Az élettársi kapcsolat magánjogi jogkövetkezményeinek összehasonlítása a jelen és a jövő tükrében

Összefoglalás:

<p>Az új Ptk. hatályba lépése előtt született cikk ismerteti a korábban hatályos Ptk. és az új Ptk. Javaslat élettársakra vonatkozó rendelkezéseit. Rögzíti, hogy a korábbiakkal ellentétben azonos neműek is lehetnek élettársak: „Élettársi jogviszony áll fenn két olyan, házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben (életközösségben) együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége vagy élettársi kapcsolata és akik nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri (féltestvéri) kapcsolatban”. Ezzel egységesíti az azonos neműek és a különneműek élettársi kapcsolatára vonatkozó rendelkezést, hogy ne legyen szükséges külön jogszabályban szabályozni. Ismerteti, hogy lehetőség van egyrészt a közjegyző előtt közokiratban nyilatkozni az élettársi kapcsolat fennállásáról, másrészt a jegyző által vezetett nyilvántartásba történő bejegyzésre. Megerősíti, hogy ez csak lehetőség, az élettársi kapcsolat nem a bejegyzéssel veszi kezdetét és nem a törléssel ér véget. A Javaslat alapján három ponton változnak az élettársi kapcsolat magánjogi jogkövetkezményei:</p>

<ol>
<li>lehetőség van a volt élettárs tartására (feltétele a részorultság, érdemesség és a teljesítőképesség)</li>
<li>lehetőség van a közösen lakott lakás további használatára</li>
<li>igényt tarthat az élettárs a vagyoni viszonyainak rendezésére a megszűnés után.</li>
</ol>

<p>A cikk táblázatos ismertetést tartalmaz a korábbi Ptk. és a Javaslat élettársakra vonatkozó részei alapján olyan szempontok szerint, mint pl. a fogalom, hozzátartozói minőség, létrejötte, megszűnése stb.</p>