Szakirodalom
Az élettárs fogalma és a kifejezés tartalmi vonatkozásai. Családi jog. 4(4), 10-15.
(2006).Az élettársi kapcsolat fogalma, annak változásai és elhelyezkedése a jogrendszerben. A definíció részletes elemzése. Megerősíti, hogy a bírói gyakorlat nem követeli meg az összes fogalmi elem együttes fennállását, hogy megállapítsa az élettársi kapcsolat létét.
Az élettársi kapcsolatok regisztrálása és annak hatása az élettársak öröklési jogi viszonyaira. Az új Ptk. kodifikációs folyamatának áttekintése. Miskolci konferenciák 2006-2007 . 121-145.
(2008).A cikk az élettársi kapcsolatok regisztrálásának szabályozásának kialakulását tekinti át, kitérve az öröklési jogi vonatkozásokra is. A szerző a cikkben regisztráció alatt az élettársi kapcsolatok nyilvántartását és a hozzá kapcsolódó szabályokat érti.
Kárpáti Józsefre hivatkozva megismétli, hogy a regisztrált kapcsolatok egy alternatív megoldása lehet (a cikk megszületése idején) a bejegyzett életpartnerség, amely azonos nemű párok részre is lehetőséget nyújtana.
A cikk végén rövid európai kitekintést végez.
Élettársi kapcsolat kontra házasság : hasonlóságok és különbségek a hatályos magánjogban. Acta Universitatis Szegediensis: Acta juridica et politica. 68, 3-24.
(2006).A szerző megerősíti, miszerint a hagyományos felfogás a házasságban élést tekinti családnak, azonban az élettársi kapcsolatok számának növekedésével az ilyen kapcsolatban élők és gyermekeik – szociológiai értelemben – ugyanolyan családi közösséget alkotnak. Megállapítja, hogy az élettársi kapcsolatok házassághoz történő közelítése számos dilemmát vet fel, ugyanakkor ez a közelítés szükségesnek mutatkozik.
A cikk a 2006-ban hatályos szabályozás alapján megerősíti, hogy az élettársi kapcsolat lényegesen kevésbé szabályozott, mint a házasság és viszonylag kevés hasonlóságot mutat. Elhatárolja a két jogintézményt a rendszerbeli elhelyezkedés, a fogalmak, a jogviszony létrejötte, a családjogi és polgári jogi jellegzetességeik (joghatások) és a megszűnésük alapján.
Megállapítja, hogy a szabályozás nem tart lépést a társadalmi változásokkal, mivel sok esetben csak a házassághoz fűz jogkövetkezményeket és nem feltétlenül tekinti családnak az élettársi kapcsolatban élőket, annak ellenére, hogy a számuk növekszik és tartalmát tekintve egyre több elemben hasonlít a házassághoz.
Die Regelung des Eheverbandes im Entwurf des neuen ungarischen Zivilgesetzbuches. Wertanschauliche Betrachtungen. Institutions of legal history with special regard to the legal culture and history. 189-198.
(2011).Az élettársi kapcsolatok jelenlegi szabályozása és de lege ferenda - hazánkban és Európában. Acta conventus de iure civili. 8, 119-172.
(2008).A cikk összefoglalja a 2008-ban hatályos hazai és európai élettársi kapcsolatra vonatkozó jogviszonyokat, kezdve egy jogtörténeti áttekintéssel, végezetül pedig, a közeljövőben várható lehetséges fejlődési utak (új Ptk. tervezet koncepciói, illetve az EU tagállamok hatályos rendelkezései) bemutatásával. Összességében a szerző úgy vélekedik, hogy a jog a társadalmi változásokat kellene, hogy kövesse, így az élettársaknak több jogot adna, legyen az azonos vagy külön nemű.
Az Alkotmánybíróság első határozata a bejegyzett élettársi kapcsolatról: a házasság védelme és a jogbiztonság: 154/2008 (XII. 17.) AB határozat, ABK 2008. december, 1655. Jogesetek magyarázata : JeMa. 1(2), 9-16.
