törvény
Jelenlegi hely
Ez a jogszabály tartalmazta korábban a személyes adatok védelmével kapcsolatos rendelkezéseket, valamint a közérdekű adatokhoz való hozzáférés rendszerét.
Ez a jogszabály tartalmazta a munkaviszony létesítésének és megszűnésének szabályait, valamint a munkavállalók és a munkáltatók jogait és kötelességeit.
2001 és 2004 között részletes szabályokat tartalmazott a hátrányos megkülönböztetés tilalmáról és az előnyben részesítés kötelezettségéről, de ez az EU-s irányelv ellenére a szexuális irányultságra nem terjedt ki. Ezek a szabályok 2003-ban átkerültek az egyenlő bánásmódról szóló törvénybe, és a Munka Törvénykönyvében csak az egyenlő bánásmód munkaviszonnyal kapcsolatos megtartásának általános követelménye szerepelt. Ezzel egyidőben ugyanakkor bekerült a jogszabályba az esélyegyenlőségi tervek elfogadásának lehetősége valamennyi munkáltató esetén. Az egyenlő bánásmódról szóló törvény az ilyen tervek elfogadását kötelezően írja elő az 50 főnél több munkavállalót foglalkoztató állami intézményeknek és állami tulajdonú vállalatok számára.
Ez a törvény tartalmazta korábban a büntetőeljárás szabályait.
Ez a jogszabály tartalmazza a fogyasztói érdekek védelmét szolgáló rendelkezéseket, valamint az érvényesítésükhöz szükséges intézményrendszert. A jogszabály tartalmazza, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi a termék forgalmazása vagy szolgáltatás nyújtása során az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését, így köteles fellépni a szexuális irányultságon vagy nemi identitáson alapuló hátrányos megkülönböztetés ellen is.
Ez a jogszabály tartalmazta az állampolgári jogok biztosának (ombuds) megválasztására, feladatkörére és eljárásaira vonatkozó szabályokat.
Ez a jogszabály tartalmazza az alapvető jogok biztosa és helyetteseinek megválasztására, feladatkörére és eljárásaira vonatkozó szabályokat. Bár a szexuális és nemi kisebbségek a jogszabályban kifejezetten nem szerepelnek, az alapvető jogok biztosához bárki fordulhat, és a biztos megkülönböztetett figyelmet fordít a leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportok jogainak érvényesülésére, amelybe az LMBTQI embereket is bele lehet érteni. A biztoshoz akkor lehet fordulni, ha valamely hatóság tevékenysége vagy mulasztása a beadványt tevő személy alapvető jogát sérti vagy annak közvetlen veszélyével jár. A hatóság fogalmát a jogszabály tágan határozza meg, abba a közigazgatási szerveken, helyi és nemzetiségi önkormányzatokon, köztestületeken, rendvédelmi szerveken túl a közüzemi szolgáltatókat és valamennyi állami vagy önkormányzati feladatot ellátó, közszolgáltatást nyújtó szervezetet is bele kell érteni. A biztos kezdeményezheti a vizsgált hatóságnál a visszásság orvoslását, ajánlást tehet a vizsgált hatóság felügyeleti szervének, vagy az ügyészséghez, az Alkotmánybírósághoz, a rendőrséghez és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordulhat.
Ez a jogszabály határozza meg, hogy melyik állam jogát kell alkalmazni egy külföldi elemet tartalmazó magánjogi jogviszony esetén, például ha külföldön kötnek házasságot vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot, vagy ugyan Magyarországon kötik, de a felek egyike vagy mindkettejük külföldi állampolgár. Ez a jogszabály határozza meg azt is, hogy melyik állam jogát kell alkalmazni a külföldi elemet tartalmazó apaság vagy anyaság megállapításakor, örökbefogadás vagy a külföldi névváltoztatás esetén.
