törvény
  • élettársi kapcsolat
  • egyenlő bánásmód
  • gyűlöletbeszéd
  • örökbefogadás
  • öröklés

A Polgári Törvénykönyv 2:43. §-a szerint a személyiségi jogok sérelmét jelenti a hátrányos megkülönböztetés, ezért a szexuális irányultság vagy nemi identitás szerinti hátrányos megkülönböztetés vagy zaklatás áldozatai polgári peres úton szerezhetnek jogi elégtételt. A Polgári Törvénykönyv 6:514. §-a az azonos nemű párok közti élettársi kapcsolatot is elismeri.

törvény
  • gyűlölet-bűncselekmény
  • gyűlöletbeszéd

A Büntető Törvénykönyv 216. §-a szerint közösség tagja elleni erőszak néven akár 8 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető, aki mást vélt vagy valós szexuális irányultsága vagy nemi identitása miatt bántalmaz. A Büntető Törvénykönyv 332. §-a szerint közösség elleni izgatás miatt 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, aki a lakosság szexuális irányultság vagy nemi identitás szerinti csoportjaival szemben nagy nyilvánosság előtt gyűlöletre uszít.

törvény
  • család
  • öröklés
  • média

E sarkalatos törvény Országgyűlés által elfogadott, kihirdetett változata rendelkezéseket tartalmazott a család fogalmáról (amely házasságon vagy egyenesági rokoni kapcsolaton alapul), valamint a törvényes öröklésről (amegly házastársak és egyenes, ill. oldalági rokonok között érvényesül). E rendelkezések hatálybalépést azonban az Alkotmánybíróság felfüggesztette, majd azokat hatályon kívül helyezte. A törvény előírja a médiaszolgáltatók számára, hogy szolgáltatásaikat a házasság intézményének, valamint a család és a gyermeknevelés értékének tiszteletben tartásával nyújtsák, valamint az oktatási intézményeknek, hogy a tananyagban szerepeltessék a házasságra való felkészítésre szolgáló, a felelősségteljes párkapcsolatról és a családi életről szóló ismereteket.

törvény
  • alapjogok
  • egyenlő bánásmód

Az Alaptörvény II. cikke szerint minden embernek joga van az emberi méltósághoz. Az Alkotmánybíróság a szexuális irányultságot több határozatában is az emberi méltóság lényegéhez tartozónak értékelte. Az Alaptörvény XV. cikk 2) bekezdése a faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési helyzet mellett kimondja az egyéb helyzet szerinti hátrányos megkülönböztetés tilalmát is, amelyet az Alkotmánybíróság több határozatában is úgy értelmezett, hogy az kiterjed a szexuális irányultság szerinti hátrányos megkülönböztetés tilalmára is.

törvény
  • adatvédelem

A törvény a szexuális életre és egészségi állapotra vonatkozó személyes adatokat különleges adatnak minősíti, amely csak önkéntes írásbeli hozzájárulás vagy törvényen alapuló felhatalmazás kezelhető.

nemzetközi szerződés
  • egyenlő bánásmód

Az Európai Unió hatáskörét és működését leíró szerződés az Európai Unió hatáskörébe utalja a szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés leküzdésére irányuló jogi intézkedések elfogadását (19. cikk), valamint előírja, hogy az EU intézményeinek politikái és tevékenységei meghatározása és végrehajtása során küzdenie kell a szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés ellen (10.cikk). A szerződés egyben jogi kötőerővel ruházza fel az Alapjogi Chartát az Európai Unió intézményei, valamint a tagállamok számára, amennyiben EU-s jogot ültetnek át vagy alkalmaznak.

nemzetközi ajánlás
  • transznemű

Az emberi jogi biztos 2009. július 29-én közzétett jelentése részletesen elemzi a transznemű személyek jogi és társadalmi helyzetét az Európa Tanács tagállamaiban, és 12 ajánlást fogalmaz meg a tagállamok számára: a tagállamok nevesítsék a nemi identitás szerinti hátrányos megkülönböztetés tilalmát; terjesszék ki a gyűlölet-bűncselekmények hatályát a nemi identitásra; vezessenek be gyors és átlátható eljárást a név és a nem hivatalos megváltoztatására; a nem megváltoztatásnak ne legyen feltétele kötelező orvosi beavatkozások elvégzése; a társadalombiztosítás teljes mértékben finanszírozza a nemi átalakító beavatkozásokat; a házas transzneműeket ne kényszerítsék válásra; és kutatásokkal, képzéssel és oktatási programokkal segítsék a transzemű személyek emberi jogainak érvényesülését.

törvény
  • bejegyzett élettársi kapcsolat

A törvény bejegyzett élettársi kapcsolat néven új családjogi intézményt hozott létre az azonos nemű párok számára. A bejegyzett élettársi kapcsolatra néhány kivételtől eltekintve a házasságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A bejegyzett élettársi kapcsolat anyakönyvvezető előtti akaratnyilvánítással jön létre, és az egyik fél haláláig, illetve a bíróság vagy a közjegyző általi megszüntetéséig áll fenn. A bejegyzett élettársakra ugyanazok a vagyonjogi, öröklési jogi, szociális jogi, adójogi,bevándorlási jogi, stb. szabályok vonatkoznak, mint a házastársakra. A bejegyzett élettársak ugyanakkor nem vehetik fel egymás nevét, nem fogadhatnak közösen gyermeket örökbe, nem fogadhatják örökbe partnerük gyermekét, és nem vehetnek részt mesterséges megtermékenyítésben. A törvény emellett megteremti a lehetőségét, hogy mind az azonos, mind a különnemű párok élettársi kapcsolatukat közjegyzői nyilvántartásba vegyék, és ezzel megkönnyítsék annak igazolását.

nemzetközi ajánlás
  • dekriminalizáció

A 67 tagállam, köztük Magyarország által is aláírt nyilatkozat felszólítja a világ országait, hogy az emberi jogokat szexuális irányultság és nemi identitás szerinti megkülönböztetés nélkül mindenki számára biztosítsák; szüntessék meg az azonos neműek közti szexuális kapcsolatok büntetőjogi üldözését; a szexuális irányultság vagy nemi identitás alapján történő jogsértések elkövetőit állítsák bíróság elé; és ne akadályozzák a szexuális irányultsággal vagy nemi identitással foglalkozó jogvédők munkáját.

nemzetközi ajánlás

A kétkötetes jelentésben az Ügynök részletes áttekintést készített az LMBT embereket érintő jogszabályokról (I. kötet), illetve az LMBT emberek társadalmi helyzetéről (II. kötet) az EU tagállamaiban. A jelentés végen az Ügynökség ajánlásokat fogalmazott az Európai Unió szervei és a tagállamok számára. Ezek alapján el kell fogadni egy a faji irányelv hatályával megegyező hatályú, a hátrányos megkülönböztetést a szexuális irányultság alapján széles körben tiltó új irányelvet; meg kell teremteni a homofób gyűlöletbeszéd és erőszak elleni büntetőjogi fellépés kereteit; valamilyen formában (házasság, bejegyzett élettársi kapcsolat, de facto élettársi kapcsolat) el kell ismerni az azonos neműek párkapcsolatát; nevesíteni kell a nemi identitás szerinti hátrányos megkülönböztetés tilalmát; lehetővé kell tenni, hogy a transzneműek megváltoztassák nevüket és nemüket; megbízható és átfogó adatokat kell gyűjteni a szexuális irányultság szerinti hátrányos megkülönböztetésről.