élettársi kapcsolat
Jelenlegi hely
Ez a jogszabály határozza meg, hogy melyik állam jogát kell alkalmazni egy külföldi elemet tartalmazó magánjogi jogviszony esetén, például ha külföldön kötnek házasságot vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot, vagy ugyan Magyarországon kötik, de a felek egyike vagy mindkettejük külföldi állampolgár. Ez a jogszabály határozza meg azt is, hogy melyik állam jogát kell alkalmazni a külföldi elemet tartalmazó apaság vagy anyaság megállapításakor, örökbefogadás vagy a külföldi névváltoztatás esetén.
A jogszabály kimondja, hogy a házasság csak akkor érvényes, ha mindkét fél személyes joga szerint érvényes, ezért egy magyar állampolgár küldöldön kötött azonos nemű házassága nem érvényes, mert a magyar jog az azonos neműek házasságát nem ismeri. Bár két olyan külföldi házassága, akiknek személyes joga elismeri az azonos neműek házasságát elvileg Magyarországon is érvényes, a hatóságok az ilyen esetekben az e törvényben szereplő ún. közrendi záradékot hjvják fel, amely szerint mellőzni kell az irányadó külföldi jog alkalmazását, ha annak eredménye az adott ügyben nyilvánvalóan és súlyosan sértené a magyar jogrendszer alapvető értékeit és alkotmányos elveit.
A jogszabály kimondja, hogy bejegyzett élettársi kapcsolatot akkor is lehet Magyarországon létesíteni, ha azt a felek valamelyikének személyes joga nem ismeri el, feltéve, hogy legalább az egyik leendő bejegyzett élettárs magyar állampolgár vagy belföldön szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik, és a házasságkötésnek a felek azonos neműségén kívül más akadálya nem lenne.
Az élettársi kapcsolat létrejöttére, megszűnésére és joghatásaira az élettársak közös állampolgársága szerinti állam joga alkalmazandó. Ha nincs közös állampolgárság, annak az államnak a joga alkalmazandó, amelynek területén az élettársak szokásos tartózkodási helye található. Itt nincs a bejegyzett élettársakhoz hasonló speciális szabály, ha tehát a felek olyan állam állampolgárai, amely nem ismeri el az azonos nemű párok élettársi kapcsolatát, az élettársi kapcsolat nem jön létre.
Egy örökbefogadás csak akkor érvényes, ha ennek feltételei mind az örökbefogadó, mind az örökbe fogadni kívánt személy örökbefogadás idején fennálló személyes joga szerint fennállnak, így egy azonos nemű pár általi külföldi közös örökbefogadás Magyarországon nem elismerhető.
Az apaság vagy az anyaság megállapítása, továbbá az apaság vélelmének megdöntése kérdésében a gyermek születése idején fennállott személyes jogát kell alkalmazni. Mivel azonban a személyes jog az állampolgárságon múlik, amely viszont a legtöbb esetben pont a szülők állampolgárságán múlik, a szabály alkalmazása komoly nehézségeket vet fel. A közrendi záradék itt is akadályozhatja a külföldön létrejött családi viszonyok magyarországi elismerését.
Magyar állampolgár más állam joga szerint érvényesen bejegyzett születési nevét belföldön elvileg külön engedélyezés nélkül el kell ismerni, a hatóságok azonban ilyen esetekben is a közrendi záradékot hjvják fel, ha a külföldön bejegyzett név nem illeszkedik a születési nemhez.
Az élettársi kapcsolat bíróságok általi megállapításának feltételei a korábban hatályos Ptk. alapján. A cikk alapján a Legfelsőbb Bíróság gyakorlata szerint habár az élettársi kapcsolat meglétéhez az érzelmi közösség mellett, az együttlakáson és a szexuális kapcsolaton túlmenően gazdasági kapcsolat (közös gazdálkodás, közös háztartás vezetése) is szükséges, bizonyos esetekben valamelyik elem hiánya is tekinthető élettársi kapcsolatnak (pl. együttlakás hiányában még a többi feltétel fennállhat). Szintén a Legfelsőbb Bíróság döntése alapján az élettársi kapcsolat megállapítását nem zárja ki az a körülmény, hogy a közös gazdálkodás során a „pénzkezelést” kizárólag az egyik élettárs végzi. A cikk a továbbiakban megegyezik az Ács, Alexandra Izsóné. Az élettársi kapcsolat magánjogi jogkövetkezményeinek összehasonlítása a jelen és a jövő tükrében. (Doktoranduszok fóruma. 2006. 7-15). című tanulmányban foglaltakkal.
