Szakirodalom
Jelenlegi hely
(2006). Élettársi kapcsolat kontra házasság : hasonlóságok és különbségek a hatályos magánjogban. Acta Universitatis Szegediensis: Acta juridica et politica 68, 3-24.
A szerző megerősíti, miszerint a hagyományos felfogás a házasságban élést tekinti családnak, azonban az élettársi kapcsolatok számának növekedésével az ilyen kapcsolatban élők és gyermekeik – szociológiai értelemben – ugyanolyan családi közösséget alkotnak. Megállapítja, hogy az élettársi kapcsolatok házassághoz történő közelítése számos dilemmát vet fel, ugyanakkor ez a közelítés szükségesnek mutatkozik.
A cikk a 2006-ban hatályos szabályozás alapján megerősíti, hogy az élettársi kapcsolat lényegesen kevésbé szabályozott, mint a házasság és viszonylag kevés hasonlóságot mutat. Elhatárolja a két jogintézményt a rendszerbeli elhelyezkedés, a fogalmak, a jogviszony létrejötte, a családjogi és polgári jogi jellegzetességeik (joghatások) és a megszűnésük alapján.
Megállapítja, hogy a szabályozás nem tart lépést a társadalmi változásokkal, mivel sok esetben csak a házassághoz fűz jogkövetkezményeket és nem feltétlenül tekinti családnak az élettársi kapcsolatban élőket, annak ellenére, hogy a számuk növekszik és tartalmát tekintve egyre több elemben hasonlít a házassághoz.
(2011). Die Regelung des Eheverbandes im Entwurf des neuen ungarischen Zivilgesetzbuches. Wertanschauliche Betrachtungen. Institutions of legal history with special regard to the legal culture and history 189-198.
(2008). Az élettársi kapcsolatok jelenlegi szabályozása és de lege ferenda - hazánkban és Európában. Acta conventus de iure civili 8, 119-172.
A cikk összefoglalja a 2008-ban hatályos hazai és európai élettársi kapcsolatra vonatkozó jogviszonyokat, kezdve egy jogtörténeti áttekintéssel, végezetül pedig, a közeljövőben várható lehetséges fejlődési utak (új Ptk. tervezet koncepciói, illetve az EU tagállamok hatályos rendelkezései) bemutatásával. Összességében a szerző úgy vélekedik, hogy a jog a társadalmi változásokat kellene, hogy kövesse, így az élettársaknak több jogot adna, legyen az azonos vagy külön nemű.
(2006). Az élettársi kapcsolat magánjogi jogkövetkezményeinek összehasonlítása a jelen és a jövő tükrében. Doktoranduszok fóruma 7-15.
Az új Ptk. hatályba lépése előtt született cikk ismerteti a korábban hatályos Ptk. és az új Ptk. Javaslat élettársakra vonatkozó rendelkezéseit. Rögzíti, hogy a korábbiakkal ellentétben azonos neműek is lehetnek élettársak: „Élettársi jogviszony áll fenn két olyan, házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben (életközösségben) együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége vagy élettársi kapcsolata és akik nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri (féltestvéri) kapcsolatban”. Ezzel egységesíti az azonos neműek és a különneműek élettársi kapcsolatára vonatkozó rendelkezést, hogy ne legyen szükséges külön jogszabályban szabályozni. Ismerteti, hogy lehetőség van egyrészt a közjegyző előtt közokiratban nyilatkozni az élettársi kapcsolat fennállásáról, másrészt a jegyző által vezetett nyilvántartásba történő bejegyzésre. Megerősíti, hogy ez csak lehetőség, az élettársi kapcsolat nem a bejegyzéssel veszi kezdetét és nem a törléssel ér véget. A Javaslat alapján három ponton változnak az élettársi kapcsolat magánjogi jogkövetkezményei:
- lehetőség van a volt élettárs tartására (feltétele a részorultság, érdemesség és a teljesítőképesség)
- lehetőség van a közösen lakott lakás további használatára
- igényt tarthat az élettárs a vagyoni viszonyainak rendezésére a megszűnés után.
A cikk táblázatos ismertetést tartalmaz a korábbi Ptk. és a Javaslat élettársakra vonatkozó részei alapján olyan szempontok szerint, mint pl. a fogalom, hozzátartozói minőség, létrejötte, megszűnése stb.
(2010). Az Alkotmánybíróság első határozata a bejegyzett élettársi kapcsolatról: a házasság védelme és a jogbiztonság: 154/2008 (XII. 17.) AB határozat, ABK 2008. december, 1655. Jogesetek magyarázata : JeMa 1(2), 9-16.
