Toldi, J. (2005).  Az élettársi kapcsolat alkotmányjogi szempontból a magyar és német jogban. Jogi tanulmányok . 298-320.

könyvfejezet
  • élettársi kapcsolat

Az cikk elsődlegesen az élettársi kapcsolat alkotmányjogi megítélésével foglalkozik, ennek keretein belül tér ki az azonos neműek kapcsolatának alkotmányjogi értékelésére, ugyanígy értékeli az élettársi kapcsolatot a német jogban alkotmányjogi szempontból és bemutatja az azonos neműek élettársi közösségével kapcsolatos alkotmányjogi kérdéseket.

folyóirat cikk
  • hátrányos megkülönböztetés

A cikk bemutatja az alkalmazandó jogforrásokat azonos nemű párokat ért diszkrimináció esetén. Ilyen jogforrások az Emberi Jogok Európai Egyezménye (8., 12. és 14. cikk), Az Európai Unió Alapjogi Charta (7., 9. és 21. cikkely). Másodlagosan alkalmazandó jogforrások megkülönböztetés esetén: Amszterdami szerződés, 2000/43/EK rendelet és 2000/78/EK rendelet.

Toldi, J. Lányiné (2010).  Élettársak a közjegyző előtt. A házasságon kívüli együttélési formák új típusú szabályozása. Ünnepi konferencia az ELTE megalakulásának 375. évfordulója alkalmából . 185-199.

könyvfejezet
  • élettársi kapcsolat
  • bejegyzett élettársi kapcsolat

A szerző bemutatja az élettársi kapcsolatra vonatkozó szabályozást a Polgári törvénykönyvben és kitér annak házassághoz viszonyított korlátaira az apaság vélelme, örökbefogadás, vagyoni viszonyok, öröklés területén. Megállapítja, hogy a de facto élettársi kapcsolat a regisztrált párkapcsolattal, míg a bejegyzett élettársi kapcsolat a házasság intézményével mutat rokon vonásokat. Elemzi a bejegyzett élettársi kapcsolattal kapcsolatos alkotmányos aggályokat.

A tanulmány részletezi a közjegyzők feladatait a bejegyzett élettársi kapcsolatokra vonatkozóan: a közjegyző általi felbontás, mint nemperes eljárás, valamint az élettársakra kiterjedően az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásának vezetését.

folyóirat cikk
  • házasság
  • alapjogok

A cikk az Emberi Jogok Európai Bíróságának Schalk-ügyben (Schalk and Kopf v Austria (30141/04)) hozott ítéletét elemzi. Az azonos nemű pár azért fordult a Bírósághoz, mert Ausztriában csak különnemű párok köthettek házasságot – ekkor még a bejegyzett élettársi kapcsolat sem volt lehetséges. A szerző kritikákat is megfogalmaz a Bíróság ítéletével kapcsolatban, majd hangsúlyozza a döntés jelentőségét.

Tóth, L. (2013).  A meleg büszkeség napja. Rászoruló csoportok az ombudsmani jogvédelemben . 133-150.

könyvfejezet
  • LMBT emberek
  • alapjogok

A szerző bemutatja az LMBT mozgalom történetét, kitérve a hazai kezdeményezésekre is. Részletezi a magyar LMBT mozgalommal kapcsolatban a civil szervezetek megalakulását és a Budapest Pride történetét. Ismerteti az ombudsman vizsgálatait a rendőrség szerepének a Budapest Pride védelme érdekében, illetve a családjogi törvény alkotmányosságával kapcsolatban.

Trócsányi, L. (2009).  A jogalkotás alkotmányossága és a jogalkotásért való felelősség. Huszonnyolcadik Jogász Vándorgyűlés, Sopron, 2009. május 21-23.. 151-179.

könyvfejezet
  • alapjogok

A jogalkotásról kaphatunk egy átfogó képet a cikken keresztül. A szerző átveszi, hogy mi alapján bírálják el egy jogszabály formai vagy tartalmi szempontból annak alkotmányosságát vagy alkotmányellenességet, illetve a jogalkotással járó felelősség mertékét, annak fontosságát. A szerző ezeket példákon keresztül igyekszik szemléltetni. A tartalmi alkotmányellenesség bemutatását a bejegyzett élettársi kapcsolaton keresztül végzi el, mikor a jogintézményre vonatkozó Alkotmánybírósági határozatokat mutatja be (14/1995. (III. 13.), 154/2008. (XII.17.)).

Uitz, R., & Salát O. (2008).  Alkotmányos érték-e a melegek autonómiája? : külföldi példák és tapasztalatok. Fundamentum. 12(3), 20-43.

folyóirat cikk
  • alapjogok

Szabadságért vagy egyenlőségért való küzdelem, mint a melegjogi mozgalom sikerének alapja. Részletesen elemzi az autonómia és méltóság kérdését a melegjogokkal kapcsolatos ügyekben elsősorban német, amerikai és kanadai példákon keresztül.

Uitz, R. (2005).  Melegházasságon innen és túl. A meleg párok esete a köztársasággal. Fundamentum. 9(2), 73-83.

folyóirat cikk
  • alapjogok
  • homoszexuális

Az alkotmánybíróság homoszexualitással kapcsolatos határozatainak bemutatásán keresztül vizsgálja a szerző, hogy hogyan illeszkednek az Európai Unió követelményeihez. Nemzetközi, elsősorban az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatán keresztül történik a bemutatás. Elsődleges az esetek emberi méltóság és szabadság szempontjából történő megközelítése. Elemzi a bíróságok szerepét az azonos nemű párok elismerésében.

Uitz, R. (2002).  A melegek jogai - de milyen alapon?. Fundamentum. 6(3-4), 104-112.

folyóirat cikk
  • alapjogok
  • homoszexuális

A cikk a homoszexuális személyek részére nyújtott alapjogvédelem kérdésével foglalkozik az Alkotmánybíróság tevékenységén, valamint nemzetközi példákon– elsősorban az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatán– keresztül bemutatva.