A görög Kormány egy 2008-as törvénye kizárólag a különnemű pároknak nyújt lehetőséget jogilag elismert élettársi kapcsolat létesítésére. Több azonos nemű görög pár kérelme alapján a Bíróság végül megállapítja, hogy az azonos nemű párok kapcsolata ugyanúgy családnak minősül, mintha különneműek együttéléséről lenne szó és a jogszabály megkülönböztető, továbbá sérti a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot.
A nemzeti szabályozás szexuális irányultság szerint tesz különbséget, amikor a különnemű élettársak számára lehetővé teszi, hogy az egyik fél halála után a lakásbérletet a másik fél folytassa, míg az azonos neműek számára nem nyújt ilyen jellegű védelmet.
Az új Ptk. hatályba lépése előtt született cikk ismerteti a korábban hatályos Ptk. és az új Ptk. Javaslat élettársakra vonatkozó rendelkezéseit. Rögzíti, hogy a korábbiakkal ellentétben azonos neműek is lehetnek élettársak: „Élettársi jogviszony áll fenn két olyan, házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben (életközösségben) együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége vagy élettársi kapcsolata és akik nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri (féltestvéri) kapcsolatban”. Ezzel egységesíti az azonos neműek és a különneműek élettársi kapcsolatára vonatkozó rendelkezést, hogy ne legyen szükséges külön jogszabályban szabályozni. Ismerteti, hogy lehetőség van egyrészt a közjegyző előtt közokiratban nyilatkozni az élettársi kapcsolat fennállásáról, másrészt a jegyző által vezetett nyilvántartásba történő bejegyzésre. Megerősíti, hogy ez csak lehetőség, az élettársi kapcsolat nem a bejegyzéssel veszi kezdetét és nem a törléssel ér véget. A Javaslat alapján három ponton változnak az élettársi kapcsolat magánjogi jogkövetkezményei:
- lehetőség van a volt élettárs tartására (feltétele a részorultság, érdemesség és a teljesítőképesség)
- lehetőség van a közösen lakott lakás további használatára
- igényt tarthat az élettárs a vagyoni viszonyainak rendezésére a megszűnés után.
A cikk táblázatos ismertetést tartalmaz a korábbi Ptk. és a Javaslat élettársakra vonatkozó részei alapján olyan szempontok szerint, mint pl. a fogalom, hozzátartozói minőség, létrejötte, megszűnése stb.
A házasság, a bejegyzett élettársi kapcsolat és az élettársi kapcsolat (különböző és azonos nemű párok esetén) jogi szabályozásának részletes bemutatása, kitérve különösen a bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozására és felbontására (bíróságon vagy közjegyzőnél), valamint a házasság és a bejegyzett élettársi kapcsolat azonos és különböző joghatásaira: névviselés, vagyoni viszonyok, öröklés, adózás, örökbefogadás. Bemutatja továbbá a különneműek és azonos neműek de facto élettársi viszonyára vonatkozó szabályokat.
Az élettársi kapcsolat fogalma, annak változásai és elhelyezkedése a jogrendszerben. A definíció részletes elemzése. Megerősíti, hogy a bírói gyakorlat nem követeli meg az összes fogalmi elem együttes fennállását, hogy megállapítsa az élettársi kapcsolat létét.
Az élettársi kapcsolat törvényi szabályozása és annak változásai: áttekinti a régi Polgári Törvénykönyv, a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (Családjogi Törvény), valamint a cikk megírásakor készülő új Polgári Törvénykönyv élettársakra vonatkozó rendelkezéseit.
Az élettárs fogalom definíciója, annak változásai és elhelyezkedése a jogrendszerben. A definíció részletes elemzése. Megerősíti, hogy a bírói gyakorlat nem követeli meg az összes fogalmi elem együttes fennállását, hogy megállapítsa az élettársi kapcsolat létét.