Szakirodalom
(2006). Az azonos neműek házasságának elismerése a német és az európai jogban. Magyar jog. 53(10), 637-640.
Az azonos neműek házasságának egyes vonatkozásaival foglalkozik nemzetközi eseteken keresztül bemutatva. A bemutatott jogesetek témája az azonos neműek házasságának közjogi és magánjogi elismerése, az azonos nemű házastársak tartózkodási joga, valamint a családi pótlék az azonos nemű házastársak gyermekei után.
(2006). Lehet-e jogszerű, ami természetellenes? : Egy római jogász az azonos neműek "házasságáról". Miskolci keresztény szemle. 2(3), 77-78.
Nem tartja megfelelő iránynak az élettársi kapcsolat és a házasság jogintézményének egymáshoz közelítését, a keresztény gyökerek megtagadásának tekinti az azonos neműek házasságkötésének lehetőségét. A római jogból származó természetjogi példákon keresztül arra jut a szerző, hogy a házasság alapelvei - ideértve a férfi és a nő életközöségét – olyan szabályok, melyeket az állami törvényhozás nem változtathat meg.
(2012). A jog lehetőségei a család védelmére. Iustum, aequum, salutare : jogtudományi folyóirat. 8(2), 77-88.
A cikk az Alaptörvény család védelmére vonatkozó rendelkezéseivel foglalkozik, kitérve a család és az iskola kapcsolatára is. Ismerteti az úgynevezett családi választójog – azaz a gyermek születésétől érvényesülő választójog – intézményét elméleti és gyakorlati szempontból is.
A cikk második részében az Amerikai Egyesült Államok példáján keresztül a szövetségi házasság, a „covenant marriage” bemutatása és kritikája olvasható. Ezzel kapcsolatban felmerül a magyarországi bevezetés lehetősége is.
(2008). A házasság intézményének védelme a magyar alkotmányjogban. Iustum, aequum, salutare : jogtudományi folyóirat. 4(3), 65-74.
A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2007. évi CLXXXIV. törvényen keresztül- annak Alkotmánybírósági megsemmisítése előtt - alkotmányjogi szempontból mutatja be a bejegyzett élettársi kapcsolat ilyen jellegű vonatkozásait, valamint, hogy mennyiben jelent alkotmányjogi kihívást az új jogintézmény. Ismerteti a család és a házasság fogalmát, elhatárolja egymástól az élettársi kapcsolatot és a házasságot. A bejegyzett élettársi kapcsolatra vonatkozóan megállapítja, hogy „házasság analógiájára kialakított jogintézmény a házasság alkotmányból fakadó védelmét kiüresítheti”.
(2012). A házasság védelme és a családjog : egy amerikai kísérlet tanulságai. Családi jog. 10(1), 28-33.
Alternatív megoldások a házasság védelmére: az Amerikai Egyesült Államok példáján keresztül a szövetségi házasság, a „covenant marriage” bemutatása és kritikája. A magyarországi bevezetés lehetősége.
(2013). A házasság és a bejegyzett élettársi kapcsolat jogitézmények összehasonlítása. Az azonos nemű párok együttélési formáinak jogi elismerése az egyes országokban. Tudományos Diákköri Szemle. 2, 181-210.
(2008). A házasság és más együttélési modellek magánjogi tartalmának közeledése. A házasság intézményét érintő tervezett magánjogi változások az új Ptk. Családjogi Könyvében. Iustum - Aequum - Salutare. 4(3), 75-90.
Az új Ptk. Családjogi könyvének tervezett változásait veszi számba a hatálybalépés előtt, leginkább a házasságra és az ehhez kapcsolódó jogintézményekre helyezve a hangsúlyt. Külön tárgyalja az élettársi kapcsolatokra vonatkozó rendelkezéseket, valamint - a később hatályon kívül helyezett bejegyzett élettársi kapcsolatokról szóló 2007. évi CLXXXIV. törvény alapján – a bejegyzett élettársi kapcsolatok szabályait, majd a könnyebb összehasonlíthatóság kedvéért egy táblázatban is összefoglalja a három jogintézmény jellemzőit.
(2012). Élettársi vagyonjog: az ítélkezési gyakorlat állása 2012-ben. Újabb ítéletek és kérdések. Család, gyermek, vagyon. A joggyakorlat kihívásai. 173-189.
A tanulmány azt tekinti át, hogy a bírósági gyakorlat miként ítéli meg az élettársak vagyoni viszonyait 2012-ben. Ismerteti az élettársi viszony jogi megítélését és röviden rámutat a különbségekre a házastársak vagyoni viszonyai és az élettársak vagyoni viszonyai körében. Kérdéseket fogalmaz meg és ezek mentén haladva elemzi a vagyoni viszonyokat. A megfogalmazott kérdések a következők: Mely feltételek mellett állapítható meg az élettársi közös vagyon keletkezése, ezen belül, hogy fennállt-e az élettársi kapcsolat, illetve hogyan dönti el a bíróság az érzelmi közösség és gazdasági közösség fennállásának kérdését. További kérdések, hogy kötöttek-e az élettársak eltérő vagyonjogi megállapodást, vagy hogy létezik-e közöttük élettársi vagyonközösség.
Megállapítja, hogy az élettársi viszonyok változatos formákat mutatnak, mind az együtt töltött idő mennyisége, mind az élettársak életkora, mind a kapcsolat érzékelhető célja, mind az összeköltözés módja, mind a közös gyermek léte szempontjából különbözhetnek. Csak a bíróságok ítélhetik meg azt, hogy az egyik vagy másik élettársat mennyiben tartják jogi védelemre érdemesnek, azaz olyannak, akire alkalmazhatók a Ptk. rendelkezései: megállapítható az élettársi viszony és megállapítható a közös szerzés, a közös tulajdon.
(2005). A francia és a holland partnerkapcsolatok. Emlékkönyv Lontai Endre egyetemi tanár tiszteletére. 143-165.
Összehasonlítás a különnemű és azonos nemű párok jogállásáról hazánkban és más külföldi országokban, külön kitérve a bejegyzett élettársi kapcsolat szabályozására. Részletesebben foglalkozik a szerző a címben említett két ország 2005-ben hatályos jogszabályaival. A választott országok két eltérő megközelítéseit részletezi és ezzel mintegy javaslatot tesz/útmutatással szolgál a jogalkotók számara.