örökbefogadás

Jelenlegi hely

Ez a jogszabály határozta meg, hogy melyik állam jogát kell alkalmazni egy külföldi elemet tartalmazó magánjogi jogviszony esetén, például ha külföldön kötnek házasságot vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot, vagy ugyan Magyarországon kötik, de a felek egyike vagy mindkettejük külföldi állampolgár. Ez a jogszabály határozta meg azt is, hogy melyik állam jogát kell alkalmazni a külföldi elemet tartalmazó apaság vagy anyaság megállapításakor, örökbefogadás vagy a külföldi névváltoztatás esetén.

Ez a jogszabály határozza meg, hogy melyik állam jogát kell alkalmazni egy külföldi elemet tartalmazó magánjogi jogviszony esetén, például ha külföldön kötnek házasságot vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot, vagy ugyan Magyarországon kötik, de a felek egyike vagy mindkettejük külföldi állampolgár. Ez a jogszabály határozza meg azt is, hogy melyik állam jogát kell alkalmazni a külföldi elemet tartalmazó apaság vagy anyaság megállapításakor, örökbefogadás vagy a külföldi névváltoztatás esetén.

A jogszabály kimondja, hogy a házasság csak akkor érvényes, ha mindkét fél személyes joga szerint érvényes, ezért egy magyar állampolgár küldöldön kötött azonos nemű házassága nem érvényes, mert a magyar jog az azonos neműek házasságát nem ismeri. Bár két olyan külföldi házassága, akiknek személyes joga elismeri az azonos neműek házasságát elvileg Magyarországon is érvényes, a hatóságok az ilyen esetekben az e törvényben szereplő ún. közrendi záradékot hjvják fel, amely szerint mellőzni kell az irányadó külföldi jog alkalmazását, ha annak eredménye az adott ügyben nyilvánvalóan és súlyosan sértené a magyar jogrendszer alapvető értékeit és alkotmányos elveit.

A jogszabály kimondja, hogy bejegyzett élettársi kapcsolatot akkor is lehet Magyarországon létesíteni, ha azt a felek valamelyikének személyes joga nem ismeri el, feltéve, hogy legalább az egyik leendő bejegyzett élettárs magyar állampolgár vagy belföldön szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik, és a házasságkötésnek a felek azonos neműségén kívül más akadálya nem lenne. 

Az élettársi kapcsolat létrejöttére, megszűnésére és joghatásaira az élettársak közös állampolgársága szerinti állam joga alkalmazandó. Ha nincs közös állampolgárság, annak az államnak a joga alkalmazandó, amelynek területén az élettársak szokásos tartózkodási helye található. Itt nincs a bejegyzett élettársakhoz hasonló speciális szabály, ha tehát a felek olyan állam állampolgárai, amely nem ismeri el az azonos nemű párok élettársi kapcsolatát, az élettársi kapcsolat nem jön létre. 

Egy örökbefogadás csak akkor érvényes, ha ennek feltételei mind az örökbefogadó, mind az örökbe fogadni kívánt személy örökbefogadás idején fennálló személyes joga szerint fennállnak, így egy azonos nemű pár általi külföldi közös örökbefogadás Magyarországon nem elismerhető. 

Az apaság vagy az anyaság megállapítása, továbbá az apaság vélelmének megdöntése kérdésében a gyermek születése idején fennállott személyes jogát kell alkalmazni. Mivel azonban a személyes jog az állampolgárságon múlik,  amely viszont a legtöbb esetben pont a szülők állampolgárságán múlik, a szabály alkalmazása komoly nehézségeket vet fel. A közrendi záradék itt is akadályozhatja a külföldön létrejött családi viszonyok magyarországi elismerését.

Magyar állampolgár más állam joga szerint érvényesen bejegyzett születési nevét belföldön elvileg külön engedélyezés nélkül el kell ismerni, a hatóságok azonban ilyen esetekben is a közrendi záradékot hjvják fel, ha a külföldön bejegyzett név nem illeszkedik a születési nemhez.