(2010).A 154/2008 (XII. 17.) Alkotmánybírósági határozat megsemmisítette a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2007. évi CLXXXIV. törvényt. A cikk bemutatja az alkotmánybírósági eljárás alapját képező indítványok lényegét, az Alkotmánybíróság érvelését, kitérve a különvéleményekre is, majd több kritikát fogalmaz meg az érveléssel kapcsolatban.
A szerző kiemeli, hogy a határozat jelentősége leginkább abban rejlik, hogy megállapítja, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat maga nem alkotmányellenes (csak a 2007. évi CLXXXIV. törvény), sőt alkotmányjogilag kívánatos is.
Kitér arra is, hogy a később elfogadott, bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvénnyel kapcsolatos, Alkotmánybírósághoz érkezett indítványokat az Alkotmánybíróság a 32/2010. (III. 25.) AB határozatában mind elutasította.
Az összehasonlítás nehézségei : az Európai Bíróság szexuális kisebbségeket érintő joggyakorlata. Fundamentum. 6(3-4), 147-153.
(2002).A cikk szerint az Európai Bíróság (Európai Unió Bírósága) előtt az 1990-es évek közepén jelentek meg olyan ügyek, amikor a szexuális irányultságon alapuló egyenlő bánásmód volt a téma. Az ügyek kezelése megmutatja az egyenlő bánásmód önmagában rejlő korlátait, valamint a pozitív jog helyett a bírói gyakorlaton alapuló jogvédelem hibáit.
Elemzi az Európai Bíróság P. kontra S. és Cornwall-ügyben, valamint a Grant kontra South-West Trains Ltd.-ügyben hozott döntését és annak hatásait, majd értékeli az Európai Bíróság szexuális kisebbségekkel kapcsolatos gyakorlatát.
Megállapítja, hogy az Európai Bíróság gyakorlata nem alakított ki megfelelő jogvédelmet a szexuális kisebbségek részére
A család-fogalom útvesztőiben. Jogtudományi közlöny. 68(12), 623-626.
(2013).A cikk szerint alapvetően a házassági kapcsolatok vonhatók a család fogalma alá, míg a házassággal járó bizonyos kötelezettségeket elutasító élettársak (akár különnemű, akár azonos nemű) bizonyos kötelezettségeket nem kívánnak elfogadni (pl. hűség kötelezettsége, apasági vélelem), mégis családként való elismerésre törekednek. A szerző a család jogi fogalmának alakulása után részletesen bemutatja a család fogalmáról napjainkban kialakult vitát.
Jogi káosz felsőfokon - az élettársi kapcsolat hatályos magyar szabályozása. Jogtudományi közlöny. 66(2), 117-120.
(2011).A cikk jogi káosznak tekinti az élettársi kapcsolatokra vonatkozó szabályozást az új Ptk. hatálybalépését megelőző időszakban. Az élettársi kapcsolatokra vonatkozó jogi szabályozás rövid történeti áttekintése után elemzi a 2011-ben hatályos joganyagot.
Javaslatában a szerző a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvény újraalkotását látja indokoltnak, valamint azt, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat jogintézménye a különnemű párok számára is elérhető legyen, ezen felül további elkülönítést javasol a házasság jogintézményétől.
Families based on homosexual partnerships and a different approach to the same-sex marriage debate. Jura. 157-162.
(2003).A szerző lépéseket fogalmaz meg az azonos nemű párok egyenjogúsítása felé, amelyeknek egymás után kell teljesülniük a teljes elismeréshez: homoszexualitás dekriminalizálása, diszkrimináció megszűntetése, házasság engedélyezése. Ezután a házasság kiterjesztésének lépései: bejegyzett élettársi kapcsolat, társadalom hozzáállásának feltérképezése, örökbefogadás. Ezek alapján a szerző szerint a társadalom elfogadóképességén múlik, hogy mikor lehet a házasság jogintézményét és az azzal azonos jogokat az azonos nemű párok számára is lehetővé tenni.