partnerkapcsolat
Jelenlegi hely
Az EJEB egyezménysértőnek ítélte, hogy a kérelmező nem folytathatta örökösként az elhunyt azonos nemű párja lakásbérleti szerződését, pedig a különnemű párok esetében a partner halála után ez a lehetőség adott lett volna.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának Nagykamarája megállapította, hogy Oroszország megsértette a kérelmezők 8. cikkben biztosított magán- és családi élethez való jogát azzal, hogy semmilyen jogi elismerést nem biztosított az azonos nemű párkapcsolatoknak. Ítéletével a Nagykamara egyértelműsítette: a 8. cikk alatt az államoknak pozitív kötelezettsége van az azonos nemű párkapcsolatok jogi elismerésére.
Az azonos nemű pár új-zélandi tagja nem kapott tartózkodási engedélyt Olaszországban családi kapcsolatára hivatkozva, mivel az olasz hatóságok nem ismerték el családtagként az olasz állampolgárral fennálló kapcsolatában. A felek kérelmére az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. cikkével összhangban az azonos nemű párok együttélése ugyanúgy a családi élet fogalma alá esik, mint a különneműek hasonló együttélése.
A kérelmező azért fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához, mert véleménye szerint a családok újraegyesítése jogcímen történő tartózkodási engedélyt biztosító horvát jogszabályok szexuális irányultsága alapján hátrányosan megkülönböztetőnek minősülnek, mivel azonos nemű párok részére nem nyújtják ugyanazokat a lehetőségeket, mint a különnemű párok részére. A Bíróság megállapította, hogy az azonos neműek együttélése ugyanúgy a család fogalma alá tartozik, mint a különneműek hasonló együttélése, így amikor a horvát jogszabályok nem tették lehetővé az azonos neműek családi újraegyesítés jogcímen történő letelepedését, azok megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményének 14. cikkével együtt olvasott 8. cikkét.
Öt európai ország példáján keresztül tekinti át a házasságon kívüli partnerkapcsolatok – élettársi kapcsolat, bejegyzett élettársi kapcsolat - jellemzőit: Dánia (öröklés, közös örökbefogadás), Skócia (élettársak vagyonjogi helyzete), Franciaország (szerződéses partnerkapcsolat [Pacs] és a házasság összehasonlítása), Anglia és Wales (a dajkaanyaság problémás aspektusai), Hollandia (a dajkaanyaság megítélése).
A cikk röviden áttekinti a homoszexualitás történetét (büntető)jogi szempontból, ideértve a beleegyezési korhatár változását is. Bemutatja a 14/1995. (III. 13.) Alkotmánybírósági határozatot és hatásait, amellyel az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az azonos nemű párok együttélése is számíthat ugyanolyan élettársi kapcsolatnak, mint a különneműek hasonló közössége. A döntés következményeként az Országgyűlés a Ptk. módosításával kiterjesztette az élettársi kapcsolatot szabályozó rendelkezéseket az azonos neműekre is.
A cikk egy hosszabb kitekintéssel folytatódik, melyben az azonos neműek együttélésének külföldi szabályozását taglalja. Megjegyzi, hogy az azonos nemű párkapcsolatok jogi elismerésének egyik legnagyobb ellenlábása a katolikus egyház, amely nyilatkozata alapján elfogadja, de nem támogatja az ilyen kapcsolatokat. Végezetül az élettársi kapcsolattal összefüggő, 2007-ben előrelátható, várható jövőt veti fel a szerző.
A mesterséges megtermékenyítés jogi szabályozása egyes európai országokban: Egyesült Királyság, Szerbia, Horvátország. Részletesen tárgyalja az azonos nemű párok reprodukciós eljárásban való részvételének lehetőségeit az előbbi országokban.
A cikk első részében az azonos nemű párkapcsolatok németországi jogi helyzetét mutatja be a szerző, részletesen ír az azonos nemű párok házasságról a alkotmány fényében, a bírói gyakorlatban, valamint ugyanígy az élettársi kapcsolatokra vonatkozó rendelkezésekről is. A továbbiakban összehasonlítást végez más európai államokkal (Dánia, Norvégia Svédország, Belgium, Franciaország, Hollandia, Magyarország). Végezetül összegzi a Németországban várható fejleményeket is.
Az EJEB a Karner-elvet alkalmazva megállapította, szexuális irányultságon alapuló tiltott megkülönböztetést jelent, hogy egy munkáltató által nyújtott biztosítás az azonos nemű élettársra nem terjed ki. Az EJEB azt is megállapította, hogy azonos nemű élettársakra kiterjed a családi élet fogalma.