A kérelmezők – élettársi kapcsolatban élő leszbikus pár – azt kifogásolták, hogy a nem biológiai anya nem tudja örökbefogadni a partnere vérszerinti gyermekét, pedig őt születése óta együtt nevelték. A Bíróság megállapította, hogy a kérelmezők az élettársi kapcsolatban élő különnemű párokkal vannak összehasonlítható helyzetben, akik szintén nem jogosultak partnerük gyermekét örökbefogadni (bár köthettek házasságot, amely megnyitotta volna előttük ezt a lehetőséget).

A kormányrendelet a gyámügyi eljárás részletes szabályait tartalmazza. Ebben a körben szabályozza - többek között - a szülői kapcsolattartás rendezését, az ezzel kapcsolatos döntések végrehajtását, az örökbefogadás engedélyezési eljárását, a gyermek jogállásával összefüggő eljárást, valamint a gyermekvédelmi eljárások részleteit.

Az osztrák jogszabályok nem teszik lehetővé az azonos neműek párkapcsolata esetén az egyik fél gyermekének a másik fél általi örökbefogadását. A kérelmezők a nemzeti jogorvoslati lehetőségeket kimerítve az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultak, hogy állapítsa meg: a hatályos szabályozás megkülönböztető az azonos nemű párokra nézve. A Bíróság döntése alapján az osztrák hatóságok eltérő bánásmódot alkalmaztak a kérelmezőkkel szemben a különnemű, házasságon kívül élő, második szülőként örökbe fogadni szándékozó párokhoz képest, mikor nem tették számukra lehetővé a közös gyermekként történő örökbefogadást.

A kérelmező azért fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához, mert véleménye szerint a hatóságok szexuális irányultsága miatt tagadták meg az örökbefogadási kérelmét és ez sértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. cikkében megfogalmazott magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogát. Sérült továbbá a tisztességes tárgyaláshoz (6. cikk) és a hatékony jogorvoslathoz való joga (13. cikk), mivel az eljárás során egy tárgyalásról nem kapott értesítést. A Bíróság a hatóságok szakvéleményére alapozva végül megállapította, hogy nem a kérelmező szexuális irányultsága volt az örökbefogadás megtagadásának oka, hanem a gyermek érdekeit figyelembe véve jártak el az illetékes hatóságok, amikor megtagadták az örökbefogadást.

Az EJEB értelmezése szerint a családi kapcsolat megállapításánál a biológiai köteléken túl a valódi kötödést is figyelembe kell venni.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága az Emberi Jogok Európai Egyezményébe ütközőnek találta az örökbefogadás szexuális irányultság alapján történő megtagadását.

A Ptk. 2:43. §-a szerint a személyiségi jogok sérelmét jelenti a hátrányos megkülönböztetés, ezért a szexuális irányultság vagy nemi identitás szerinti hátrányos megkülönböztetés vagy zaklatás áldozatai polgári peres úton szerezhetnek jogi elégtételt. A  2:43. §-a szerint a a személyiségi jogok sérelmét jelenti továbbá a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése, így akinek szexuális irányultságát vagy nemi identitását engedélye nélkül nyilvánosságra hozzák, személyiségi jogok polgári peres útján szerezhet jogi elégtételt. A Ptk. 6:514. §-a az azonos nemű párok közti élettársi kapcsolatot is elismeri. A Ptk. 4:121. § szerint gyermeket csak házastársak fogadhatnak örökbe; kivételes, különös méltánylást érdemlő esetben, miniszteri engedéllyel egyedül örökbe fogadni szándékozó is örökbefogadhat.

Az Egyezmény 7. cikkének 1. bekezdése szerint a részes államoknak nemcsak házaspárok, hanem egyének számára is lehetővé kell tenniük az örökbefogadást. A 7. cikk 2. bekezdése szerint a részes államok az azonos nemű házaspárok és bejegyzett élettársak, illetve tartós párkapcsolatban élő azonos- vagy különnemű párok esetében is lehetővé tehetik az örökbefogadást.