AB határozat
A 33. § által módosított anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvénynek a „születési nem” kötelező nyilvántartására és annak megváltoztathatatlanságára vonatkozó rendelkezései [3. § x) pont, 69/B. § (1) bek. b) pont be) alpont, és 69/B. § (3) bek.] és ezzel a nem jogi elismerésének kizárására vonatkozó tilalom ellen benyújtott bírói kezdeményezés ügyében az Alkotmánybíróság elutasította az indítványt.
Az Alkotmánybíróság (AB) elutasította az indítványt, miszerint szexuális irányultságon alapuló önkényes különbségtételt valósít meg a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) közeli hozzátartozókra vonatkozó definíciója, mivel az nem nevesíti a bejegyzett élettársakat. Az AB megállapította: a jogalkotó a szándéka egyértelmű volt: a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény (Bék törvény) utaló szabályának értelmében, ha valamely jogszabály a házasságról vagy a házastársakról rendelkezik, azt a Bék. törvényben meghatározott kivételektől eltekintve a bejegyzett élettársakra is alkalmazni kell. A Ptk. közeli hozzátartozókra vonatkozó meghatározása világos, érthető tételes felsorolást tartalmaz és a Bék. törvénnyel való együttes alkalmazása egyértelmű és kiszámítható jogi helyzetet eredményez: a bejegyzett élettársak is közeli hozzátartozónak minősülnek.
A 33. § által módosított anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (At.) 101/A. § (2) bekezdése az At a „születési nem” kötelező nyilvántartására és annak megváltoztathatatlanságára vonatkozó rendelkezéseit [3. § x) pont, 69/B. § (1) bek. b) pont be) alpont, és 69/B. § (3) bek.] a módosításkor folyamatban lévő és a megismételt eljárásokra is alkalmazni rendelte. A 11/2021. (IV. 7.) AB határozatban az Alkotmánybíróság (AB) egyedi normakontroll eljárásban megsemmisítette az At. kifogásolt rendelkezését, ugyanakkor általános alkalmazási tilalomról nem rendelkezett. Az AB az alkalmazási tilalom kimondása érdekében benyújtott egyedi normakontroll indítványt elutasította, és megállapította, hogy megsemmisített jogszabályi rendelkezést a folyamatban lévő vagy megismételt eljárásokban sem kell alkalmazni.
A 33. § által módosított anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (At.) 101/A. § (2) bekezdése az At a „születési nem” kötelező nyilvántartására és annak megváltoztathatatlanságára vonatkozó rendelkezéseit [3. § x) pont, 69/B. § (1) bek. b) pont be) alpont, és 69/B. § (3) bek.] a módosításkor folyamatban lévő és a megismételt eljárásokra is alkalmazni rendelte. Az ügyben az Alkotmánybíróság (AB) egyedi normakontroll eljárásban megsemmisítette az At. kifogásolt rendelkezését.
A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) elutasításával szemben indított közigazgatási perben a bíróság jogszabályi alap hiányában megtagadta a transznemű menekült nem- és névváltoztatásra vonatkozó kérését: a magyar jog nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely meghatározná, mely hatóság köteles a magyarországi anyakönyvi bejegyzéssel rendelkező menekültek esetén a nem- és névváltoztatásra irányuló kérelemről érdemben dönteni. Az bírósági ítélettel szemben benyújtott alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróság (AB) elutasította, de hivatalból eljárva megállapította a mulasztásos alaptörvény-ellenességet. Felhívta az Országgyűlést, hogy 2018. december 31-ig szabályozza a jogszerűen letelepedett nem magyar állampolgárok nem- és névváltoztatására irányuló eljárást.
A határozat a művi meddővé tétel kapcsán foglalt állást a transznemű embereken végzett nemi megerősítő beavatkozások alapjogi összefüggéseiről, megállapítva, hogy azok a testi és szellemi egészség védelmében, illetve a személyiség integritásának megőrzése érdekében szükséges beavatkozások.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvény nem alkotmányellenes és a megsemmisítésére irányuló indítványokat elutasította.
Az Alkotmánybíróság a névjoggal kapcsolatos határozatában kitérve a transzszexuálisok névviselésére és névváltoztatására az európai bírósági gyakorlaton keresztül megerősítette, hogy az állam köteles a transz emberek nemének megváltozását a névváltozással együtt tudomásul venni.
Az Alkotmánybíróság egy konkrét ügy kapcsán végezte el az Alkotmány bizonyos rendelkezéseinek értelmezését és megállapította, hogy a gyermek érdekében törvény vagy bírósági határozat által kizárható, vagy korlátozható az egyesülési joga, amennyiben homoszexualitással kapcsolatos szervezet tevékenységében kíván tagként részt venni. A határozat megerősíti, hogy ebben az esetben a két alapvető jog összeütközése esetén a gyermek fejlődésének alkotmányos védelme kerül előtérbe.
Az Alkotmánybíróság 154/2008. (XII.17.) számú határozatával alkotmányellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a bejegyzett élettársakról szóló 2007. évi CLXXXIV. törvényt, amely így nem lépett hatályba. Határozatában az Alkotmánybíróság kifejti, hogy az alkotmányellenesség oka elsősorban egy, a különböző neműek számára a házassággal párhuzamosan fennálló jogintézmény létrehozása, továbbá, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat jogintézményének létrehozása azonos nemű személyek számára nem alkotmányellenes – a különböző neműek bejegyzett élettársi kapcsolatától eltérően. A határozat következményeként született meg a jelenleg hatályos 2009. évi XXIX. törvény a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról.