gyermekvállalás

Jelenlegi hely

Ez a jogszabály határozta meg, hogy melyik állam jogát kell alkalmazni egy külföldi elemet tartalmazó magánjogi jogviszony esetén, például ha külföldön kötnek házasságot vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot, vagy ugyan Magyarországon kötik, de a felek egyike vagy mindkettejük külföldi állampolgár. Ez a jogszabály határozta meg azt is, hogy melyik állam jogát kell alkalmazni a külföldi elemet tartalmazó apaság vagy anyaság megállapításakor, örökbefogadás vagy a külföldi névváltoztatás esetén.

Ez a jogszabály határozza meg, hogy melyik állam jogát kell alkalmazni egy külföldi elemet tartalmazó magánjogi jogviszony esetén, például ha külföldön kötnek házasságot vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot, vagy ugyan Magyarországon kötik, de a felek egyike vagy mindkettejük külföldi állampolgár. Ez a jogszabály határozza meg azt is, hogy melyik állam jogát kell alkalmazni a külföldi elemet tartalmazó apaság vagy anyaság megállapításakor, örökbefogadás vagy a külföldi névváltoztatás esetén.

A jogszabály kimondja, hogy a házasság csak akkor érvényes, ha mindkét fél személyes joga szerint érvényes, ezért egy magyar állampolgár küldöldön kötött azonos nemű házassága nem érvényes, mert a magyar jog az azonos neműek házasságát nem ismeri. Bár két olyan külföldi házassága, akiknek személyes joga elismeri az azonos neműek házasságát elvileg Magyarországon is érvényes, a hatóságok az ilyen esetekben az e törvényben szereplő ún. közrendi záradékot hjvják fel, amely szerint mellőzni kell az irányadó külföldi jog alkalmazását, ha annak eredménye az adott ügyben nyilvánvalóan és súlyosan sértené a magyar jogrendszer alapvető értékeit és alkotmányos elveit.

A jogszabály kimondja, hogy bejegyzett élettársi kapcsolatot akkor is lehet Magyarországon létesíteni, ha azt a felek valamelyikének személyes joga nem ismeri el, feltéve, hogy legalább az egyik leendő bejegyzett élettárs magyar állampolgár vagy belföldön szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik, és a házasságkötésnek a felek azonos neműségén kívül más akadálya nem lenne. 

Az élettársi kapcsolat létrejöttére, megszűnésére és joghatásaira az élettársak közös állampolgársága szerinti állam joga alkalmazandó. Ha nincs közös állampolgárság, annak az államnak a joga alkalmazandó, amelynek területén az élettársak szokásos tartózkodási helye található. Itt nincs a bejegyzett élettársakhoz hasonló speciális szabály, ha tehát a felek olyan állam állampolgárai, amely nem ismeri el az azonos nemű párok élettársi kapcsolatát, az élettársi kapcsolat nem jön létre. 

Egy örökbefogadás csak akkor érvényes, ha ennek feltételei mind az örökbefogadó, mind az örökbe fogadni kívánt személy örökbefogadás idején fennálló személyes joga szerint fennállnak, így egy azonos nemű pár általi külföldi közös örökbefogadás Magyarországon nem elismerhető. 

Az apaság vagy az anyaság megállapítása, továbbá az apaság vélelmének megdöntése kérdésében a gyermek születése idején fennállott személyes jogát kell alkalmazni. Mivel azonban a személyes jog az állampolgárságon múlik,  amely viszont a legtöbb esetben pont a szülők állampolgárságán múlik, a szabály alkalmazása komoly nehézségeket vet fel. A közrendi záradék itt is akadályozhatja a külföldön létrejött családi viszonyok magyarországi elismerését.

Magyar állampolgár más állam joga szerint érvényesen bejegyzett születési nevét belföldön elvileg külön engedélyezés nélkül el kell ismerni, a hatóságok azonban ilyen esetekben is a közrendi záradékot hjvják fel, ha a külföldön bejegyzett név nem illeszkedik a születési nemhez.

Az 1981-ben készült ajánlás felszólítja a tagállamokat, hogy szüntessék meg az azonos neműek közti szexuális kapcsolatok büntetőjogi üldözését; állapítsanak meg azonos beleegyezési korhatárt az azonos- és különneműek közti szexuális kapcsolatokra; szüntessék be a homoszexuális személyekkel kapcsolatos rendőrségi adatgyűjtést, illetve a homoszexuális személyek kötelező orvosi kezelést; tegyenek lépéseket a homoszexuálisok elleni foglalkoztatási diszkrimináció ellen; és biztosítsák, hogy a homoszexuális szülők nem szenvednek hátrányt gyermekük elhelyezése és a velük való kapcsolattartás során.

Az Egyezmény 7. cikkének 1. bekezdése szerint a részes államoknak nemcsak házaspárok, hanem egyének számára is lehetővé kell tenniük az örökbefogadást. A 7. cikk 2. bekezdése szerint a részes államok az azonos nemű házaspárok és bejegyzett élettársak, illetve tartós párkapcsolatban élő azonos- vagy különnemű párok esetében is lehetővé tehetik az örökbefogadást.