Szakirodalom
(2009). Távol Európától : kiemelt védelem alacsony színvonalon. Fundamentum. 13(1), 89-108.
A 154/2008-as AB határozat kritikája: a házasság fogalmának megváltoztathatatlansága, hagyományokra támaszkodás. Az ’élő alkotmány’ elmélete. Az Alkotmánybíróság értelmezése a család fogalmáról. A család szerkezetének változásai. A házasság és a család intézményének helytelen összekötése. Az alkotmánybíráskodás és a magánszféra, valamint az emberi méltóság és egyenlőség elvének konfliktusa. Összehasonlítás külföldi joggyakorlattal.
(2011). A "bejegyzett élettársi kapcsolat" szabályozásának alkotmánybírósági megítélése és szabályozásának vitás kérdései. Magyar jog. 58(2), 93-102.
A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2007. évi CLXXXIV. törvény és az annak alkotmányellenességét megállapító 154/2008. (XII. 17.) Alkotmánybírósági határozat ismertetése.
Bemutatja a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvényt és a vonatkozó 32/2010. (III. 25.) Alkotmánybírósági határozatot.
Érveket hoz fel a bejegyzett élettársi kapcsolat ellen.
A tanulmány részletesen foglalkozik az azonos neműek házasságáról szóló T/3832. törvényjavaslattal, amit a Bizottság nem támogatott, így nem került az Országgyűlés elé. A támogatás hiányát elsősorban a 14/1995. (III. 13.) Alkotmánybírósági határozat értelmezésével magyarázza a szerző.
Elemzi a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2007. évi CLXXXIV. törvényt (amely végül nem lépett hatályba), és a törvényt alkotmányellenességét megállapító 154/2008. (XII. 17.) Alkotmánybírósági határozatot.
Bemutatja a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvényt. A szerző saját véleménye alapján a törvényt alkotmányellenesnek találja.
(2008). Vélemény az azonos neműek "házasságáról", a bejegyzett élettársi kapcsolat szabályozásáról - az Alkotmánybíróság határozatainak tükrében. Családi jog. 6(1), 20-31.
Bemutatja a T/3832-es törvényjavaslat vitája az azonos neműek házasságáról, amelyet a tárgyaló Bizottság nem támogatott, így nem került az Országgyűlés elé. A cikk megmagyarázza a támogatás hiányát: ez elsősorban a 14/1995. (III. 13.) Alkotmánybírósági határozatban rejlik, azaz háttere az Alkotmánybíróság értelmezése a házasságról, gyermekek érdekéről, és indoka alkotmányellenesség.
A cikk elemzi a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2007. évi CLXXXIV. törvényt (amely végül nem lépett hatályba).
A szerző összefoglalóan megállapítja, hogy „a hátrányos megkülönböztetés tilalma nem azt jelenti, hogy az államnak el kellene ismernie a házassághoz fűződő joghatásokkal az azonos neműek szexuális kapcsolatát, életközösségét. Az pedig kifejezetten és kirívóan aláássa a házasság intézményét, sérti az Alkotmány 15. §-át, ezért alkotmányellenes, ha az állam ily módon támogatja a homoszexuális kapcsolatot”. Továbbá: „Mind a férfi és a nő, mind a gyermek - nemzetközi jogilag is védett - érdeke, egészséges fejlődése és egyenlő méltósága, mind pedig a társadalom jövője és az emberi faj szaporodása, fennmaradása (a közjó és az igazságosság követelménye) azt kívánja, hogy az állam - miként az Alkotmányunk is megköveteli - a házasság intézményéhez fűzzön házasságjogi joghatást, azaz ne az egyéb kapcsolathoz.”
(2011). Eligazodás az élettársi kapcsolat különféle változatainak útvesztőjében. Acta Universitatis Szegediensis: Acta Juridica et Politica. 1, 95- 107.
A szerző megállapítja, hogy a különböző élettársi kapcsolatok egy bonyolult rendszert képeznek, aminek jogi szabályozását nem érheti panasz annak mennyisége tekintetében, azonban a tisztánlátáshoz egy olyan nagymennyiségű jogszabályhalmaz átlátása szükséges, ami időnként nincs összehangban egymással.