A 154/2008 (XII. 17.) Alkotmánybírósági határozat megsemmisítette a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2007. évi CLXXXIV. törvényt. A cikk bemutatja az alkotmánybírósági eljárás alapját képező indítványok lényegét, az Alkotmánybíróság érvelését, kitérve a különvéleményekre is, majd több kritikát fogalmaz meg az érveléssel kapcsolatban.
A szerző kiemeli, hogy a határozat jelentősége leginkább abban rejlik, hogy megállapítja, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat maga nem alkotmányellenes (csak a 2007. évi CLXXXIV. törvény), sőt alkotmányjogilag kívánatos is.
Kitér arra is, hogy a később elfogadott, bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvénnyel kapcsolatos, Alkotmánybírósághoz érkezett indítványokat az Alkotmánybíróság a 32/2010. (III. 25.) AB határozatában mind elutasította.
(2002). Az összehasonlítás nehézségei : az Európai Bíróság szexuális kisebbségeket érintő joggyakorlata. Fundamentum 6(3-4), 147-153.
A cikk szerint az Európai Bíróság (Európai Unió Bírósága) előtt az 1990-es évek közepén jelentek meg olyan ügyek, amikor a szexuális irányultságon alapuló egyenlő bánásmód volt a téma. Az ügyek kezelése megmutatja az egyenlő bánásmód önmagában rejlő korlátait, valamint a pozitív jog helyett a bírói gyakorlaton alapuló jogvédelem hibáit.
Elemzi az Európai Bíróság P. kontra S. és Cornwall-ügyben, valamint a Grant kontra South-West Trains Ltd.-ügyben hozott döntését és annak hatásait, majd értékeli az Európai Bíróság szexuális kisebbségekkel kapcsolatos gyakorlatát.
Megállapítja, hogy az Európai Bíróság gyakorlata nem alakított ki megfelelő jogvédelmet a szexuális kisebbségek részére
(2013). A család-fogalom útvesztőiben. Jogtudományi közlöny 68(12), 623-626.
A cikk szerint alapvetően a házassági kapcsolatok vonhatók a család fogalma alá, míg a házassággal járó bizonyos kötelezettségeket elutasító élettársak (akár különnemű, akár azonos nemű) bizonyos kötelezettségeket nem kívánnak elfogadni (pl. hűség kötelezettsége, apasági vélelem), mégis családként való elismerésre törekednek. A szerző a család jogi fogalmának alakulása után részletesen bemutatja a család fogalmáról napjainkban kialakult vitát.
(2011). Jogi káosz felsőfokon - az élettársi kapcsolat hatályos magyar szabályozása. Jogtudományi közlöny 66(2), 117-120.
A cikk jogi káosznak tekinti az élettársi kapcsolatokra vonatkozó szabályozást az új Ptk. hatálybalépését megelőző időszakban. Az élettársi kapcsolatokra vonatkozó jogi szabályozás rövid történeti áttekintése után elemzi a 2011-ben hatályos joganyagot.
Javaslatában a szerző a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvény újraalkotását látja indokoltnak, valamint azt, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat jogintézménye a különnemű párok számára is elérhető legyen, ezen felül további elkülönítést javasol a házasság jogintézményétől.
(2003). Families based on homosexual partnerships and a different approach to the same-sex marriage debate. Jura 157-162.
A szerző lépéseket fogalmaz meg az azonos nemű párok egyenjogúsítása felé, amelyeknek egymás után kell teljesülniük a teljes elismeréshez: homoszexualitás dekriminalizálása, diszkrimináció megszűntetése, házasság engedélyezése. Ezután a házasság kiterjesztésének lépései: bejegyzett élettársi kapcsolat, társadalom hozzáállásának feltérképezése, örökbefogadás. Ezek alapján a szerző szerint a társadalom elfogadóképességén múlik, hogy mikor lehet a házasság jogintézményét és az azzal azonos jogokat az azonos nemű párok számára is lehetővé tenni.
(2005). A regisztrált élettársi kapcsolat az új Ptk. koncepciójában. Fundamentum 9(2), 84-87.
A cikk ismerteti az élettársi kapcsolat megjelenését a polgári jogban, ideértve az azonos neműek élettársi kapcsolatát is. Bemutatja a készülő Polgári Törvénykönyv 2005-ben előrelátható, élettársakat érintő rendelkezéseit, különösen a regisztrált élettársakra vonatkozóan. Megállapítja, hogy a cikk megírások fennálló élettársi rendszer - mely nem tette lehetővé a regisztrációt - diszkriminatív azokkal szemben, akik nem tudják igénybe venni a házasság jogintézményét. A tervezett élettársi jogintézmény előrelépés ugyan, de hiányolja a szerző a házasság és az élettársi kapcsolat közé illeszthető bejegyzett életpartnerség jogintézményét, ami megoldás lehetne az azonos nemű párok számára, elkerülve így a házasságukkal kapcsolatos társadalmi vitát.