Országgyűlés
Jelenlegi hely
Az egyenlő bánásmódról szóló törvény szerint tilos a szexuális irányultság vagy nemi identitás szerinti közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetés, illetve zaklatás a foglalkoztatás, a szociális biztonság és egészségügy, a lakhatás, az oktatás és képzés, valamint az áruk forgalma és szolgáltatások igénybevétele területén. A hátrányos megkülönböztetés áldozatai panaszukkal az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának Egyenlő Bánásmódért Felelős Főigazgatóságához, illetve a bírósághoz fordulhatnak. A jogszabály az ilyen esetekben ún. fordított bizonyítási eljárás alkalmazását írja elő, tehát az áldozatnak elég valószínűsítenie a bekövetkezett hátrányt, illetve hogy rendelkezik a védett tulajdonsággal, és az eljárás alá vontnak kell bizonyítania, hogy az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta vagy arra nem volt köteles. A törvény arról is rendelkezik, hogy a települési önkormányzatoknak ötévente öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot kell elfogadniuk.
A Büntető Törvénykönyv 174/B. §-a szerint közösség tagja elleni erőszak néven akár 8 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető, aki mást a lakosság egyes csoportjaihoz való vélt vagy valós tartozása - így szexuális irányultsága vagy nemi identitása miatt - bántalmaz. A Büntető Törvénykönyv 269. §-a szerint közösség elleni izgatás miatt 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, aki a lakosság egyes csoportjaival- így a szexuális irányultság vagy nemi identitás szerinti csoportokkal - szemben nagy nyilvánosság előtt gyűlöletre uszít.
A Polgári Törvénykönyv 76. §-a szerint a személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti az egyenlő bánásmód követelményének megsértése, ezért a szexuális irányultság vagy nemi identitás szerinti hátrányos megkülönböztetés vagy zaklatás áldozatai polgári peres úton szerezhetnek jogi elégtételt. A Polgári Törvénykönyv 685/A. §-a 1996 óta az azonos nemű párok közti élettársi kapcsolatot is elismeri.
A Büntető Törvénykönyv 216. §-a szerint közösség tagja elleni erőszak néven akár 8 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető, aki mást vélt vagy valós szexuális irányultsága vagy nemi identitása miatt bántalmaz. A 332. § szerint közösség elleni izgatás miatt 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, aki a lakosság szexuális irányultság vagy nemi identitás szerinti csoportjaival szemben nagy nyilvánosság előtt gyűlöletre uszít. A 219. § szerint két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki a személyes adattal visszaélést különleges adatra (ennek minősül a szexuális irányultság és az egészségi állapot is) követi el.
Az Alaptörvény II. cikke szerint minden embernek joga van az emberi méltósághoz. Az Alkotmánybíróság a szexuális irányultságot több határozatában is az emberi méltóság lényegéhez tartozónak értékelte. Az Alaptörvény XV. cikk 2) bekezdése a faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési helyzet mellett kimondja az egyéb helyzet szerinti hátrányos megkülönböztetés tilalmát is, amelyet az Alkotmánybíróság több határozatában is úgy értelmezett, hogy az kiterjed a szexuális irányultság szerinti hátrányos megkülönböztetés tilalmára is.
Az L) cikk szerint Magyarország védi a házasság intézményét mint egy férfi és egy nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. Az anya nő, az apa férfi. A XVI. cikk szerint Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést.
Az Alkotmány 54. §-a szerint minden embernek joga van az emberi méltósághoz. Az Alkotmánybíróság a szexuális irányultságot több határozatában is az emberi méltóság lényegéhez tartozónak értékelte. Az Alkotmány 70/A. §-a faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési helyzet mellett kimondja az egyéb helyzet szerinti hátrányos megkülönböztetés tilalmát is, amelyet az Alkotmánybíróság több határozatában is úgy értelmezett, hogy az kiterjed a szexuális irányultság szerinti hátrányos megkülönböztetés tilalmára is.