A tanulmány bemutatja a hagyományos értelemben vett (de facto) élettársi kapcsolatra vonatkozó 2011-ben hatályos szabályozást, megerősítve a tényt, hogy az azonos neműekre is kiterjed. Részletezi a nyilvántartott (regisztrált) élettársi kapcsolatokra vonatkozó rendelkezéseket és az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásának jelentőségét. Hosszasan ismerteti a bejegyzett élettársi kapcsolat jogintézményének előzményeit, majd a létrejöttére, megszűnésére vonatkozó szabályokat, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat joghatásait.
A szerző tanulmánya végén aggodalmát fejezi ki a különböző élettársi kapcsolatok elnevezésével kapcsolatban, így a nyilvántartott (regisztrált) élettársi kapcsolat és a bejegyzett élettársi kapcsolat hasonló elnevezése miatt. Bízik abban, hogy a gyakorlat alapján majd letisztul a túlburjánzott szabályozás és a fogalmak is egyértelművé válnak.
(2006). Az élettársi viszony szabályozásának áttekintése a jelenben, és annak jövőben várható alakulása. Jogelméleti Szemle. 8.
Az élettársi kapcsolat törvényi szabályozása és annak változásai: áttekinti a régi Polgári Törvénykönyv, a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (Családjogi Törvény), valamint a cikk megírásakor készülő új Polgári Törvénykönyv élettársakra vonatkozó rendelkezéseit.
A tanulmány rendkívül részletesen mutatja be az élettársi kapcsolat jogintézményét, röviden tér ki a bejegyzett élettársi kapcsolatokra.
Hosszabban bemutatja a homoszexualitás definícióját több tudományág szempontjából, majd annak a különböző történelmi korokban való megítélésével foglalkozik az ókortól egészen napjainkig. Bemutatja a jogelméleti vitákon keresztül is, valamint ismerteti a katolikus egyház napjainkra jellemző álláspontját.
A hazai szabályozás tükrében végigveszi a változásokat a büntetőjog és a polgári jog területéről, kitérve a bejegyzett élettársi kapcsolatokra, valamint ismerteti a vonatkozó alkotmánybírósági határozatokat is.
(2010). Az azonos neműek élettársi kapcsolatának társadalmi és jogi megítélése az ókortól napjainkig. Jogelméleti Szemle.
A cikk bemutatja a homoszexualitás definícióját több tudományág szempontjából, majd annak a különböző történelmi korokban való megítélésével foglalkozik az ókortól egészen napjainkig. Bemutatja a jogelméleti vitákon keresztül is, valamint ismerteti a katolikus egyház napjainkra jellemző álláspontját.
A hazai szabályozás tükrében végigveszi a változásokat a büntetőjog és a polgári jog területéről, kitérve a bejegyzett élettársi kapcsolatokra, valamint ismerteti a vonatkozó alkotmánybírósági határozatokat is.
Rövid európai kitekintésében az európai vonatkozásokat is számba veszi.
(2010). Repedések a jóerkölcs határain, avagy kritikai észrevételek az új Ptk. Családjog Könyvéhez. Merre tart a magyar civilisztikai jogalkotás a XXI. század elején?. 23-33.
A cikk rövid összefoglalások keretében felsorolja, a szerző által hiányosnak, pontatlannak talált vagy éppen meg sem jelenő jogszabályokat, az új Ptk. Javaslatának Családjogi könyvéből. Az általa kritizált témák a következők: a házasság és a család védelmének elve; a jegyesség fogalma; házasságkötés előtti várakozási idő; cselekvőképesség; mostohaszülő – mostoha gyermek házasságának tilalma; bontás közjegyző hatáskörébe való utalása; házastársi hűség; tartás; vállalkozás; bejegyzett élettársi kapcsolat; élettársi kapcsolat; reprodukció; ivarsejt es embrió; ügyész perindítási joga; örökbefogadás; szülői felügyelet; és a rokontartás szabályai.
A bejegyzett élettársi kapcsolatra vonatkozóan azt a kritikát fogalmazza meg, hogy a Javaslatban szereplő 18. életév, mint feltétel helyett célszerűbb lenne a nagykorúságot feltételként tűzni.
(2007). Az "élettárs" fogalma és a kifejezés tartalmi vonatkozásai. Családi jog. 5(4), 9-14.
Az élettárs fogalom definíciója, annak változásai és elhelyezkedése a jogrendszerben. A definíció részletes elemzése. Megerősíti, hogy a bírói gyakorlat nem követeli meg az összes fogalmi elem együttes fennállását, hogy megállapítsa az élettársi kapcsolat létét.