EJEB ítélet

Az azonos nemű pár új-zélandi tagja nem kapott tartózkodási engedélyt Olaszországban családi kapcsolatára hivatkozva, mivel az olasz hatóságok nem ismerték el családtagként az olasz állampolgárral fennálló kapcsolatában. A felek kérelmére az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. cikkével összhangban az azonos nemű párok együttélése ugyanúgy a családi élet fogalma alá esik, mint a különneműek hasonló együttélése.

Jogeset

A kérelmező azért fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához, mert véleménye szerint a családok újraegyesítése jogcímen történő tartózkodási engedélyt biztosító horvát jogszabályok szexuális irányultsága alapján hátrányosan megkülönböztetőnek minősülnek, mivel azonos nemű párok részére nem nyújtják ugyanazokat a lehetőségeket, mint a különnemű párok részére. A Bíróság megállapította, hogy az azonos neműek együttélése ugyanúgy a család fogalma alá tartozik, mint a különneműek hasonló együttélése, így amikor a horvát jogszabályok nem tették lehetővé az azonos neműek családi újraegyesítés jogcímen történő letelepedését, azok megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményének 14. cikkével együtt olvasott 8. cikkét.

Jogeset

A kérelmezők állítása szerint homoszexualitásuk miatt indult vizsgálat velük szemben, majd később ezért bocsátották el őket a Brit Királyi Légierőtől (Royal Air Force), amivel így az Emberi Jogok Európai Egyezményének több pontját is megszegte az Egyesült Királyság. A Bíróság ezt megalapozottnak találta és sem a kérelmezőket ért, szexuális irányultságon alapuló vizsgálatokat, sem a homoszexualitás miatt történt elbocsátást nem tartotta jogszerűnek.

Jogeset

A görög Kormány egy 2008-as törvénye kizárólag a különnemű pároknak nyújt lehetőséget jogilag elismert élettársi kapcsolat létesítésére. Több azonos nemű görög pár kérelme alapján a Bíróság végül megállapítja, hogy az azonos nemű párok kapcsolata ugyanúgy családnak minősül, mintha különneműek együttéléséről lenne szó és a jogszabály megkülönböztető, továbbá sérti a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot.

Jogeset

Két kérelmező vallási okokra hivatkozva tagadta meg a homoszexuális személyek számára történő szolgáltatásnyújtást munkája keretében, ami idővel a munkájuk elvesztéséhez vezetett. A kérelmezők úgy érezték, hogy vallásuk miatt hátrányos megkülönböztetésben részesültek a munkáltató részéről, azonban az Emberi Jogok Európai Bírósága mindkét esetben úgy döntött, hogy nem sérült a kérelmezők vallásgyakorláshoz való joga és nem szenvedtek el hátrányos megkülönböztetést.

Jogeset

Az osztrák jogszabályok nem teszik lehetővé az azonos neműek párkapcsolata esetén az egyik fél gyermekének a másik fél általi örökbefogadását. A kérelmezők a nemzeti jogorvoslati lehetőségeket kimerítve az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultak, hogy állapítsa meg: a hatályos szabályozás megkülönböztető az azonos nemű párokra nézve. A Bíróság döntése alapján az osztrák hatóságok eltérő bánásmódot alkalmaztak a kérelmezőkkel szemben a különnemű, házasságon kívül élő, második szülőként örökbe fogadni szándékozó párokhoz képest, mikor nem tették számukra lehetővé a közös gyermekként történő örökbefogadást.

Jogeset

Egy csoport homofób szórólapokat osztott szét egy svéd iskolában, amiért a bíróságok végül felfüggesztett büntetést, próbára bocsátást és pénzbüntetést szabtak ki. A csoport négy tagja azért fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához, mert véleményük szerint megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményéből fakadó, véleménynyilvánítás szabadságát kimondó jogukat. A Bíróság egyetértett a Svéd Legfelsőbb Bírósággal és döntésében megállapította, hogy a szórólapok mások jogainak megsértésére irányultak, így a véleménynyilvánítási jog korlátozása szükséges és arányos volt.

Jogeset

A kérelmező azért fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához, mert véleménye szerint a hatóságok szexuális irányultsága miatt tagadták meg az örökbefogadási kérelmét és ez sértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. cikkében megfogalmazott magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogát. Sérült továbbá a tisztességes tárgyaláshoz (6. cikk) és a hatékony jogorvoslathoz való joga (13. cikk), mivel az eljárás során egy tárgyalásról nem kapott értesítést. A Bíróság a hatóságok szakvéleményére alapozva végül megállapította, hogy nem a kérelmező szexuális irányultsága volt az örökbefogadás megtagadásának oka, hanem a gyermek érdekeit figyelembe véve jártak el az illetékes hatóságok, amikor megtagadták az örökbefogadást.

Jogeset

A kérelmezők azért fordultak az Emberi Jogok Európai Bíróságához, mert Varsó polgármestere nem engedélyezett számukra egy bejelentett felvonulást és a hozzá kapcsolódó rendezvények közül sem mindegyikre kaptak engedélyt. A kérelmezők úgy vélik, hogy engedélyüket jogszerűtlenül tagadták meg és nem állt rendelkezésükre megfelelő jogorvoslat, hogy a szükséges engedélyeket időben beszerezhessék. Véleményük szerint hátrányos megkülönböztetés érte őket, ami így gyülekezési joguk sérelméhez vezetett. A Bíróság megalapozottnak találta a kérelmet és véleménye szerint a szervezőket hátrányos megkülönböztetés érte a szervezés során, ami így a gyülekezési joguk megsértéséhez is vezetett

Jogeset

Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint az orosz hatóságok több aktivista véleménynyilvánításhoz való jogát korlátozták, amikor az általuk felmutatott transzparens szövege miatt demonstrációjukat a homoszexualitás kiskorúak közötti népszerűsítésének minősítették, mindemellett azt is megállapította a Bíróság, hogy a vonatkozó orosz szabályozás hátrányos megkülönböztetést is megvalósít.

Jogeset