Szakirodalom
Jelenlegi hely
A tanulmány részletesen foglalkozik az azonos neműek házasságáról szóló T/3832. törvényjavaslattal, amit a Bizottság nem támogatott, így nem került az Országgyűlés elé. A támogatás hiányát elsősorban a 14/1995. (III. 13.) Alkotmánybírósági határozat értelmezésével magyarázza a szerző.
Elemzi a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2007. évi CLXXXIV. törvényt (amely végül nem lépett hatályba), és a törvényt alkotmányellenességét megállapító 154/2008. (XII. 17.) Alkotmánybírósági határozatot.
Bemutatja a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvényt. A szerző saját véleménye alapján a törvényt alkotmányellenesnek találja.
(2008). Vélemény az azonos neműek "házasságáról", a bejegyzett élettársi kapcsolat szabályozásáról - az Alkotmánybíróság határozatainak tükrében. Családi jog 6(1), 20-31.
Bemutatja a T/3832-es törvényjavaslat vitája az azonos neműek házasságáról, amelyet a tárgyaló Bizottság nem támogatott, így nem került az Országgyűlés elé. A cikk megmagyarázza a támogatás hiányát: ez elsősorban a 14/1995. (III. 13.) Alkotmánybírósági határozatban rejlik, azaz háttere az Alkotmánybíróság értelmezése a házasságról, gyermekek érdekéről, és indoka alkotmányellenesség.
A cikk elemzi a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2007. évi CLXXXIV. törvényt (amely végül nem lépett hatályba).
A szerző összefoglalóan megállapítja, hogy „a hátrányos megkülönböztetés tilalma nem azt jelenti, hogy az államnak el kellene ismernie a házassághoz fűződő joghatásokkal az azonos neműek szexuális kapcsolatát, életközösségét. Az pedig kifejezetten és kirívóan aláássa a házasság intézményét, sérti az Alkotmány 15. §-át, ezért alkotmányellenes, ha az állam ily módon támogatja a homoszexuális kapcsolatot”. Továbbá: „Mind a férfi és a nő, mind a gyermek - nemzetközi jogilag is védett - érdeke, egészséges fejlődése és egyenlő méltósága, mind pedig a társadalom jövője és az emberi faj szaporodása, fennmaradása (a közjó és az igazságosság követelménye) azt kívánja, hogy az állam - miként az Alkotmányunk is megköveteli - a házasság intézményéhez fűzzön házasságjogi joghatást, azaz ne az egyéb kapcsolathoz.”
(2011). Eligazodás az élettársi kapcsolat különféle változatainak útvesztőjében. Acta Universitatis Szegediensis: Acta Juridica et Politica 1, 95-107.
A szerző megállapítja, hogy a különböző élettársi kapcsolatok egy bonyolult rendszert képeznek, aminek jogi szabályozását nem érheti panasz annak mennyisége tekintetében, azonban a tisztánlátáshoz egy olyan nagymennyiségű jogszabályhalmaz átlátása szükséges, ami időnként nincs összehangban egymással.
A tanulmány bemutatja a hagyományos értelemben vett (de facto) élettársi kapcsolatra vonatkozó 2011-ben hatályos szabályozást, megerősítve a tényt, hogy az azonos neműekre is kiterjed. Részletezi a nyilvántartott (regisztrált) élettársi kapcsolatokra vonatkozó rendelkezéseket és az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásának jelentőségét. Hosszasan ismerteti a bejegyzett élettársi kapcsolat jogintézményének előzményeit, majd a létrejöttére, megszűnésére vonatkozó szabályokat, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat joghatásait.
A szerző tanulmánya végén aggodalmát fejezi ki a különböző élettársi kapcsolatok elnevezésével kapcsolatban, így a nyilvántartott (regisztrált) élettársi kapcsolat és a bejegyzett élettársi kapcsolat hasonló elnevezése miatt. Bízik abban, hogy a gyakorlat alapján majd letisztul a túlburjánzott szabályozás és a fogalmak is egyértelművé válnak.
(2006). Az élettársi viszony szabályozásának áttekintése a jelenben, és annak jövőben várható alakulása. Jogelméleti Szemle 8.
Az élettársi kapcsolat törvényi szabályozása és annak változásai: áttekinti a régi Polgári Törvénykönyv, a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (Családjogi Törvény), valamint a cikk megírásakor készülő új Polgári Törvénykönyv élettársakra vonatkozó rendelkezéseit.
