EJEB ítélet

Jelenlegi hely

A kérelmezők azért fordultak az Emberi Jogok Európai Bíróságához, mert Varsó polgármestere nem engedélyezett számukra egy bejelentett felvonulást és a hozzá kapcsolódó rendezvények közül sem mindegyikre kaptak engedélyt. A kérelmezők úgy vélik, hogy engedélyüket jogszerűtlenül tagadták meg és nem állt rendelkezésükre megfelelő jogorvoslat, hogy a szükséges engedélyeket időben beszerezhessék. Véleményük szerint hátrányos megkülönböztetés érte őket, ami így gyülekezési joguk sérelméhez vezetett. A Bíróság megalapozottnak találta a kérelmet és véleménye szerint a szervezőket hátrányos megkülönböztetés érte a szervezés során, ami így a gyülekezési joguk megsértéséhez is vezetett

Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint az orosz hatóságok több aktivista véleménynyilvánításhoz való jogát korlátozták, amikor az általuk felmutatott transzparens szövege miatt demonstrációjukat a homoszexualitás kiskorúak közötti népszerűsítésének minősítették, mindemellett azt is megállapította a Bíróság, hogy a vonatkozó orosz szabályozás hátrányos megkülönböztetést is megvalósít.

A kérelmezők azt panaszolták, hogy az olasz jogszabályok nem nyújtanak lehetőséget arra, hogy házasságot kössenek, vagy egyéb, polgári jogilag elfogadott kapcsolatot létesítsenek, ezért szexuális irányultságuk miatt hátrányos megkülönböztetést szenvednek el. Az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, hogy Olaszország megsértette a kérelmezők magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogát, mivel nem tette lehetővé, hogy az azonos nemű párok bármilyen formában, jogi keretek között létesíthessenek kapcsolatot.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága több szempontból is elmarasztalta a grúz hatóságokat, amiért nem nyújtottak kellő védelmet az Identoba nevű LMBT civil szervezet által szervezett, engedélyezett békés tüntetésen résztvevők részére a homofób támadásokkal szemben. A Bíróság ítélete alapján a megmozduláson részt vevőket ért verbális és tettleges támadások alkalmasak voltak arra, hogy olyan félelmet keltsenek a szexuális kisebbség tagjaiban, amelyek elérik a kínzás tilalmának bizonyos szintjét, így megsértve az Emberi Jogok Európai Egyezményének 3. cikkét. Emellett, mivel ezen cselekményeknek a résztvevők szexuális irányultsága volt az alapja, így a megkülönböztetés tilalma is felmerül (az Egyezmény 14. cikke), továbbá ennek következtében gyülekezési és egyesülési jogukat (11. cikk) sem gyakorolhatták megfelelően.

A melegfelvonuláshoz szükséges engedélyek kiadását több éven át megtagadta Moszkva polgármestere a közérdekre, közerkölcsre, közegészségügyre és mások jogainak védelmére hivatkozással, azonban az Emberi Jogok Európai Bíróságának határozata szerint ez az Emberi Jogok Európai Egyezményének gyülekezés és egyesülés szabadságát kimondó 11. cikkébe ütközik, mivel az orosz hatóságok által alkalmazott megszorítások nem tekinthetők szükségesnek egy demokratikus társadalomban. 

A bejegyzett élettársi kapcsolat alkalmas helyettesíteni az azonos neműek közötti házasság lehetőségét az EJEB értelmezése szerint.

Az EJEB értelmezése szerint a családi kapcsolat megállapításánál a biológiai köteléken túl a valódi kötödést is figyelembe kell venni.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága az Emberi Jogok Európai Egyezményébe ütközőnek találta az örökbefogadás szexuális irányultság alapján történő megtagadását.

A nemzeti szabályozás szexuális irányultság szerint tesz különbséget, amikor a különnemű élettársak számára lehetővé teszi, hogy az egyik fél halála után a lakásbérletet a másik fél folytassa, míg az azonos neműek számára nem nyújt ilyen jellegű védelmet.

Az EJEB határozata alapján amennyiben az egészségbiztosítás általában kiterjed az egészségügyileg szükséges beavatkozásokra, abban az esetben ki kell terjednie a nemi megerősítő kezelések finanszírozására is.