Identoba és mások kontra Grúzia

Típus: 
Ügyszám: 
73235/12
2015. május 12
Rövid összefoglaló: 

Az Emberi Jogok Európai Bírósága több szempontból is elmarasztalta a grúz hatóságokat, amiért nem nyújtottak kellő védelmet az Identoba nevű LMBT civil szervezet által szervezett, engedélyezett békés tüntetésen résztvevők részére a homofób támadásokkal szemben. A Bíróság ítélete alapján a megmozduláson részt vevőket ért verbális és tettleges támadások alkalmasak voltak arra, hogy olyan félelmet keltsenek a szexuális kisebbség tagjaiban, amelyek elérik a kínzás tilalmának bizonyos szintjét, így megsértve az Emberi Jogok Európai Egyezményének 3. cikkét. Emellett, mivel ezen cselekményeknek a résztvevők szexuális irányultsága volt az alapja, így a megkülönböztetés tilalma is felmerül (az Egyezmény 14. cikke), továbbá ennek következtében gyülekezési és egyesülési jogukat (11. cikk) sem gyakorolhatták megfelelően.

Tényállás: 

A kérelem benyújtója az Identoba nevű LMBT civil szervezet és tizennégy grúz állampolgár, akiket a rendőrség elmulasztott megvédeni egy békés tüntetés alkalmával más magánszemélyek által velük szemben elkövetett erőszakos cselekményektől 2012-ben, ezzel megsértve az Emberi Jogok Európai Egyezményének több cikkét is. Az Identoba békés demonstrációt jelentett be a homofóbia ellenes világnapra, amelyet a hatóságok engedélyeztek és rendőri jelenlétet is biztosítottak, ahogyan ezt a szervezők kérték. A demonstráció napján békésen vonuló körülbelül 30 fős csoportot váratlanul körbevette egy legalább száz fős ellentüntető csoport. A tüntetőket kísérő rendőrök ekkor eltávolodtak, illetve a tömegben feltűnő rendőrök sem nyújtottak segítséget és nem avatkoztak közbe, mikor a tüntetőket fenyegették. Később az ellentüntetők csoportja kitépte a demonstrálók kezéből a transzparenseket, széttépte azokat, majd néhányukat bántalmazta, a földön fekve pedig tovább rugdalták őket. Ekkor érkezett néhány rendőrautó, majd a rendőrök szétválasztották a feleket. Ezután az Identoba több alkalmazottját is rövid időre őrizetbe vette a rendőrség, állításuk szerint azért, hogy megvédjék őket az ellentüntetőktől. Később többen is orvosi ellátásra szorultak. A demonstrálók és ellentüntetők közötti ütközetet egy televíziótársaság is rögzítette, majd több televízió csatorna sugárzott összefoglalót az eseményekről, ahol a résztvevők arca egyértelműen felismerhető volt. Az eseményekhez kapcsolódóan a hatóságok látszólag nem végeztek alapos nyomozást.

Döntés: 

Több szempontból is vizsgálta a Bíróság az esetet az Egyezmény több cikkéhez kapcsolódóan. Megállapította a 3. (Kínzás tilalma) és 14. cikk (Megkülönböztetés tilalma) együttes sérelmét, mivel az ellentűntetők cselekményei egy szexuális kisebbséggel szemben irányultak és alkalmasak voltak arra, hogy félelmet keltsenek a résztvevőkben, így elérve a kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés tilalmának bizonyos szempontból történő megsértéséhez szükséges szintet. Ugyanígy, a 3. cikkből eredő kötelezettségét sem teljesítette az állam, amikor nem folytatott le megfelelő eljárást az elkövetők felderítése érdekében, ezzel pedig a későbbi békés tüntetések békés jellegébe vetett közbizalmat is csökkenti.

Megállapította továbbá a Bíróság, hogy a hatóságok azzal, hogy nem biztosították a demonstráción részt vevők védelmét a homofób támadásoktól, és nem biztosították a békés tüntetéshez való jogukat, az Egyezmény 11. cikkébe (Gyülekezés és egyesülés szabadsága) ütközik a 14. cikkel együtt olvasva.

Idézetek: 

„Minden bizonyítékot figyelembe véve a Bíróság megismétli, hogy a kérelmezőkkel szembeni, 2012.05.17-i, homofóbia ellenes világnapon történt támadást azok kezdeményezték, akik a grúz LMBT közösséggel szemben ellenszenvet éreznek. Továbbá az erőszak, ami leginkább gyűlöletbeszédben, súlyos fenyegetésben, illetve szórványos fizikai bántalmazásban nyilvánult meg, hogy a fenyegetések valóságát szemléltessék, félelmet, szorongást és bizonytalanságot keltett mind a tizenhárom kérelmezőben és kellően súlyosak ahhoz, hogy elérjék a vonatkozó küszöböt a 3. cikk és a 14. cikk együttes alkalmazásához.”

Jogszabály-hivatkozás: 
3. cikk, 11. cikk, 14. cikk