véleménynyilvánítás szabadsága
Jelenlegi hely
A kormányrendelet 20/A. §-a tartalmazza az LMBTQI-ellenes „gyermekvédelmi“ törvény végrehajtási rendelkezéseit (ún. csomagolási rendelet).
A törvény 9. § (12) bekezdése és a 9/A. §-a tartalmazza az LMBTQI-ellenes „gyermektörvény“ által megállapított szabályokat, így az LMBTQI tartalmak népszerűsítésére vonatkozó tilalmat, illetve a szexuális irányultságról, szexuális életről és nemi diverzitásról (is) szóló foglalkozások megtartására vonatkozó korlátozásokat.
Az ún. reklámtörvény hatálya a reklámozóként, reklámszolgáltatóként vagy reklám közzétevőjeként végzett gazdasági reklámtevékenységre, a szponzorálásra, a reklámközvetítésre, a médiahirdetési felületek (reklámhelyek) értékesítésére, valamint az ezekre alkalmazott magatartási kódexekre terjed ki. A törvény 8. § (1a) bekezdése - a 2021-es LMBTQI-ellenes törvény elfogadása óta tiltja a 18 éven aluliak számára az olyan reklám elérhetővé tételét, amely „a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg“.
Az EJEB egyhangúlag megállapította az Egyezmény 10. cikkének megsértését a magyarhoz hasonló, de annál megengedőbb litván propagandatörvény alkalmazása kapcsán. A Bíróság kimondta, hogy a véleménynyilvánítási szabadság nem korlátozható abból a célból, hogy a 14 éven aluli gyermekeket elzárják az azonos nemű párokat is megjelenítő tartalmaktól, amennyiben azok egyébként nem károsak a gyermek fejlődésére. Ez a cél nem tekinthető legitimnek a Egyezmény 10. cikk (2) bekezdése értelmében.
A 2021-ben elfogadott törvény módosította a családvédelmi és gyermekvédelmi törvényt, a méditörvényt, a reklámtörvény és a köznevelési törvényt, és ezekbe olyan rendelkezéseket vezetett be, amely szerint kiskorúak nem férhetnek hozzá a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsítő, megjelenítő tartalmakhoz.
A leszbikus aktivistával szemben pénzbírságot szabtak ki az orosz hatóságok homoszexuális propaganda nyilvános népszerűsítéséért. Mivel a sérelmet nem sikerült orvosolni a nemzeti jogorvoslati rendszer keretében így az ENSZ Emberi Jogi Bizottságához fordult a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában foglalt jogai megsértése miatt, ahol megállapításra került, hogy a kérelmező korlátozásával sérült a véleménynyilvánításhoz való joga, valamint szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés is megvalósult, mivel Oroszország nem tudta megfelelően igazolni, hogy a heteorszexuális propaganda engedélyezésével szemben miért korlátozza a homoszexuális propagandát.
Egy csoport homofób szórólapokat osztott szét egy svéd iskolában, amiért a bíróságok végül felfüggesztett büntetést, próbára bocsátást és pénzbüntetést szabtak ki. A csoport négy tagja azért fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához, mert véleményük szerint megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményéből fakadó, véleménynyilvánítás szabadságát kimondó jogukat. A Bíróság egyetértett a Svéd Legfelsőbb Bírósággal és döntésében megállapította, hogy a szórólapok mások jogainak megsértésére irányultak, így a véleménynyilvánítási jog korlátozása szükséges és arányos volt.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint az orosz hatóságok több aktivista véleménynyilvánításhoz való jogát korlátozták, amikor az általuk felmutatott transzparens szövege miatt demonstrációjukat a homoszexualitás kiskorúak közötti népszerűsítésének minősítették, mindemellett azt is megállapította a Bíróság, hogy a vonatkozó orosz szabályozás hátrányos megkülönböztetést is megvalósít.