Az EUB megállapította, hogy a nemi helyreállító műtéten átesett transzszexuális személyre az új neme szerinti nyugdíjkorhatár vonatkozik.
Sarah Margaret Richards egy nemi átalakító beavatkozáson átesett transzszexuális nő. A női nyugdíjkorhatár eléréskor benyújtott öregségi nyugdíj iránti kérelmét mint időelőtti kérelmet elutasították a hatóságok, arra hivatkozva, hogy a férfiak számára előírt törvényes nyugdíjkorhatárt még nem érte el.
Az előzetes döntéshozatali eljárás során a nemzeti bíróság az EUB-től többek között arra kereste a választ, hogy sérti-e a férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elvének a szociális biztonság megvalósításáról szóló, vonatkozó irányelvét az a nemzeti szabály, amelynek alapján az öregségi nyugdíjat a férfiből nővé vált transzszexuális személytől megtagadták a férfiak számára előírt nyugdíjkorhatár be nem töltése miatt, miközben ugyanez a személy már jogosult lenne öregségi nyugdíjra, ha a nemzeti jog alapján nőnek tekintették volna.
Ellentétben azokkal a nőkkel, akiknek neme nem nemi átalakító sebészeti beavatkozás eredménye, és akik így, a nők számára előírt öregségi nyugdíjkorhatár betöltésétől kezdve jogosulttá váltak nyugdíjra, Sarah Margaret Richards nem teljesíthette a női nyugdíjkorhatár megállapításához szükséges egyik feltételt azért, mert a nyugellátásról szóló hazai szabályozás nem ismerte el a sebészeti eljárás következtében megszerzett új nemét. Vagyis Sarah Margaret Richardsot a neme megváltoztatásából eredően tiltott megkülönböztetés érte.
Ellentétes a vonatkozó irányelvvel az a nemzeti szabály, amely megtagadja az öregségi nyugdíjat a férfiből – a nemzeti jogban meghatározott feltételek betartásával – nővé vált személytől azzal az indokkal, hogy nem töltötte be a férfiak számára előírt öregségi nyugdíjkorhatárt, miközben ugyanaz a személy már jogosult lenne öregségi nyugdíjra, ha a nemzeti jog alapján nőnek tekintették volna.
„A töretlen ítélkezési gyakorlat értelmében a közösségi jog nem sérti a tagállamoknak a saját társadalombiztosítási rendszerük kialakítására vonatkozó hatáskörét, és közösségi szintű harmonizáció hiányában minden tagállam jogalkotójának feladata egyrészt a társadalombiztosítási rendszerbe való belépési jog vagy kötelezettség feltételeinek, másrészt pedig a társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultság feltételeinek a meghatározása. E hatáskörük gyakorlásakor azonban a tagállamok kötelesek tiszteletben tartani a közösségi jogot.”
„Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a nemen alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalma alóli kivételt szigorúan kell értelmezni.”
„A Bíróság ugyanis kimondta korábban, hogy az olyan nemzeti szabályozás, amely akadályozza, hogy – új neme elismerésének hiányában – a transzszexuális teljesítse a közösségi jog által védett joghoz szükséges valamely feltételt, elvileg a közösségi jog követelményeivel összeegyeztethetetlen szabályozásnak tekintendő.”