EJEB ítélet

Taddeucci és McCall kontra Olaszország

Az azonos nemű pár új-zélandi tagja nem kapott tartózkodási engedélyt Olaszországban családi kapcsolatára hivatkozva, mivel az olasz hatóságok nem ismerték el családtagként az olasz állampolgárral fennálló kapcsolatában. A felek kérelmére az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. cikkével összhangban az azonos nemű párok együttélése ugyanúgy a családi élet fogalma alá esik, mint a különneműek hasonló együttélése.

Pajić kontra Horvátország

A kérelmező azért fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához, mert véleménye szerint a családok újraegyesítése jogcímen történő tartózkodási engedélyt biztosító horvát jogszabályok szexuális irányultsága alapján hátrányosan megkülönböztetőnek minősülnek, mivel azonos nemű párok részére nem nyújtják ugyanazokat a lehetőségeket, mint a különnemű párok részére. A Bíróság megállapította, hogy az azonos neműek együttélése ugyanúgy a család fogalma alá tartozik, mint a különneműek hasonló együttélése, így amikor a horvát jogszabályok nem tették lehetővé az azonos neműek családi újraegyesítés jogcímen történő letelepedését, azok megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményének 14. cikkével együtt olvasott 8. cikkét.

Smith és Grady kontra Egyesült Királyság

A kérelmezők állítása szerint homoszexualitásuk miatt indult vizsgálat velük szemben, majd később ezért bocsátották el őket a Brit Királyi Légierőtől (Royal Air Force), amivel így az Emberi Jogok Európai Egyezményének több pontját is megszegte az Egyesült Királyság. A Bíróság ezt megalapozottnak találta és sem a kérelmezőket ért, szexuális irányultságon alapuló vizsgálatokat, sem a homoszexualitás miatt történt elbocsátást nem tartotta jogszerűnek.

Vallianatos és mások kontra Görögország

A görög Kormány egy 2008-as törvénye kizárólag a különnemű pároknak nyújt lehetőséget jogilag elismert élettársi kapcsolat létesítésére. Több azonos nemű görög pár kérelme alapján a Bíróság végül megállapítja, hogy az azonos nemű párok kapcsolata ugyanúgy családnak minősül, mintha különneműek együttéléséről lenne szó és a jogszabály megkülönböztető, továbbá sérti a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot.

Eweida és mások kontra Egyesült Királyság

Két kérelmező vallási okokra hivatkozva tagadta meg a homoszexuális személyek számára történő szolgáltatásnyújtást munkája keretében, ami idővel a munkájuk elvesztéséhez vezetett. A kérelmezők úgy érezték, hogy vallásuk miatt hátrányos megkülönböztetésben részesültek a munkáltató részéről, azonban az Emberi Jogok Európai Bírósága mindkét esetben úgy döntött, hogy nem sérült a kérelmezők vallásgyakorláshoz való joga és nem szenvedtek el hátrányos megkülönböztetést.

X. és mások kontra Ausztria

Az osztrák jogszabályok nem teszik lehetővé az azonos neműek párkapcsolata esetén az egyik fél gyermekének a másik fél általi örökbefogadását. A kérelmezők a nemzeti jogorvoslati lehetőségeket kimerítve az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultak, hogy állapítsa meg: a hatályos szabályozás megkülönböztető az azonos nemű párokra nézve. A Bíróság döntése alapján az osztrák hatóságok eltérő bánásmódot alkalmaztak a kérelmezőkkel szemben a különnemű, házasságon kívül élő, második szülőként örökbe fogadni szándékozó párokhoz képest, mikor nem tették számukra lehetővé a közös gyermekként történő örökbefogadást.

Vejdeland és mások kontra Svédország

Egy csoport homofób szórólapokat osztott szét egy svéd iskolában, amiért a bíróságok végül felfüggesztett büntetést, próbára bocsátást és pénzbüntetést szabtak ki. A csoport négy tagja azért fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához, mert véleményük szerint megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményéből fakadó, véleménynyilvánítás szabadságát kimondó jogukat. A Bíróság egyetértett a Svéd Legfelsőbb Bírósággal és döntésében megállapította, hogy a szórólapok mások jogainak megsértésére irányultak, így a véleménynyilvánítási jog korlátozása szükséges és arányos volt.

Fretté kontra Franciaország

A kérelmező azért fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához, mert véleménye szerint a hatóságok szexuális irányultsága miatt tagadták meg az örökbefogadási kérelmét és ez sértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. cikkében megfogalmazott magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogát. Sérült továbbá a tisztességes tárgyaláshoz (6. cikk) és a hatékony jogorvoslathoz való joga (13. cikk), mivel az eljárás során egy tárgyalásról nem kapott értesítést. A Bíróság a hatóságok szakvéleményére alapozva végül megállapította, hogy nem a kérelmező szexuális irányultsága volt az örökbefogadás megtagadásának oka, hanem a gyermek érdekeit figyelembe véve jártak el az illetékes hatóságok, amikor megtagadták az örökbefogadást.

Bączkowski és mások kontra Lengyelország

A kérelmezők azért fordultak az Emberi Jogok Európai Bíróságához, mert Varsó polgármestere nem engedélyezett számukra egy bejelentett felvonulást és a hozzá kapcsolódó rendezvények közül sem mindegyikre kaptak engedélyt. A kérelmezők úgy vélik, hogy engedélyüket jogszerűtlenül tagadták meg és nem állt rendelkezésükre megfelelő jogorvoslat, hogy a szükséges engedélyeket időben beszerezhessék. Véleményük szerint hátrányos megkülönböztetés érte őket, ami így gyülekezési joguk sérelméhez vezetett. A Bíróság megalapozottnak találta a kérelmet és véleménye szerint a szervezőket hátrányos megkülönböztetés érte a szervezés során, ami így a gyülekezési joguk megsértéséhez is vezetett

Bayev és mások kontra Oroszország

Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint az orosz hatóságok több aktivista véleménynyilvánításhoz való jogát korlátozták, amikor az általuk felmutatott transzparens szövege miatt demonstrációjukat a homoszexualitás kiskorúak közötti népszerűsítésének minősítették, mindemellett azt is megállapította a Bíróság, hogy a vonatkozó orosz szabályozás hátrányos megkülönböztetést is megvalósít.