Jogszabályok és egyéb joganyagok
Jelenlegi hely
A törvény azokra a külföldi állampolgárokra vonatkozik, akik nem élhetnek az EU jog alapján biztosított szabad mozgás jogával, így például a magyar állampolgárok családtagjaira is. A törvény szabályozza a különböző jogcímű tartozkodás és huzamos tartózkodás feltételeit, így a családi együttélésre vonatkozó szabályokat is. Bár a jogszabály a bejegyzett élettársakat családtagként nem nevesíti, a bejegyzetti élettársi kapcsolatról szóló törvényben szereplő általános utalószabály miatt a bejegyzett élettársak is családtagnak minősülnek.
A 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet a tartalmazza a miniszterelnök és a kormány tagjainak (a minisztereknek) feladat- és hatáskörét.
A PACE határozata felhívja az Európa Tanács tagállamait, hogy tartózkodjanak az olyan jogszabályok elfogadásától, amelyek sértik az LMBTQI emberek jogait. A határozat külön felhívja Magyarországot, hogy azonnali hatállyal helyezze hatályon kívül a 2020 májusában elfogadott, a nem jogi elismerését tiltó 33. §-t és a 2021 júniusában elfogadott LMBTQI-ellenes „gyermekvédelmi törvényt“. A határozat idézi a Velencei Bizottság 1059/2021. számú véleményét, amely megállapítja, hogy ezek a módosítások „hozzájárulnak egy olyan fenyegető környezet kialakításához, amelyben az LMBTQI gyermekek egészségügyi kockázatoknak, zaklatásnak és zaklatásnak lehetnek kitéve”.
A 2021-ben elfogadott törvény módosította a családvédelmi és gyermekvédelmi törvényt, a méditörvényt, a reklámtörvény és a köznevelési törvényt, és ezekbe olyan rendelkezéseket vezetett be, amely szerint kiskorúak nem férhetnek hozzá a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsítő, megjelenítő tartalmakhoz.
A helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének részletes szabályait, a program felépítésének sablonját, a szerepeltetendő adattáblákat tartalmazó útmutató.
Ez a köznevelésért felelős miniszter által közzétett közlemény határozza meg a köznevelési intézményben tanítandó tananyag részletes tartalmát különböző pedagógiai szakaszokra és iskolatípusra vonatkozóan.
Az ORFK utasítja részben a magyar Btk., részben az EBESZ ajánlásai alapján tartalmazza a gyűlölet-bűncselekmények fogalmát, és általános kötelezettségként rögzíti, hogy valamennyi bűncselekmény esetében fel kell tárni a lehetséges előítéletes motivációt. Ehhez tartalmazza az előítélet indikátorokat. Az utasítás a másodlagos viktimizáció elkerülése érdekében meghatározza az áldozatokkal való bánásmód legfontosabb elvárásait. Emellett kitér a gyűlölet-bűncselekmények közösségi dimenziójára is.
Ez a jogszabály tartalmazza a sértett vagy tanú különleges bánásmód megállapítására irányuló egyéni értékelésének szabályait.
Ez a törvény tartalmazza a büntetőeljárás szabályait, többek között a sértett fogalmát (50. §) és jogait (51. §). A XIV. fejezete részletesen kitér a különleges bánásmódot igénylő sértetté vagy tanúvá nyilvánítás szabályaira (81-84. §), illetve hogy milyen speciális garanciák illetik meg az ilyen sértetteket, tanúkat (81-95. §). A 99. §-a lehetővé teszi a sértett személyes adatainak zártan kezelését.
A rendőrség és az ügyészség által vezetett statisztikai rendszer részletszabályait tartalmazó útmutató. Az útmutató szerint valamennyi bűncselekmény esetén nyilván kell tartani, hogy annak indítéka valamely társadalmi csoport elleni gyűlölet volt-e, és ha igen, mi volt a védett tulajdonság.