Jogszabályok és egyéb joganyagok
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény azokra vonatkozik, akik nem élhetnek az EU jog alapján biztosított szabad mozgás jogával. A törvény az idegenrendészet szabályait tartalmazza, így szabályozza többek között a különböző jogcímű tartozkodás feltételeit, a letelepedés vagy a családegyesítésre való jogosultság szabályait, és az ezekre vonatkozó eljárást.
A 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet a tartalmazza a miniszterelnök és a kormány tagjainak (a minisztereknek) feladat- és hatáskörét.
A PACE határozata felhívja az Európa Tanács tagállamait, hogy tartózkodjanak az olyan jogszabályok elfogadásától, amelyek sértik az LMBTQI emberek jogait. A határozat külön felhívja Magyarországot, hogy azonnali hatállyal helyezze hatályon kívül a 2020 májusában elfogadott, a nem jogi elismerését tiltó 33. §-t és a 2021 júniusában elfogadott LMBTQI-ellenes „gyermekvédelmi törvényt“. A határozat idézi a Velencei Bizottság 1059/2021. számú véleményét, amely megállapítja, hogy ezek a módosítások „hozzájárulnak egy olyan fenyegető környezet kialakításához, amelyben az LMBTQI gyermekek egészségügyi kockázatoknak, zaklatásnak és zaklatásnak lehetnek kitéve”.
A 2021-ben elfogadott törvény módosította a családvédelmi és gyermekvédelmi törvényt, a méditörvényt, a reklámtörvény és a köznevelési törvényt, és ezekbe olyan rendelkezéseket vezetett be, amely szerint kiskorúak nem férhetnek hozzá a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsítő, megjelenítő tartalmakhoz.
Az ORFK utasítja részben a magyar Btk., részben az EBESZ ajánlásai alapján tartalmazza a gyűlölet-bűncselekmények fogalmát, és általános kötelezettségként rögzíti, hogy valamennyi bűncselekmény esetében fel kell tárni a lehetséges előítéletes motivációt. Ehhez tartalmazza az előítélet indikátorokat. Az utasítás a másodlagos viktimizáció elkerülése érdekében meghatározza az áldozatokkal való bánásmód legfontosabb elvárásait. Emellett kitér a gyűlölet-bűncselekmények közösségi dimenziójára is.
A törvény a büntetőeljárás szabályait tartalmazza, XIV. fejezete részletesen kitér a különleges bánásmód szabályaira, így arra, hogy sértettként kit illetnek meg az ehhez kapcsolódó garanciák (81. § - 96. §), míg a 99. §-a lehetővé teszi a sértett személyes adatainak zártan kezelését.
Ez a jogszabály tartalmazza az anyakönyvezési feladatok ellátásnak részletes szabályait, így pl. azt, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándék bejelentésekor és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésekor pontosan hogyan kell eljárni, milyen iratokat kell bemutatni és milyen nyilatkozatokat kell tenni.
A 33. § elfogadása előtt ez a jogszabály tartalmazta továbbá a nem jogi elismerésére vonatkozó eljárásrend néhány elemét, így azt, hogy a kérelmet a névváltoztatásért felelős anyakönyvi szervnek kellett benyújtani, hogy ahhoz a nem megváltozását támogató egészségügyi szakvéleményt kellett csatolni, hogy a központi anyakönyvi szerv a nem megváltozásáról értesítést küldött a születést nyilvántartó anyakönyvvezetőnek, aki azt bejegyezte az anyakönyvi nyilvántartásba.
A PACE határozata felhívja az Európa Tanács tagállamait, hogy - többek között - tartózkodjanak az ún. „normalizáló“ kezelésektől, biztosítsák az interszex emberek számára a szükséges, multidiszciplináris orvosi ellátást, egyszerűsítsék a nem jogi elismerésére irányuló eljárásokat, hogy azok gyorsak, átláthatóak és hozzáférhetőek legyenek mindenki számára, illetve hogy fontolják meg a nem kötelező feltüntetését a születési anyakönyvi kivonaton és a személlyazonosító okmányokban.
A határozat többek között arra szólítja fel a tagállamokat, hogy egyértelműen tiltsák a nemi identitáson alapuló hátrányos megkülönböztetést és gyűlölet-bűncselekményeket; vezessenek be önmeghatározáson alapuló, gyors, átlátható és hozzáférhető eljárást a nem jogi elismerésére; tegyék elérhetővé és hozzáférhetővé a nemi helyreállító kezeléseket; fontolják meg egy harmadik nem opciójának bevezetését a hivatalos iratokban; és a transzneműséget ne minősítsék mentális betegségnek.
Ez a jogszabály tartalmazza az anyakönyvezési feladatok ellátásnak részletes szabályait, így pl. azt, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándék bejelentésekor és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésekor pontosan hogyan kell eljárni, milyen iratokat kell bemutatni és milyen nyilatkozatokat kell tenni.
A 33. § elfogadása előtt ez a jogszabály tartalmazta továbba a nem jogi elismerésére vonatkozó eljárásrend néhány elemét, így azt, hogy a kérelmet a névváltoztatásért felelős anyakönyvi szervnek kellett benyújtani, hogy ahhoz a nem megváltozását támogató egészségügyi szakvéleményt kellett csatolni, hogy a központi anyakönyvi szerv a nem megváltozásáról értesítést küldött a születést nyilvántartó anyakönyvvezetőnek, aki azt bejegyezte az anyakönyvi nyilvántartásba.