bejegyzett élettársi kapcsolat

Jelenlegi hely

folyóirat cikk

A tanulmány a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvény alkotmányozásból és törvényalkotásból eredő hibáit mutatja be. Ezután az amerikai és európai szabályozás összehasonlító jellegű bemutatásával a bejegyzett élettársi kapcsolat intézményének pozitívumait és negatívumait tárja fel.

Javaslatként fogalmazza meg a házasság azonos neműekre történő kiterjesztését, illetve az örökbefogadás lehetővé tételét.

folyóirat cikk

A cikk egyik szerzője az azonos neműek házasságának társadalmi hasznosságára keres kérdést a gyermeknevelés felől megközelítve. Példakánt hozza azokat az országokat, ahol a reprodukciós eljárásokból nincsenek kizárva az azonos neműek, illetve a közös örökbefogadás is nyitva áll, mint lehetőség.

Egy másik szerző az élettársi kapcsolatot és a házasságot, valamint ezek viszonyát vizsgálja törvényi és alkotmánybírósági határozati példát hozva. Megállapítja, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat lényegesen közelebb áll a házasság intézményéhez, mint az élettársi kapcsolathoz.

A cikk további részében az Alkotmánybíróság által később a 154/2008. (XII. 17.) Alkotmánybírósági határozattal megsemmisített bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2007. évi CLXXXIV. törvényen keresztül mutatja be a szerző a különbségeket a házasság és a bejegyzett élettársi kapcsolat között.

folyóirat cikk

A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2007. évi CLXXXIV. törvényt megsemmisítő 154/2008. (XII. 17.) Alkotmánybírósági határozat részletes bemutatása.

A határozat indokolásához hozzáfűzi, hogy az meglepő fordulatokat, magyarázathiányos állításokat és vitatható következtetéseket tartalmaz. A szerző azt a következtetést vonja le, hogy az Alkotmánybíróság szerint a bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozása alkotmányosan nem járható út a különnemű párok esetében.

folyóirat cikk

Az Alkotmánybíróság által később megsemmisített bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2007. évi CLXXXIV. törvényen keresztül mutatja be a bejegyzett élettársi kapcsolatoknak elsősorban az ingatlannyilvántartással kapcsolatos vonatkozásait. A szerző végül megállapítja, hogy az ingatlan-nyilvántartási eljárás szempontjából a bejegyzett élettársi kapcsolat intézményének megjelenése nagyobb változást nem hoz.

könyvfejezet

A szerző részletesen bemutatja a 154/2008. (XII. 17.) Alkotmánybírósági határozat főbb tartalmi elemeit, annak indoklását es a kapcsolódó különvéleményeket. Mindezek mellett, egyértelműen hangsúlyozza egyéni véleményét, miszerint, habár elfogadja/tolerálja a homoszexualitás jelenséget, de nem tartja preferálandó családmodellnek, valamint nem támogatja a népszerűsítését. Kizárólag a heteroszexuális házasságot tartja méltónak, mint a jövő nemzedékének az iránymutató vagy még inkább követendő életstílusát.

folyóirat cikk

A cikk jogi káosznak tekinti az élettársi kapcsolatokra vonatkozó szabályozást az új Ptk. hatálybalépését megelőző időszakban. Az élettársi kapcsolatokra vonatkozó jogi szabályozás rövid történeti áttekintése után elemzi a 2011-ben hatályos joganyagot.

Javaslatában a szerző a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvény újraalkotását látja indokoltnak, valamint azt, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat jogintézménye a különnemű párok számára is elérhető legyen, ezen felül további elkülönítést javasol a házasság jogintézményétől.

könyvfejezet

A cikk rövid összefoglalások keretében felsorolja, a szerző által hiányosnak, pontatlannak talált vagy éppen meg sem jelenő jogszabályokat, az új Ptk. Javaslatának Családjogi könyvéből. Az általa kritizált témák a következők: a házasság és a család védelmének elve; a jegyesség fogalma; házasságkötés előtti várakozási idő; cselekvőképesség; mostohaszülő – mostoha gyermek házasságának tilalma; bontás közjegyző hatáskörébe való utalása; házastársi hűség; tartás; vállalkozás; bejegyzett élettársi kapcsolat; élettársi kapcsolat; reprodukció; ivarsejt es embrió; ügyész perindítási joga; örökbefogadás; szülői felügyelet; és a rokontartás szabályai.

A bejegyzett élettársi kapcsolatra vonatkozóan azt a kritikát fogalmazza meg, hogy a Javaslatban szereplő 18. életév, mint feltétel helyett célszerűbb lenne a nagykorúságot feltételként tűzni.

folyóirat cikk

A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2007. évi CLXXXIV. törvény és az annak alkotmányellenességét megállapító 154/2008. (XII. 17.) Alkotmánybírósági határozat ismertetése.

Bemutatja a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvényt és a vonatkozó 32/2010. (III. 25.) Alkotmánybírósági határozatot.

Érveket hoz fel a bejegyzett élettársi kapcsolat ellen.

könyv

A tanulmány részletesen foglalkozik az azonos neműek házasságáról szóló T/3832. törvényjavaslattal, amit a Bizottság nem támogatott, így nem került az Országgyűlés elé. A támogatás hiányát elsősorban a 14/1995. (III. 13.) Alkotmánybírósági határozat értelmezésével magyarázza a szerző.

Elemzi a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2007. évi CLXXXIV. törvényt (amely végül nem lépett hatályba), és a törvényt alkotmányellenességét megállapító 154/2008. (XII. 17.) Alkotmánybírósági határozatot.

Bemutatja a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvényt. A szerző saját véleménye alapján a törvényt alkotmányellenesnek találja.

folyóirat cikk

Bemutatja a T/3832-es törvényjavaslat vitája az azonos neműek házasságáról, amelyet a tárgyaló Bizottság nem támogatott, így nem került az Országgyűlés elé. A cikk megmagyarázza a támogatás hiányát: ez elsősorban a 14/1995. (III. 13.) Alkotmánybírósági határozatban rejlik, azaz háttere az Alkotmánybíróság értelmezése a házasságról, gyermekek érdekéről, és indoka alkotmányellenesség.

A cikk elemzi a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2007. évi CLXXXIV. törvényt (amely végül nem lépett hatályba).

A szerző összefoglalóan megállapítja, hogy „a hátrányos megkülönböztetés tilalma nem azt jelenti, hogy az államnak el kellene ismernie a házassághoz fűződő joghatásokkal az azonos neműek szexuális kapcsolatát, életközösségét. Az pedig kifejezetten és kirívóan aláássa a házasság intézményét, sérti az Alkotmány 15. §-át, ezért alkotmányellenes, ha az állam ily módon támogatja a homoszexuális kapcsolatot”. Továbbá: „Mind a férfi és a nő, mind a gyermek - nemzetközi jogilag is védett - érdeke, egészséges fejlődése és egyenlő méltósága, mind pedig a társadalom jövője és az emberi faj szaporodása, fennmaradása (a közjó és az igazságosság követelménye) azt kívánja, hogy az állam - miként az Alkotmányunk is megköveteli - a házasság intézményéhez fűzzön házasságjogi joghatást, azaz ne az egyéb kapcsolathoz.”