bejegyzett élettársi kapcsolat
Jelenlegi hely
Az Alkotmánybíróság által később megsemmisített bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2007. évi CLXXXIV. törvényen keresztül mutatja be a bejegyzett élettársi kapcsolatoknak elsősorban az ingatlannyilvántartással kapcsolatos vonatkozásait. A szerző végül megállapítja, hogy az ingatlan-nyilvántartási eljárás szempontjából a bejegyzett élettársi kapcsolat intézményének megjelenése nagyobb változást nem hoz.
A 154/2008 (XII. 17.) Alkotmánybírósági határozat megsemmisítette a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2007. évi CLXXXIV. törvényt. A cikk bemutatja az alkotmánybírósági eljárás alapját képező indítványok lényegét, az Alkotmánybíróság érvelését, kitérve a különvéleményekre is, majd több kritikát fogalmaz meg az érveléssel kapcsolatban.
A szerző kiemeli, hogy a határozat jelentősége leginkább abban rejlik, hogy megállapítja, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat maga nem alkotmányellenes (csak a 2007. évi CLXXXIV. törvény), sőt alkotmányjogilag kívánatos is.
Kitér arra is, hogy a később elfogadott, bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvénnyel kapcsolatos, Alkotmánybírósághoz érkezett indítványokat az Alkotmánybíróság a 32/2010. (III. 25.) AB határozatában mind elutasította.
A cikk rövid összefoglalások keretében felsorolja, a szerző által hiányosnak, pontatlannak talált vagy éppen meg sem jelenő jogszabályokat, az új Ptk. Javaslatának Családjogi könyvéből. Az általa kritizált témák a következők: a házasság és a család védelmének elve; a jegyesség fogalma; házasságkötés előtti várakozási idő; cselekvőképesség; mostohaszülő – mostoha gyermek házasságának tilalma; bontás közjegyző hatáskörébe való utalása; házastársi hűség; tartás; vállalkozás; bejegyzett élettársi kapcsolat; élettársi kapcsolat; reprodukció; ivarsejt es embrió; ügyész perindítási joga; örökbefogadás; szülői felügyelet; és a rokontartás szabályai.
A bejegyzett élettársi kapcsolatra vonatkozóan azt a kritikát fogalmazza meg, hogy a Javaslatban szereplő 18. életév, mint feltétel helyett célszerűbb lenne a nagykorúságot feltételként tűzni.
A cikk bemutatja a homoszexualitás definícióját több tudományág szempontjából, majd annak a különböző történelmi korokban való megítélésével foglalkozik az ókortól egészen napjainkig. Bemutatja a jogelméleti vitákon keresztül is, valamint ismerteti a katolikus egyház napjainkra jellemző álláspontját.
A hazai szabályozás tükrében végigveszi a változásokat a büntetőjog és a polgári jog területéről, kitérve a bejegyzett élettársi kapcsolatokra, valamint ismerteti a vonatkozó alkotmánybírósági határozatokat is.
Rövid európai kitekintésében az európai vonatkozásokat is számba veszi.
A cikk az élettársi kapcsolatok regisztrálásának szabályozásának kialakulását tekinti át, kitérve az öröklési jogi vonatkozásokra is. A szerző a cikkben regisztráció alatt az élettársi kapcsolatok nyilvántartását és a hozzá kapcsolódó szabályokat érti.
Kárpáti Józsefre hivatkozva megismétli, hogy a regisztrált kapcsolatok egy alternatív megoldása lehet (a cikk megszületése idején) a bejegyzett életpartnerség, amely azonos nemű párok részre is lehetőséget nyújtana.
A cikk végén rövid európai kitekintést végez.
Bemutatja a T/3832-es törvényjavaslat vitája az azonos neműek házasságáról, amelyet a tárgyaló Bizottság nem támogatott, így nem került az Országgyűlés elé. A cikk megmagyarázza a támogatás hiányát: ez elsősorban a 14/1995. (III. 13.) Alkotmánybírósági határozatban rejlik, azaz háttere az Alkotmánybíróság értelmezése a házasságról, gyermekek érdekéről, és indoka alkotmányellenesség.
A cikk elemzi a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2007. évi CLXXXIV. törvényt (amely végül nem lépett hatályba).
A szerző összefoglalóan megállapítja, hogy „a hátrányos megkülönböztetés tilalma nem azt jelenti, hogy az államnak el kellene ismernie a házassághoz fűződő joghatásokkal az azonos neműek szexuális kapcsolatát, életközösségét. Az pedig kifejezetten és kirívóan aláássa a házasság intézményét, sérti az Alkotmány 15. §-át, ezért alkotmányellenes, ha az állam ily módon támogatja a homoszexuális kapcsolatot”. Továbbá: „Mind a férfi és a nő, mind a gyermek - nemzetközi jogilag is védett - érdeke, egészséges fejlődése és egyenlő méltósága, mind pedig a társadalom jövője és az emberi faj szaporodása, fennmaradása (a közjó és az igazságosság követelménye) azt kívánja, hogy az állam - miként az Alkotmányunk is megköveteli - a házasság intézményéhez fűzzön házasságjogi joghatást, azaz ne az egyéb kapcsolathoz.”
