Szeibert, O. (2009).  Törvényes öröklés a házasságon kívüli partnerkapcsolatokban. Liber amicorum. Studia L. Vékás dedicata. Ünnepi dolgozatok Vékás Lajos tiszteletére. 265-288.

könyvfejezet
  • öröklés
  • bejegyzett élettársi kapcsolat

A szerző – a házasság jogintézményét kivéve - elemzi a 2009-ben hatályos magyar es külföldi, azonos nemű es különnemű párkapcsolatokra vonatkozó jogszabályokat. A különböző példák bemutatása során kitér a vagyonjogi és öröklési kérdésekre. A külföldi példákkal lehetséges alternatív megoldásokat, illetve a hazai jogintézmények továbbfejlesztésének lehetőséget ismerteti.

Szeibert, O. (2004).  Az élettársak jogállása : konferencia-referátum. Polgári jogi kodifikáció. 6(3), 17-20.

folyóirat cikk
  • élettársi kapcsolat

A cikk azokat a kérdéseket ismerteti, amelyek az élettársi kapcsolat szabályozásával kapcsolatban a “Rechtsstellung nichtehelicher Lebensgemeinschaften” címmel megrendezett konferencián tárgyalásra kerültek. Itt elsődlegesen az élettársi kapcsolat változásával és jogállásával összefüggő kérdések kerültek megfogalmazásra és megvitatásra. A szerző a cikkben ismerteti az együttélési formák jogi szabályozásának eltérő módjait a német, francia, spanyol, belga, holland, szlovén, horvát, svéd, dán, kanadai és ausztrál rendszerben.

Szeibert, O. (2009).  Az élettársak helyzete a tartási kötelezettség és az öröklési jogosultság szempontjából. Közjegyzők közlönye. 56(2), 3-12.

folyóirat cikk
  • öröklés
  • bejegyzett élettársi kapcsolat

A szerző összegzi a 2009-ben hatályos tartási kötelezettségre és az öröklésre vonatkozó rendelkezéseket és lehetőségeket az élettársak számára. Említést tesz az új Ptk. várható releváns változásairól, kitér a bejegyzett élettársi kapcsolatok várható szabályozására is.

könyv
  • élettársi kapcsolat

A kötetben a szerző a házasságon kívüli partnerkapcsolatok közül elsősorban a különneműek közötti kapcsolatokkal, és kiemelten a nem regisztrált, hanem a bejegyzés nélkül keletkező, informális jellegű, úgynevezett klasszikus élettársi kapcsolatokkal foglalkozik. Ennek magánjogi joghatásai közül főleg a vagyonjogi viszonyokat veszi át, különös hangsúlyt fektetve a kapcsolat megszűnésekor felmerülő problémákra. Történeti visszatekintésében a házasság és a házasságon kívüli partnerkapcsolatok mentén végigveszi a házasságfogalom és az élettársfogalom alakulásában szerepet játszó történeti tényezőket. Elemzi a hatályos szabályokat és szabályozási kísérleteket, majd arra is választ keres a magyar szabályozás kapcsán, hogy a jogalkotó milyen korosztályt, milyen jogi igényű lakosságot céloz meg az élettársi kapcsolat jogi rendezésének keretében, emellett kitér a bírósági gyakorlatra is. Nemzetközi kitekintésében bemutatja a házasságon kívüli partnerkapcsolatok rendezésének európai modelljeit is.

Ismerteti a megsemmisített bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2007. évi CLXXXIV. törvényt, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvényt és a vonatkozó Alkotmánybírósági határozatokat.

folyóirat cikk
  • partnerkapcsolat

Öt európai ország példáján keresztül tekinti át a házasságon kívüli partnerkapcsolatok – élettársi kapcsolat, bejegyzett élettársi kapcsolat - jellemzőit: Dánia (öröklés, közös örökbefogadás), Skócia (élettársak vagyonjogi helyzete), Franciaország (szerződéses partnerkapcsolat [Pacs] és a házasság összehasonlítása), Anglia és Wales (a dajkaanyaság problémás aspektusai), Hollandia (a dajkaanyaság megítélése).

folyóirat cikk

Az cikk bemutatja az élettársi, és bejegyzett élettársi kapcsolatok helyzetét Magyarországon: fogalom kialakulása és változó szabályozása, valamint a két intézmény közti különbségek összemosódásának problémáját a magyar társadalomban. Kitér az Alkotmánybíróság szerepére az előbbi jogintézmények meghatározásában.

Összehasonlítást végez egyes európai területekkel: Jugoszlávia utódállamai, Skandinávia, Franciaország, Németország és Ausztria, Egyesült Királyság. Ismerteti az élettársi kapcsolatokra vonatkozó Európai Uniós ítélkezési gyakorlatot is.

Szeibert-Erdős, O. (2006).  Unmarried partnership in Hungary - today and de lege ferenda. Annales Bp. 47, 315-339.

folyóirat cikk
  • élettársi kapcsolat

A házasságon kívüli kapcsolatok magyarországi törvényi szabályozásának története. A jelenleg hatályban lévő rendelkezések: Polgári Törvénykönyv, családjogi törvény. A bírósági gyakorlat az élettársi kapcsolatok esetén. Várható változások az élettársi kapcsolat szabályozásában.

folyóirat cikk
  • család

A cikk bemutatja a családjogi szabályozást Angliában: Gender Recognition Act és Civil Partnership Act.

Ismerteti a német Alkotmánybíróságnak a családjogi jogszabályok megváltozásában játszott szerepét több területen: a bejegyzett élettársi kapcsolat reformja, a névviselés szabályozása, házassági szerződések

folyóirat cikk
  • hátrányos megkülönböztetés
  • homoszexuális

Az Emberi Jogok Európai Egyezménye 14. cikkének (megkülönböztetés tilalma) homoszexualitással összefüggő jelentősebb döntéseket mutatja be az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatából. Megállapítja a 14. cikk járulékos jellegét, minek következtében a sérelem megállapításához rendszerint az Egyezmény egy másik cikkével való összefüggés is szükséges.

Részletesebben ismertetett esetek: X v. Germany (5935/72), Dudgeon v. the United Kingdom (7525/76), Szivárvány Társulás a Melegek Jogaiért v. Hungary (35419/97), Salgueiro Da Silva Mouta v. Portugal (33290/96), Fretté v. France (36515/97), E.B. v. France (43546/02), Smith and Grady v United Kingdom (33985/96 & 33986/96), Leyla Şahin v. Turkey (44774/98)

Szentistváni, R. (2000).  Azonos neműek párkapcsolatai. Közjegyzők közlönye. 47(12), 3-11.

folyóirat cikk
  • partnerkapcsolat

A cikk első részében az azonos nemű párkapcsolatok németországi jogi helyzetét mutatja be a szerző, részletesen ír az azonos nemű párok házasságról a alkotmány fényében, a bírói gyakorlatban, valamint ugyanígy az élettársi kapcsolatokra vonatkozó rendelkezésekről is. A továbbiakban összehasonlítást végez más európai államokkal (Dánia, Norvégia Svédország, Belgium, Franciaország, Hollandia, Magyarország). Végezetül összegzi a Németországban várható fejleményeket is.