Országgyűlés
Jelenlegi hely
A törvény kimondja, hogy a külsődleges nemi jellegek megváltoztatására irányuló beavatkozás csak részlegesen térített, kivéve, ha fejlődési rendellenesség miatt a genetikailag meghatározott nem külsődleges jegyeinek kialakítása a cél [23. § k)]. A térítés mértékét a végrehajtási rendelet határozza meg, amely a TB-támogatás mértékét példátlanul alacsonyan, 10%-ban határozza meg. Ez a törvény tartalmazza továbbá a gyermekgondozási díjra (GYED) és gyermekápolási táppénzre vonatkozó szabályokat is, amely alapján jogosult szülőnek minősül a szülő házastársa [5/B. § p)] így - a BÉK törvényben szereplő általános utalószabály alapján - a szülő bejegyzett élettársa is.
A törvény kimondja, hogy a külsődleges nemi jellegek megváltoztatására irányuló beavatkozás csak részlegesen térített, kivéve, ha fejlődési rendellenesség miatt a genetikailag meghatározott nem külsődleges jegyeinek kialakítása a cél. A térítés mértékét a végrehajtási rendelet határozza meg, amely a TB-támogatás mértékét példátlanul alacsonyan, 10%-ban határozza meg. Ez a törvény tartalmazza továbbá a gyermekgondozási díjra (GYED) és gyermekápolási táppénzre vonatkozó szabályokat is, amely alapján jogosult szülőnek minősül a szülő házastársa így (a BÉK törvényben szereplő általános utalószabály alapján) a szülő bejegyzett élettársa is.
A Munka Törvénykönyvének 9. §-a a munkáltató és a munkavállaló személyiségi jogainak védelmére - ha az Mt. eltérően nem rendelkezik - a Ptk. személyiségi jogokra irányadó szabályait rendeli alkalmazni. Ennek megfelelően tehát a munkaviszonnyal összefüggésben is tilos a hátrányos megkülönböztetés, védett a jóhírnév, a magántitok, a személyes adat, a képmás és a hangfelvétel, stb.
Ez a jogszabály tartalmazza az anyakönyvezési feladatok ellátásnak alapvető szabályait, így pl. azt, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándék bejelentésekor és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésekor pontosan hogyan kell eljárni, milyen iratokat kell bemutatni és milyen nyilatkozatokat kell tenni.
A 33. § elfogadása előtt ez a jogszabály tartalmazta továbba a nem jogi elismerésére vonatkozó eljárásrend néhány elemét, így azt, hogy a kérelmet a névváltoztatásért felelős anyakönyvi szervnek kellett benyújtani, hogy ahhoz a nem megváltozását támogató egészségügyi szakvéleményt kellett csatolni, hogy a központi anyakönyvi szerv a nem megváltozásáról értesítést küldött a születést nyilvántartó anyakönyvvezetőnek, aki azt bejegyezte az anyakönyvi nyilvántartásba. A jogszabály jelenleg kimondja, hogy
A 2021-ben elfogadott törvény módosította a családvédelmi és gyermekvédelmi törvényt, a méditörvényt, a reklámtörvény és a köznevelési törvényt, és ezekbe olyan rendelkezéseket vezetett be, amely szerint kiskorúak nem férhetnek hozzá a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsítő, megjelenítő tartalmakhoz.
E sarkalatos törvény Országgyűlés által elfogadott, kihirdetett változata rendelkezéseket tartalmazott a család fogalmáról (amely házasságon vagy egyenesági rokoni kapcsolaton alapul), valamint a törvényes öröklésről (amegly házastársak és egyenes, ill. oldalági rokonok között érvényesül). E rendelkezések hatálybalépését azonban az Alkotmánybíróság felfüggesztette, majd azokat hatályon kívül helyezte. A törvény előírja a médiaszolgáltatók számára, hogy szolgáltatásaikat a házasság intézményének, valamint a család és a gyermeknevelés értékének tiszteletben tartásával nyújtsák, valamint az oktatási intézményeknek, hogy a tananyagban szerepeltessék a házasságra való felkészítésre szolgáló, a felelősségteljes párkapcsolatról és a családi életről szóló ismereteket.
Ez a jogszabály tartalmazta korábban a személyes adatok védelmével kapcsolatos rendelkezéseket, valamint a közérdekű adatokhoz való hozzáférés rendszerét. Az EU általános adatvédelmi rendeletének hatálybalépése óta adatvédelmi szabályokat nem tartalmaz, csak az adatvédelemmel kapcsolatos jogok érvényesítésére, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság előtti eljárásokra vonatkozó szabályokat.
A Ptk. 2:43. §-a szerint a személyiségi jogok sérelmét jelenti a hátrányos megkülönböztetés, ezért a szexuális irányultság vagy nemi identitás szerinti hátrányos megkülönböztetés vagy zaklatás áldozatai polgári peres úton szerezhetnek jogi elégtételt. A 2:43. §-a szerint a a személyiségi jogok sérelmét jelenti továbbá a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése, így akinek szexuális irányultságát vagy nemi identitását engedélye nélkül nyilvánosságra hozzák, személyiségi jogok polgári peres útján szerezhet jogi elégtételt. A Ptk. 6:514. §-a az azonos nemű párok közti élettársi kapcsolatot is elismeri. A Ptk. 4:121. § szerint gyermeket csak házastársak fogadhatnak örökbe; kivételes, különös méltánylást érdemlő esetben, miniszteri engedéllyel egyedül örökbe fogadni szándékozó is örökbefogadhat.
A törvény bejegyzett élettársi kapcsolat néven új családjogi intézményt hozott létre az azonos nemű párok számára. A bejegyzett élettársi kapcsolatra néhány kivételtől eltekintve a házasságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A bejegyzett élettársi kapcsolat anyakönyvvezető előtti akaratnyilvánítással jön létre, és az egyik fél haláláig, illetve a bíróság vagy a közjegyző általi megszüntetéséig áll fenn. A bejegyzett élettársakra ugyanazok a vagyonjogi, öröklési jogi, szociális jogi, adójogi,bevándorlási jogi, stb. szabályok vonatkoznak, mint a házastársakra. A bejegyzett élettársak ugyanakkor nem vehetik fel egymás nevét, nem fogadhatnak közösen gyermeket örökbe, nem fogadhatják örökbe partnerük gyermekét, és nem vehetnek részt mesterséges megtermékenyítésben. A törvény emellett megteremti a lehetőségét, hogy mind az azonos, mind a különnemű párok élettársi kapcsolatukat közjegyzői nyilvántartásba vegyék, és ezzel megkönnyítsék annak igazolását.