alapjogok
Jelenlegi hely
Ez a jogszabály tartalmazta az állampolgári jogok biztosának (ombuds) megválasztására, feladatkörére és eljárásaira vonatkozó szabályokat.
Ez a jogszabály tartalmazza az alapvető jogok biztosa és helyetteseinek megválasztására, feladatkörére és eljárásaira vonatkozó szabályokat. Bár a szexuális és nemi kisebbségek a jogszabályban kifejezetten nem szerepelnek, az alapvető jogok biztosához bárki fordulhat, és a biztos megkülönböztetett figyelmet fordít a leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportok jogainak érvényesülésére, amelybe az LMBTQI embereket is bele lehet érteni. A biztoshoz akkor lehet fordulni, ha valamely hatóság tevékenysége vagy mulasztása a beadványt tevő személy alapvető jogát sérti vagy annak közvetlen veszélyével jár. A hatóság fogalmát a jogszabály tágan határozza meg, abba a közigazgatási szerveken, helyi és nemzetiségi önkormányzatokon, köztestületeken, rendvédelmi szerveken túl a közüzemi szolgáltatókat és valamennyi állami vagy önkormányzati feladatot ellátó, közszolgáltatást nyújtó szervezetet is bele kell érteni. A biztos kezdeményezheti a vizsgált hatóságnál a visszásság orvoslását, ajánlást tehet a vizsgált hatóság felügyeleti szervének, vagy az ügyészséghez, az Alkotmánybírósághoz, a rendőrséghez és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordulhat.
A Kormányrendelet rendelkezik az Emberi Jogi Munkacsoport felállításáról, amely konzultatív fórumként szolgál az emberi jogok védelme érdekében működő civil szervezetek és a kormány között. Az Emberi Jogi Munkacsoporton belül működik a Jogegyenlőségért Felelős Tematikus Munkacsoport, amelynek mandátuma szerint figyelemmel kíséri az alapvető jogok hazai érvényesülését, feltárja azokat az akadályokat, amelyek a jogérvényülést akadályozzák és javaslatokat fogalmaz meg a hatékony jogérvényesülés elősegítése érdekében. A Háttér Társaság mind az Emberi Jogi Munkacsoportnak, mind a Jogegyenlőségért Felelős Tematikus munkacsoportnak tagja.
Az Európai Unió működését szabályozó szerződés. 2. cikke kimondja, hogy „(a)z Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában.“
A cikk a homoszexuális személyek részére nyújtott alapjogvédelem kérdésével foglalkozik az Alkotmánybíróság tevékenységén, valamint nemzetközi példákon– elsősorban az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatán– keresztül bemutatva.
A szerző bemutatja az LMBT mozgalom történetét, kitérve a hazai kezdeményezésekre is. Részletezi a magyar LMBT mozgalommal kapcsolatban a civil szervezetek megalakulását és a Budapest Pride történetét. Ismerteti az ombudsman vizsgálatait a rendőrség szerepének a Budapest Pride védelme érdekében, illetve a családjogi törvény alkotmányosságával kapcsolatban.
A jogalkotásról kaphatunk egy átfogó képet a cikken keresztül. A szerző átveszi, hogy mi alapján bírálják el egy jogszabály formai vagy tartalmi szempontból annak alkotmányosságát vagy alkotmányellenességet, illetve a jogalkotással járó felelősség mertékét, annak fontosságát. A szerző ezeket példákon keresztül igyekszik szemléltetni. A tartalmi alkotmányellenesség bemutatását a bejegyzett élettársi kapcsolaton keresztül végzi el, mikor a jogintézményre vonatkozó Alkotmánybírósági határozatokat mutatja be (14/1995. (III. 13.), 154/2008. (XII.17.)).
Az alkotmánybíróság homoszexualitással kapcsolatos határozatainak bemutatásán keresztül vizsgálja a szerző, hogy hogyan illeszkednek az Európai Unió követelményeihez. Nemzetközi, elsősorban az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatán keresztül történik a bemutatás. Elsődleges az esetek emberi méltóság és szabadság szempontjából történő megközelítése. Elemzi a bíróságok szerepét az azonos nemű párok elismerésében.
Szabadságért vagy egyenlőségért való küzdelem, mint a melegjogi mozgalom sikerének alapja. Részletesen elemzi az autonómia és méltóság kérdését a melegjogokkal kapcsolatos ügyekben elsősorban német, amerikai és kanadai példákon keresztül.
A cikk az Emberi Jogok Európai Bíróságának Schalk-ügyben (Schalk and Kopf v Austria (30141/04)) hozott ítéletét elemzi. Az azonos nemű pár azért fordult a Bírósághoz, mert Ausztriában csak különnemű párok köthettek házasságot – ekkor még a bejegyzett élettársi kapcsolat sem volt lehetséges. A szerző kritikákat is megfogalmaz a Bíróság ítéletével kapcsolatban, majd hangsúlyozza a döntés jelentőségét.