A személyek szabad mozgásától a transzszexuálisok "házasságáig" és a nemzetközi magánjogig. A család és az európai belső piac joga

Közlemény típusa:

folyóirat cikk

Szerzők:

Miklós Király

Forrás:

Tomus, Mennyiség XLI, p.183-206 (2004)

Összefoglalás:

<p>A tanulmány megállapítja, hogy a család fogalma nem csak nemzeti, alkotmányos szinten, hanem nemzetközileg is szabályozott, rámutatva arra, hogy többek között az ENSZ, az Európa Tanács és a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia is foglalkozik a család fogalmával és védelmével. A közösségi jogot tekintve már az Európai Közösséget életre hívó Római Szerződés, az ahhoz kapcsolódó rendeletek és irányelvek, valamint az Európai Bíróság joggyakorlata szintén több ponton érinti a családok helyzetét. A család védelme szempontjából kiemelendő a Tanács 1612/68/EGK rendelete, a 1347/200/EK rendelet, valamint a később ezt felváltó 2201/2003/EK rendelet, továbbá a 68/360/EGK irányelv, az 1973/148/EGK irányelv és a 2004/38/EK irányelv. Az Európai Bíróság gyakorlatával kapcsolatban megállapítható irány, hogy a személyek szabad áramlását az Emberi Jogok Európai Egyezményével összhangban értelmezi (például Carpenter ügy (C-60/00)), ami így családbarát ítélkezési gyakorlathoz vezet.</p>

<p>A szerző az Európai Bíróság esetjogán keresztül mutatja be a bevándorlási politika és családegyesítés (Tanács 2003/86/EK rendelete), az élettársi viszony (1612/68/EGK rendelet, Reed-ügy (C-59/85)), azonos neműek párkapcsolata (D és Svéd Királyság kontra Európai Unió Tanácsa (C-122/99 és C-125/99 egyesített ügyek)), transzszexuálisok kapcsolata (Grant ügy (C-249/96), K. B. kontra NHS ügy (C-117/01)) kérdéseit a közösségi jogban. Az Európai Bíróság gyakorlatát tekintve a szerző megállapítja, hogy a Bíróság gyakran hivatkozik az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatára, így hangsúlyozva az emberi jogok védelmének fontosságát.</p>