Párkapcsolati forma, amely a házassághoz hasonlóan állami szerv előtti akaratnyilvánítással, illetve az ezt követő nyilvántartásba vétellel jön létre. Az intézményt elsősorban az azonos nemű párok együttélésének jogi elismerésére vezették be, de több országban különnemű személyek is köthetik. A bejegyzett élettársi kapcsolat joghatásai az egyes országokban különbözőek, vannak, ahol a házassággal teljesen azonosak, vannak, ahol inkább a regisztráció nélküli élettársi kapcsolathoz közelítenek.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvény nem alkotmányellenes és a megsemmisítésére irányuló indítványokat elutasította.
Az Alkotmánybíróság 154/2008. (XII.17.) számú határozatával alkotmányellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a bejegyzett élettársakról szóló 2007. évi CLXXXIV. törvényt, amely így nem lépett hatályba. Határozatában az Alkotmánybíróság kifejti, hogy az alkotmányellenesség oka elsősorban egy, a különböző neműek számára a házassággal párhuzamosan fennálló jogintézmény létrehozása, továbbá, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat jogintézményének létrehozása azonos nemű személyek számára nem alkotmányellenes – a különböző neműek bejegyzett élettársi kapcsolatától eltérően. A határozat következményeként született meg a jelenleg hatályos 2009. évi XXIX. törvény a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról.
Fréderic Hay polgári együttélési szerződést kötött egy azonos nemű személlyel, azonban munkáltatója megtagadta számára a házasságban élő alkalmazottaknak járó pótszabadság és házasságkötési támogatás nyújtását. Az Európai Unió Bíróságának döntése alapján a 2000/78/EK irányelvvel (a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról) ellentétes a munkáltató azon gyakorlata, amely szerint a polgári együttélési szerződést kötött munkavállalók nem részesülhetnek ugyanabban a kedvezményben, mint a házasságot kötött munkavállalók.
A bejegyzett élettársi kapcsolatban élő J. Römert kedvezőtlenebb adózási kategóriába sorolták nyugdíja megállapításakor, mint az azonos helyzetben lévő házas személyeket. Az ügyben eljáró német bíróság az Európai Unió Bíróságához fordult előzetes döntéshozatal céljából, többek között annak megállapítása érdekében, hogy a bejegyzett élettársak kapcsolatát ugyanúgy kell-e megítélni ebben az esetben, mint a házasságot, valamint, hogy az ilyen megkülönböztetés az egyenlő bánásmód követelményébe ütközik-e. A Bíróság megállapítása alapján a 2000/78/EK irányelvvel ellentétes az olyan tagállami rendelkezés, amely szerint az élettársi kapcsolatban élő ellátásra jogosult alacsonyabb összegű kiegészítő nyugellátást kap, mint a nem tartósan külön élő házas ellátásra jogosult, amennyiben az adott tagállamban létezik a bejegyzett élettársi kapcsolat jogintézménye és az azonos neműeknek nem lehetséges a házasságkötés, továbbá emellett a szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés áll fenn amiatt, hogy az élettárs a házasokhoz hasonló jogi és ténybeli helyzetben van.
A görög Kormány egy 2008-as törvénye kizárólag a különnemű pároknak nyújt lehetőséget jogilag elismert élettársi kapcsolat létesítésére. Több azonos nemű görög pár kérelme alapján a Bíróság végül megállapítja, hogy az azonos nemű párok kapcsolata ugyanúgy családnak minősül, mintha különneműek együttéléséről lenne szó és a jogszabály megkülönböztető, továbbá sérti a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot.
A vonatkozó irányelvvel ellentétesnek bizonyult az a nemzeti szabályozás, amely a bejegyzett élettárs számára partnerének halála után nem biztosítja a túlélő hozzátartozónak járó ellátást.
A bejegyzett élettársi kapcsolat alkalmas helyettesíteni az azonos neműek közötti házasság lehetőségét az EJEB értelmezése szerint.