transznemű
Jelenlegi hely
Az Emberi Jogok Európai Bírósága úgy ítélte, hogy az Egyesült Királyságnak nem volt pozitív kötelezettsége arra az Egyezmény 8. cikke alatt, hogy formálisan elismerje a gyermek apjaként a mesterséges megtermékenyítési eljárásban házastársával résztvevő transznemű kérelmezőt, aki a gyermeknek nem a biológiai apja.
Az EJEB elmarasztalta Oroszországot, amiért az eljáró orosz bíróságok úgy szüntették meg a kérelmező kapcsolattartási jogát gyermekeivel, hogy nem állt rendelkezésre bizonyíték, amely a gyermekek potenciális veszélyeztetettségét a kérelmező tranzíciójára vezette volna vissza. Az orosz bíróságok elmulasztották a család egyéni helyzetét mérlegelni, ezzel kizárólag transzneműsége miatt diszkriminálták a kérelmezőt.
Ez a jogszabály a külsődleges nemi jellegek megváltoztatására irányuló beavatkozás esetén a fizetendő térítési díjat 90%-ban határozza meg, a TB-támogatás tehát példátlanul alacsony, mindössze 10% [1. számú melléklet, 6. pont].
A törvény kimondja, hogy a külsődleges nemi jellegek megváltoztatására irányuló beavatkozás csak részlegesen térített, kivéve, ha fejlődési rendellenesség miatt a genetikailag meghatározott nem külsődleges jegyeinek kialakítása a cél [23. § k)]. A térítés mértékét a végrehajtási rendelet határozza meg, amely a TB-támogatás mértékét példátlanul alacsonyan, 10%-ban határozza meg. Ez a törvény tartalmazza továbbá a gyermekgondozási díjra (GYED) és gyermekápolási táppénzre vonatkozó szabályokat is, amely alapján jogosult szülőnek minősül a szülő házastársa [5/B. § p)] így - a BÉK törvényben szereplő általános utalószabály alapján - a szülő bejegyzett élettársa is.
A törvény kimondja, hogy a külsődleges nemi jellegek megváltoztatására irányuló beavatkozás csak részlegesen térített, kivéve, ha fejlődési rendellenesség miatt a genetikailag meghatározott nem külsődleges jegyeinek kialakítása a cél. A térítés mértékét a végrehajtási rendelet határozza meg, amely a TB-támogatás mértékét példátlanul alacsonyan, 10%-ban határozza meg. Ez a törvény tartalmazza továbbá a gyermekgondozási díjra (GYED) és gyermekápolási táppénzre vonatkozó szabályokat is, amely alapján jogosult szülőnek minősül a szülő házastársa így (a BÉK törvényben szereplő általános utalószabály alapján) a szülő bejegyzett élettársa is.
Az EJEB ítéletében megállapította, hogy a magyar állam megsértette a kérelmező 8. cikkben biztosított jogát, amikor 2018-ban hatásköri vitákra hivatkozással felfüggesztette a nem jogi elismerésére irányuló eljárásokat, és nem biztosított gyors, átlátható és hozzáférhető eljárást a nem- és az ahhoz kapcsolódó névváltoztatásra.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, hogy a magyar állam megsértette a kérelmező 8. cikkben foglalt, a magánélet tiszteletben tartásához fűződő jogát, amikor nem biztosított eljárást a nem jogi elismerésére a Magyarországon élő menekülteknek és más jogszerűen letelepedett személyeknek.
A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) elutasításával szemben indított közigazgatási perben a bíróság jogszabályi alap hiányában megtagadta a transznemű menekült nem- és névváltoztatásra vonatkozó kérését: a magyar jog nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely meghatározná, mely hatóság köteles a magyarországi anyakönyvi bejegyzéssel rendelkező menekültek esetén a nem- és névváltoztatásra irányuló kérelemről érdemben dönteni. Az bírósági ítélettel szemben benyújtott alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróság (AB) elutasította, de hivatalból eljárva megállapította a mulasztásos alaptörvény-ellenességet. Felhívta az Országgyűlést, hogy 2018. december 31-ig szabályozza a jogszerűen letelepedett nem magyar állampolgárok nem- és névváltoztatására irányuló eljárást.
A határozat többek között arra szólítja fel a tagállamokat, hogy egyértelműen tiltsák a nemi identitáson alapuló hátrányos megkülönböztetést és gyűlölet-bűncselekményeket; vezessenek be önmeghatározáson alapuló, gyors, átlátható és hozzáférhető eljárást a nem jogi elismerésére; tegyék elérhetővé és hozzáférhetővé a nemi helyreállító kezeléseket; fontolják meg egy harmadik nem opciójának bevezetését a hivatalos iratokban; és a transzneműséget ne minősítsék mentális betegségnek.
A határozat a művi meddővé tétel kapcsán foglalt állást a transznemű embereken végzett nemi megerősítő beavatkozások alapjogi összefüggéseiről, megállapítva, hogy azok a testi és szellemi egészség védelmében, illetve a személyiség integritásának megőrzése érdekében szükséges beavatkozások.