Hazai és nemzetközi jogesetek

Jelenlegi hely

Az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, hogy a magyar állam megsértette a kérelmező 8. cikkben foglalt, a magánélet tiszteletben tartásához fűződő jogát, amikor nem biztosított eljárást a nem jogi elismerésére a Magyarországon élő menekülteknek és más jogszerűen letelepedett személyeknek.

2020. január 14-i ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága egyezménysértőnek ítélte, hogy a litván hatóságok a kérelmezők szexuális irányultsága miatt megtagadták a nyomozást a Facebookon közzétett fotójukra érkezett gyűlöletkeltő és erőszakra felhívó kommentekkel szemben.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta, hogy az LMBTQI témájú gyülekezések tilalma nem szolgált semmilyen nyomós társadalmi érdeket, ezért volt szükséges egy demokratikus társadalomban. Az orosz hatóságok a kérelmezőket a szexuális irányultságuk alapján diszkriminálták, és a gyülekezési szabadságuk megsértésére vonatkozó panaszaik tekintetében állt rendelkezésükre hatékony hazai jogorvoslatot.

A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) elutasításával szemben indított közigazgatási perben a bíróság jogszabályi alap hiányában megtagadta a transznemű menekült nem- és névváltoztatásra vonatkozó kérését: a magyar jog nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely meghatározná, mely hatóság köteles a magyarországi anyakönyvi bejegyzéssel rendelkező menekültek esetén a nem- és névváltoztatásra irányuló kérelemről érdemben dönteni. Az bírósági ítélettel szemben benyújtott alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróság (AB) elutasította, de hivatalból eljárva megállapította a mulasztásos alaptörvény-ellenességet. Felhívta az Országgyűlést, hogy 2018. december 31-ig szabályozza a jogszerűen letelepedett nem magyar állampolgárok nem- és névváltoztatására irányuló eljárást. 

Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint az orosz hatóságok több aktivista véleménynyilvánításhoz való jogát korlátozták, amikor az általuk felmutatott transzparens szövege miatt demonstrációjukat a homoszexualitás kiskorúak közötti népszerűsítésének minősítették, mindemellett azt is megállapította a Bíróság, hogy a vonatkozó orosz szabályozás hátrányos megkülönböztetést is megvalósít.

Az azonos nemű pár új-zélandi tagja nem kapott tartózkodási engedélyt Olaszországban családi kapcsolatára hivatkozva, mivel az olasz hatóságok nem ismerték el családtagként az olasz állampolgárral fennálló kapcsolatában. A felek kérelmére az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. cikkével összhangban az azonos nemű párok együttélése ugyanúgy a családi élet fogalma alá esik, mint a különneműek hasonló együttélése.

A kérelmező azért fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához, mert véleménye szerint a családok újraegyesítése jogcímen történő tartózkodási engedélyt biztosító horvát jogszabályok szexuális irányultsága alapján hátrányosan megkülönböztetőnek minősülnek, mivel azonos nemű párok részére nem nyújtják ugyanazokat a lehetőségeket, mint a különnemű párok részére. A Bíróság megállapította, hogy az azonos neműek együttélése ugyanúgy a család fogalma alá tartozik, mint a különneműek hasonló együttélése, így amikor a horvát jogszabályok nem tették lehetővé az azonos neműek családi újraegyesítés jogcímen történő letelepedését, azok megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményének 14. cikkével együtt olvasott 8. cikkét.

A kérelmezők azt panaszolták, hogy az olasz jogszabályok nem nyújtanak lehetőséget arra, hogy házasságot kössenek, vagy egyéb, polgári jogilag elfogadott kapcsolatot létesítsenek, ezért szexuális irányultságuk miatt hátrányos megkülönböztetést szenvednek el. Az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, hogy Olaszország megsértette a kérelmezők magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogát, mivel nem tette lehetővé, hogy az azonos nemű párok bármilyen formában, jogi keretek között létesíthessenek kapcsolatot.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága több szempontból is elmarasztalta a grúz hatóságokat, amiért nem nyújtottak kellő védelmet az Identoba nevű LMBT civil szervezet által szervezett, engedélyezett békés tüntetésen résztvevők részére a homofób támadásokkal szemben. A Bíróság ítélete alapján a megmozduláson részt vevőket ért verbális és tettleges támadások alkalmasak voltak arra, hogy olyan félelmet keltsenek a szexuális kisebbség tagjaiban, amelyek elérik a kínzás tilalmának bizonyos szintjét, így megsértve az Emberi Jogok Európai Egyezményének 3. cikkét. Emellett, mivel ezen cselekményeknek a résztvevők szexuális irányultsága volt az alapja, így a megkülönböztetés tilalma is felmerül (az Egyezmény 14. cikke), továbbá ennek következtében gyülekezési és egyesülési jogukat (11. cikk) sem gyakorolhatták megfelelően.

A határozat egy büntetőügyben kiszabott büntetés arányosságával foglalkozik, ugyanakkor részletes értelmezését adja az Alaptörvény egyéb helyzet szerinti hátrányos megkülönböztetést tiltó rendelkezésének.