A jogszabály kimondja, hogy a házasság csak akkor érvényes, ha mindkét fél személyes joga szerint érvényes, ezért egy magyar állampolgár küldöldön kötött azonos nemű házassága nem érvényes, mert a magyar jog az azonos neműek házasságát nem ismeri. Bár két olyan külföldi házassága, akiknek személyes joga elismeri az azonos neműek házasságát elvileg Magyarországon is érvényes, a hatóságok az ilyen esetekben az e törvényben szereplő ún. közrendi záradékot hjvják fel, amely szerint mellőzni kell az irányadó külföldi jog alkalmazását, ha annak eredménye az adott ügyben nyilvánvalóan és súlyosan sértené a magyar jogrendszer alapvető értékeit és alkotmányos elveit.
A jogszabály kimondja, hogy bejegyzett élettársi kapcsolatot akkor is lehet Magyarországon létesíteni, ha azt a felek valamelyikének személyes joga nem ismeri el, feltéve, hogy legalább az egyik leendő bejegyzett élettárs magyar állampolgár vagy belföldön szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik, és a házasságkötésnek a felek azonos neműségén kívül más akadálya nem lenne.
Az élettársi kapcsolat létrejöttére, megszűnésére és joghatásaira az élettársak közös állampolgársága szerinti állam joga alkalmazandó. Ha nincs közös állampolgárság, annak az államnak a joga alkalmazandó, amelynek területén az élettársak szokásos tartózkodási helye található. Itt nincs a bejegyzett élettársakhoz hasonló speciális szabály, ha tehát a felek olyan állam állampolgárai, amely nem ismeri el az azonos nemű párok élettársi kapcsolatát, az élettársi kapcsolat nem jön létre.
Egy örökbefogadás csak akkor érvényes, ha ennek feltételei mind az örökbefogadó, mind az örökbe fogadni kívánt személy örökbefogadás idején fennálló személyes joga szerint fennállnak, így egy azonos nemű pár általi külföldi közös örökbefogadás Magyarországon nem elismerhető.
Az apaság vagy az anyaság megállapítása, továbbá az apaság vélelmének megdöntése kérdésében a gyermek születése idején fennállott személyes jogát kell alkalmazni. Mivel azonban a személyes jog az állampolgárságon múlik, amely viszont a legtöbb esetben pont a szülők állampolgárságán múlik, a szabály alkalmazása komoly nehézségeket vet fel. A közrendi záradék itt is akadályozhatja a külföldön létrejött családi viszonyok magyarországi elismerését.
Magyar állampolgár más állam joga szerint érvényesen bejegyzett születési nevét belföldön elvileg külön engedélyezés nélkül el kell ismerni, a hatóságok azonban ilyen esetekben is a közrendi záradékot hjvják fel, ha a külföldön bejegyzett név nem illeszkedik a születési nemhez.
E jogszabály tartalmazza, hogy mely bevételek minősülnek jövedelemnek, azok után milyen adót kell fizetni, és milyen kedvezmények vehetők igénybe. A kedvezmények között szerepel többek között az első házasok kedvezménye és a családi adókedvezmény is. Bár a törvény a bejegyzett élettársakat nem nevesíti, a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényben szereplő általános utaló szabály alapján az első házasok kedvezménye a friss bejegyzett élettársakat is megilleti, illetve a szülő bejegyzett élettársa is jogosult a családi adókedvezményt igénybe venni. A családi adókedvezményre jogosult továbá a szülő élettársa is, ha legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában vagy az élettársi kapcsolat fennállását egy évvel korábbi közokirattal igazolja.
Ez a törvény tartalmazza a különböző családtámogatási formák, így a családi pótlék, a gyermekgondozási támogatás és az anyasági támogatás alapvető szabályait. A törvény szerint a vér szerinti vagy örökbe fogadó szülő mellett szülőnek minősül többek között a szülővel együtt élő házastárs, valamint a szülő élettársa is, hogy legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában vagy az élettársi kapcsolat fennállását egy évvel korábbi közokirattal igazolja. A törvény „szülő” fogalmára több más jogszabály is visszahivatkozik.
Ez a törvény szabályozza a médiaszolgáltatók működésének részletes szabályait, valamint a Médiaalkotmány megsértése esetén folytatható eljárásokat, a Médiatanács működését.