A tanulmány részletesen foglalkozik az azonos neműek házasságáról szóló T/3832. törvényjavaslattal, amit a Bizottság nem támogatott, így nem került az Országgyűlés elé. A támogatás hiányát elsősorban a 14/1995. (III. 13.) Alkotmánybírósági határozat értelmezésével magyarázza a szerző.
Elemzi a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2007. évi CLXXXIV. törvényt (amely végül nem lépett hatályba), és a törvényt alkotmányellenességét megállapító 154/2008. (XII. 17.) Alkotmánybírósági határozatot.
Bemutatja a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvényt. A szerző saját véleménye alapján a törvényt alkotmányellenesnek találja.
A cikk a bejegyzett élettársakról szóló 2007. évi CLXXXIV. törvény elfogadását követően íródott azzal a céllal, hogy áttekintse az új jogintézményt elsősorban jogtörténeti szempontból, mivel megállapítja, hogy a törvény jelentős többletterheket ró a bíróságokra, az anyakönyvvezetőkre, az ügyvédekre és a közjegyzőkre, azonban a jogirodalom még nem foglalkozott a bejegyzett élettársi kapcsolattal. Azóta tudjuk, hogy a törvényt az Alkotmánybíróság 154/2008. (XII.17.) számú határozatával annak alkotmányellenessége miatt megsemmisítette és soha nem lépett hatályba (lásd Csűri, Éva. “A házasság nem másolható.” Ügyvédek lapja. 48.2 (2009): 14-17.).
Ismerteti a házasságra vonatkozó nemzetközi és hazai jogforrásokat, ugyanígy az élettársi kapcsolatra vonatkozó jogszabályokat, majd megállapítja, hogy az azonos neműek élettársi kapcsolatát sem a nemzetközi egyezmények, sem az Alkotmány nem részesíti jogi védelemben, de a cikk születésekor már több országban a regisztrált élettársi kapcsolatok szinte a házastársakkal azonos jogokban részesíti az ilyen élettársakat, esetenként nem csak az azonos neműeket.
Végigveszi a házasság és a bejegyzett élettársi kapcsolat azonos (állam és a jogrendszer által védett jogintézmény, törvény szabályozza stb.), valamint eltérő (névviselés, közös örökbefogadás) fogalmi és tartalmi elemeit.
A Csűri, É. (2008). A házasság, az élettársi kapcsolat és a bejegyzett élettársi kapcsolat - I. Ügyvédek Lapja, 47(2), 33–37. cikk második részeként a bejegyzett élettársakról szóló 2007. évi CLXXXIV. törvény elfogadását követően íródott azzal a céllal, hogy áttekintse az új jogintézményt, mivel megállapítja, hogy a törvény jelentős többletterheket ró a bíróságokra, az anyakönyvvezetőkre, az ügyvédekre és a közjegyzőkre, azonban a jogirodalom még nem foglalkozott a bejegyzett élettársi kapcsolattal. Azóta tudjuk, hogy a törvényt az Alkotmánybíróság 154/2008. (XII.17.) számú határozatával annak alkotmányellenessége miatt megsemmisítette és soha nem lépett hatályba (lásd Csűri, Éva. “A házasság nem másolható.” Ügyvédek lapja. 48.2 (2009): 14-17.).
Elvégzi a házasság, a bejegyzett élettársi kapcsolat és az élettársi kapcsolat összehasonlítását olyan területeken, mint a létrejöttének feltételei, a nem létező házasság és bejegyzett élettársi kapcsolat, érvénytelenség, ennek joghatásai.
Az Alkotmánybíróság 154/2008. (XII.17.) számú határozatával megsemmisítette a bejegyzett élettársakról szóló 2007. évi CLXXXIV. törvényt, amely így nem lépett hatályba. A cikk ezen Alkotmánybírósági határozatot foglalja össze. Határozatában az Alkotmánybíróság a következőket állapítja meg:
- Az Alkotmánybíróság megállapítja: az azonos nemű személyek számára a bejegyzett élettársi kapcsolat jogintézményének létrehozása nem alkotmányellenes.
- Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2007. évi CLXXXIV. törvény az indokolásban kifejtett okokból alkotmányellenes, ezért azt a jelen határozat közzétételének napjával megsemmisíti, ennek folytán a törvény nem lép hatályba.
A szerző megjegyzése szerint nem pusztán a törvény megsemmisítése a lényege az Alkotmánybírósági határozatnak, hanem egy hosszabb ideje fennálló társadalmi, politikai vitát is eldöntött. Az indokolás szerint az azonos neműek bejegyzett élettársi kapcsolata, mint jogintézmény nem alkotmányellenes, ahogyan az sem, hogy lehetővé teszi a jogalkotó ezt a különneműek számra is, azonban ennek a 2007. évi CLXXXIV. törvény szerinti szabályozási módja már alkotmányellenes. A törvény ugyanis az azonos és különnemű személyek párkapcsolatait homogén csoportként kezeli és a joghatások tekintetében a házassággal teszi azonossá, ezzel pedig az Alkotmány több rendelkezésébe ütközik, így alkotmányellenes. Az indokolás értelmében az alkotmányellenesség fő szempontja, hogy a törvény a különböző neműek esetén a házassághoz megtévesztésig hasonlító, az azonos neműek esetén pedig a házasággal azonos jogokat hoz létre.