jogi elismerésének kizárására vonatkozó tilalom ellen benyújtott bírói kezdeményezés ügyében az Alkotmánybíróság elutasította az indítványt.
Az EJEB egyhangúlag megállapította az Egyezmény 10. cikkének megsértését a magyarhoz hasonló, de annál megengedőbb litván propagandatörvény alkalmazása kapcsán. A Bíróság kimondta, hogy a véleménynyilvánítási szabadság nem korlátozható abból a célból, hogy a 14 éven aluli gyermekeket elzárják az azonos nemű párokat is megjelenítő tartalmaktól, amennyiben azok egyébként nem károsak a gyermek fejlődésére. Ez a cél nem tekinthető legitimnek a Egyezmény 10. cikk (2) bekezdése értelmében.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának Nagykamarája megállapította, hogy Oroszország megsértette a kérelmezők 8. cikkben biztosított magán- és családi élethez való jogát azzal, hogy semmilyen jogi elismerést nem biztosított az azonos nemű párkapcsolatoknak. Ítéletével a Nagykamara egyértelműsítette: a 8. cikk alatt az államoknak pozitív kötelezettsége van az azonos nemű párkapcsolatok jogi elismerésére.
Az EJEB elmarasztalta Oroszországot, amiért az eljáró orosz bíróságok úgy szüntették meg a kérelmező kapcsolattartási jogát gyermekeivel, hogy nem állt rendelkezésre bizonyíték, amely a gyermekek potenciális veszélyeztetettségét a kérelmező tranzíciójára vezette volna vissza. Az orosz bíróságok elmulasztották a család egyéni helyzetét mérlegelni, ezzel kizárólag transzneműsége miatt diszkriminálták a kérelmezőt.