bejegyzett élettársi kapcsolat
Jelenlegi hely
A 154/2008. (XII.17.) Alkotmánybírósági határozatot elemzi kommentárszerűen. Az említett Alkotmánybírósági határozat megállapítja a bejegyzett élettársi kapcsolatokról szóló 2007. évi CLXXXIV. törvény alkotmányellenességét, azonban a bejegyzett élettársi kapcsolatot, mint jogintézményt nem tartja alkotmányellenesnek. A szerző végigveszi a határozat megállapításait, majd több kritika mellett megállapítja, hogy a testület abból indult ki, hogy a törvényt mindenképpen alkotmányellenesnek nyilvánítja, viszont az ehhez felsorolt indokok kevésbé meggyőzőek.
A házasság, a bejegyzett élettársi kapcsolat és az élettársi kapcsolat (különböző és azonos nemű párok esetén) jogi szabályozásának részletes bemutatása, kitérve különösen a bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozására és felbontására (bíróságon vagy közjegyzőnél), valamint a házasság és a bejegyzett élettársi kapcsolat azonos és különböző joghatásaira: névviselés, vagyoni viszonyok, öröklés, adózás, örökbefogadás. Bemutatja továbbá a különneműek és azonos neműek de facto élettársi viszonyára vonatkozó szabályokat.
A szerző megerősíti, hogy a bejegyzett élettársakról szóló 2007. évi CLXXXIV. törvény még hatályba lépése előtti alkotmánybírósági megsemmisítése után a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvény szabályozza a jogintézményt. A bejegyzett élettársi kapcsolatot a törvény nem a de facto élettársi kapcsolat egyik fajtájának tekinti, hanem az azonos neműek családjogi jogviszonyának minősülő és a személyi állapotot is érintő olyan új párkapcsolati formának, amely a különneműek házasságával lényegében azonos jellegű. Ebből is következően a házasságra irányadó szabályokat általános érvénnyel kell alkalmazni és a jogkövetkezmények között csak alkotmányos indokok miatti eltérések lehetségesek.
A cikk részletesen tárgyalja a bejegyzett élettársi kapcsolat létrejöttére, joghatásaira, megszűnésére vonatkozó szabályokat. Tárgyalja továbbá az azonos és különnemű párok élettársi kapcsolatának jellemzőit.
A cikk a bejegyzett élettársi kapcsolat jogintézménynek hazai kialakulását, valamint a skandináv, német és a francia-luxemburgi modell sajátosságait mutatja be. Elemzi a bejegyzett élettársakról szóló 2007. évi CLXXXIV. törvényt megsemmisítő 154/2008. (XII. 17.) Alkotmánybírósági határozatot. Részletesen bemutatja a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvényt, valamint a kapcsolódó 32/2010. (III. 25.) Alkotmánybírósági határozatot, amellyel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy nem alkotmányellenesek a törvény rendelkezései.
A család védelme az új Polgári Törvénykönyv javaslatában. A törvénykönyv módosító javaslatainak problémái: bejegyzett élettársak helyzete, személyiségi jogok védelme, kitagadás az öröklésből. Külön foglalkozik a bejegyzett élettársak Ptk.-beli és a külön törvényben található párhuzamos szabályozás indokoltságával, javaslatot tesz a szükséges módosításokra ezzel kapcsolatban.
Belgium, Svédország, Görögország és Új-Zéland példáján keresztül mutatja a házasságra, az élettársi és a bejegyzett élettársi kapcsolatra vonatkozó szabályozást.
Különböző európai országok azonos nemű párokkal foglalkozó jogszabályainak ismertetése: Spanyolország (házasság), Csehország (regisztrált partnerkapcsolat), Belgium (örökbefogadás), Svédország (leszbikus szülők mesterséges megtermékenyítése).
A cikk a házasság jogintézményének válságát igyekszik bemutatni. Ismerteti a házasság fogalmát, több megközelítésből is, amelyekben közös, hogy kizárólag férfi és nő viszonyában tartják lehetségesnek a házasság elismerését, majd nemzetközi példákon keresztül kérdőjelezi meg ezen fogalmi elem létének szükségszerűségét. Részletezi a házasság és a bejegyzett élettársi kapcsolat közötti különbségeket, végül kitér az előbbi jogintézmények nemzetközi szabályozására is.
A cikk a házasság jogintézményét és az élettársi kapcsolat szabályozását mutatja be, kitérve nemzetközi példákra is. Külön elemzi az azonos neműek kapcsolata által felvetett kérdéseket is, szintén nemzetközi példákkal ismertetve a lehetséges szabályozási módokat. A 154/2008. (XII. 17.) Alkotmánybírósági határozattal megsemmisített bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2007. évi CLXXXIV. törvény tükrében ismerteti a bejegyzett élettársi kapcsolat jogintézményét, felhívva a figyelmet arra, hogy vékony a határvonal a házasság és a bejegyzett élettársi kapcsolat között.
A bejegyzett élettársi kapcsolat magyar jogrendszerben történt kialakulását mutatja be az azonos neműek élettársi kapcsolatának elfogadását megállapító 14/1995. (III.13.) Alkotmánybírósági határozattól a megsemmisített bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2007. évi CLXXXIV. törvényen keresztül a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvényig. A cikk az előbbiek bemutatása után az új Ptk. Javaslat Családjogi Könyvének bejegyzett élettársakra vonatkozó rendelkezéseivel is foglalkozik.