bejegyzett élettársi kapcsolat

Ez a jogszabály határozza meg, hogy melyik állam jogát kell alkalmazni egy külföldi elemet tartalmazó magánjogi jogviszony esetén, például ha külföldön kötnek házasságot vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot, vagy ugyan Magyarországon kötik, de a felek egyike vagy mindkettejük külföldi állampolgár. Ez a jogszabály határozza meg azt is, hogy melyik állam jogát kell alkalmazni a külföldi elemet tartalmazó apaság vagy anyaság megállapításakor, örökbefogadás vagy a külföldi névváltoztatás esetén.

A jogszabály kimondja, hogy a házasság csak akkor érvényes, ha mindkét fél személyes joga szerint érvényes, ezért egy magyar állampolgár küldöldön kötött azonos nemű házassága nem érvényes, mert a magyar jog az azonos neműek házasságát nem ismeri. Bár két olyan külföldi házassága, akiknek személyes joga elismeri az azonos neműek házasságát elvileg Magyarországon is érvényes, a hatóságok az ilyen esetekben az e törvényben szereplő ún. közrendi záradékot hjvják fel, amely szerint mellőzni kell az irányadó külföldi jog alkalmazását, ha annak eredménye az adott ügyben nyilvánvalóan és súlyosan sértené a magyar jogrendszer alapvető értékeit és alkotmányos elveit.

A jogszabály kimondja, hogy bejegyzett élettársi kapcsolatot akkor is lehet Magyarországon létesíteni, ha azt a felek valamelyikének személyes joga nem ismeri el, feltéve, hogy legalább az egyik leendő bejegyzett élettárs magyar állampolgár vagy belföldön szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik, és a házasságkötésnek a felek azonos neműségén kívül más akadálya nem lenne. 

Az élettársi kapcsolat létrejöttére, megszűnésére és joghatásaira az élettársak közös állampolgársága szerinti állam joga alkalmazandó. Ha nincs közös állampolgárság, annak az államnak a joga alkalmazandó, amelynek területén az élettársak szokásos tartózkodási helye található. Itt nincs a bejegyzett élettársakhoz hasonló speciális szabály, ha tehát a felek olyan állam állampolgárai, amely nem ismeri el az azonos nemű párok élettársi kapcsolatát, az élettársi kapcsolat nem jön létre. 

Egy örökbefogadás csak akkor érvényes, ha ennek feltételei mind az örökbefogadó, mind az örökbe fogadni kívánt személy örökbefogadás idején fennálló személyes joga szerint fennállnak, így egy azonos nemű pár általi külföldi közös örökbefogadás Magyarországon nem elismerhető. 

Az apaság vagy az anyaság megállapítása, továbbá az apaság vélelmének megdöntése kérdésében a gyermek születése idején fennállott személyes jogát kell alkalmazni. Mivel azonban a személyes jog az állampolgárságon múlik,  amely viszont a legtöbb esetben pont a szülők állampolgárságán múlik, a szabály alkalmazása komoly nehézségeket vet fel. A közrendi záradék itt is akadályozhatja a külföldön létrejött családi viszonyok magyarországi elismerését.

Magyar állampolgár más állam joga szerint érvényesen bejegyzett születési nevét belföldön elvileg külön engedélyezés nélkül el kell ismerni, a hatóságok azonban ilyen esetekben is a közrendi záradékot hjvják fel, ha a külföldön bejegyzett név nem illeszkedik a születési nemhez.

Ez a jogszabály tartalmazta az anyakönyvezési feladatok ellátásnak részletes szabályait, így pl. azt, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándék bejelentésekor és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésekor pontosan hogyan kell eljárni, milyen iratokat kell bemutatni és milyen nyilatkozatokat kell tenni. Ez a jogszabály tartalmazta továbba a nem jogi elismerésére vonatkozó eljárásrend néhány elemét, így azt, hogy a kérelmet a névváltoztatásért felelős anyakönyvi szervnek kell benyújtani, hogy ahhoz a nem megváltozását támogató egészségügyi szakvéleményt kell csatolni, hogy a központi anyakönyvi szerv a nem megváltozásáról értesítést küld a születést nyilvántartó anyakönyvvezetőnek, aki azt bejegyzi az anyakönyvi nyilvántartásba.

Ez a jogszabály tartalmazza az anyakönyvezési feladatok ellátásnak alapvető szabályait, így pl. azt, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándék bejelentésekor és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésekor pontosan hogyan kell eljárni, milyen iratokat kell bemutatni és milyen nyilatkozatokat kell tenni.

A 33. § elfogadása előtt ez a jogszabály tartalmazta továbba a nem jogi elismerésére vonatkozó eljárásrend néhány elemét, így azt, hogy a kérelmet a névváltoztatásért felelős anyakönyvi szervnek kellett benyújtani, hogy ahhoz a nem megváltozását támogató egészségügyi szakvéleményt kellett csatolni, hogy a központi anyakönyvi szerv a nem megváltozásáról értesítést küldött a születést nyilvántartó anyakönyvvezetőnek, aki azt bejegyezte az anyakönyvi nyilvántartásba. A jogszabály jelenleg kimondja, hogy