A kérelmező azért fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához, mert véleménye szerint a családok újraegyesítése jogcímen történő tartózkodási engedélyt biztosító horvát jogszabályok szexuális irányultsága alapján hátrányosan megkülönböztetőnek minősülnek, mivel azonos nemű párok részére nem nyújtják ugyanazokat a lehetőségeket, mint a különnemű párok részére. A Bíróság megállapította, hogy az azonos neműek együttélése ugyanúgy a család fogalma alá tartozik, mint a különneműek hasonló együttélése, így amikor a horvát jogszabályok nem tették lehetővé az azonos neműek családi újraegyesítés jogcímen történő letelepedését, azok megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményének 14. cikkével együtt olvasott 8. cikkét.
A bosznia-hercegovinai állampolgár kérelmező tartózkodási engedély iránti kérelmet nyújtott be a horvát hatóságoknál család újraegyesítés jogcímen, mivel az azonos nemű, horvát állampolgárságú D.B.-vel kívánt letelepedni Horvátországban. Kérelmében nyilvánvalóvá tette, hogy Horvátországban tanult és tizenhét évig élt Zágrábban. A kérelmet elutasították arra hivatkozva, hogy nem teljesül minden törvényi követelmény annak kiadására. A kérelmező fellebbezett a Belügyminisztériumnál, mivel a hatóság határozatából arra következtetett, hogy azért utasították el a kérelmét, mert a vonatkozó törvény nem tartalmaz rendelkezést az azonos neműek család újraegyesítésére vonatkozóan. A fellebbezést elutasították, fenntartva a korábbi határozatot. A kérelmező újra fellebbezett, arra hivatkozva, hogy a különnemű párok számára biztosítja a család újraegyesítését a törvény, számára viszont nem. Fellebbezését újra elutasították. Ezután panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, amit arra alapított, hogy szexuális irányultsága miatt megkülönböztetés érte, azonban a panaszát az Alkotmánybíróság elutasította, megerősítve a korábbi szervek döntéseit.
A kérelmező azért fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához, hogy az állapítsa meg az Emberi Jogok Európai Egyezménye 14. cikkének (megkülönböztetés tilalma) 8. cikkel (családi élet tiszteletben tartása) együtt olvasott megsértését.
A Bíróság a Schalk és Kopf kontra Ausztria ügyben megállapítottakra hivatkozva megerősíti, hogy az azonos neműek együttélése ugyanúgy a család fogalma alá tartozik, mint a különneműek hasonló együttélése.
Döntése alapján az, hogy az azonos neműek részére nem tették lehetővé a horvát jogszabályok a család újraegyesítése jogcímen történő letelepedést, az Egyezmény 14. cikkével együtt olvasott 8. cikkbe ütközik, mivel eltérő bánásmódot valósított meg.
„A körülmények alapján a Bíróság úgy vélekedik, hogy az állam hátrányos helyzetű bevándorlási politikájával kapcsolatos tárgyilagos indokból fakadó nem együttélés ténye D.B.-vel nem rontja le a kérelmező kapcsolatának állandóságát az Egyezmény 8. cikke szerinti családi élet fogalma tekintetében.”
„A fent felhozott okok fényében (lásd 79-84 bekezdések) a Bíróság úgy látja, hogy a kérdéses szituációban a kérelmezővel szembeni elbánás összeegyeztethetetlen az Egyezmény 14. cikkével együtt olvasott 8. cikkben megfogalmazott rendelkezéseivel”