(2010). Az élettársi kapcsolat a polgári jogi kodifikáció tükrében. Pólay Elemér Alapítvány
A tanulmány rendkívül részletesen mutatja be az élettársi kapcsolat jogintézményét, röviden tér ki a bejegyzett élettársi kapcsolatokra.
Hosszabban bemutatja a homoszexualitás definícióját több tudományág szempontjából, majd annak a különböző történelmi korokban való megítélésével foglalkozik az ókortól egészen napjainkig. Bemutatja a jogelméleti vitákon keresztül is, valamint ismerteti a katolikus egyház napjainkra jellemző álláspontját.
A hazai szabályozás tükrében végigveszi a változásokat a büntetőjog és a polgári jog területéről, kitérve a bejegyzett élettársi kapcsolatokra, valamint ismerteti a vonatkozó alkotmánybírósági határozatokat is.
(2010). Az azonos neműek élettársi kapcsolatának társadalmi és jogi megítélése az ókortól napjainkig. Jogelméleti Szemle
A cikk bemutatja a homoszexualitás definícióját több tudományág szempontjából, majd annak a különböző történelmi korokban való megítélésével foglalkozik az ókortól egészen napjainkig. Bemutatja a jogelméleti vitákon keresztül is, valamint ismerteti a katolikus egyház napjainkra jellemző álláspontját.
A hazai szabályozás tükrében végigveszi a változásokat a büntetőjog és a polgári jog területéről, kitérve a bejegyzett élettársi kapcsolatokra, valamint ismerteti a vonatkozó alkotmánybírósági határozatokat is.
Rövid európai kitekintésében az európai vonatkozásokat is számba veszi.
(2010). Repedések a jóerkölcs határain, avagy kritikai észrevételek az új Ptk. Családjog Könyvéhez. Merre tart a magyar civilisztikai jogalkotás a XXI. század elején? 23-33.
A cikk rövid összefoglalások keretében felsorolja, a szerző által hiányosnak, pontatlannak talált vagy éppen meg sem jelenő jogszabályokat, az új Ptk. Javaslatának Családjogi könyvéből. Az általa kritizált témák a következők: a házasság és a család védelmének elve; a jegyesség fogalma; házasságkötés előtti várakozási idő; cselekvőképesség; mostohaszülő – mostoha gyermek házasságának tilalma; bontás közjegyző hatáskörébe való utalása; házastársi hűség; tartás; vállalkozás; bejegyzett élettársi kapcsolat; élettársi kapcsolat; reprodukció; ivarsejt es embrió; ügyész perindítási joga; örökbefogadás; szülői felügyelet; és a rokontartás szabályai.
A bejegyzett élettársi kapcsolatra vonatkozóan azt a kritikát fogalmazza meg, hogy a Javaslatban szereplő 18. életév, mint feltétel helyett célszerűbb lenne a nagykorúságot feltételként tűzni.
(2007). Az "élettárs" fogalma és a kifejezés tartalmi vonatkozásai. Családi jog 5(4), 9-14.
Az élettárs fogalom definíciója, annak változásai és elhelyezkedése a jogrendszerben. A definíció részletes elemzése. Megerősíti, hogy a bírói gyakorlat nem követeli meg az összes fogalmi elem együttes fennállását, hogy megállapítsa az élettársi kapcsolat létét.
(2006). Az élettárs fogalma és a kifejezés tartalmi vonatkozásai. Családi jog 4(4), 10-15.
Az élettársi kapcsolat fogalma, annak változásai és elhelyezkedése a jogrendszerben. A definíció részletes elemzése. Megerősíti, hogy a bírói gyakorlat nem követeli meg az összes fogalmi elem együttes fennállását, hogy megállapítsa az élettársi kapcsolat létét.
(2008). Az élettársi kapcsolatok regisztrálása és annak hatása az élettársak öröklési jogi viszonyaira. Az új Ptk. kodifikációs folyamatának áttekintése. Miskolci konferenciák 2006-2007 121-145.
A cikk az élettársi kapcsolatok regisztrálásának szabályozásának kialakulását tekinti át, kitérve az öröklési jogi vonatkozásokra is. A szerző a cikkben regisztráció alatt az élettársi kapcsolatok nyilvántartását és a hozzá kapcsolódó szabályokat érti.
Kárpáti Józsefre hivatkozva megismétli, hogy a regisztrált kapcsolatok egy alternatív megoldása lehet (a cikk megszületése idején) a bejegyzett életpartnerség, amely azonos nemű párok részre is lehetőséget nyújtana.
A cikk végén rövid európai kitekintést végez.