A 33. § által módosított anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvénynek a „születési nem” kötelező nyilvántartására és annak megváltoztathatatlanságára vonatkozó rendelkezései [3. § x) pont, 69/B. § (1) bek. b) pont be) alpont, és 69/B. § (3) bek.] és ezzel a nem jogi elismerésének kizárására vonatkozó tilalom ellen benyújtott bírói kezdeményezés ügyében az Alkotmánybíróság elutasította az indítványt.
A Fővárosi Törvényszék bírája az előtte folyamatban lévő, a nem jogi elismerésének megtagadása miatt indított közigazgatási perben az eljárás felfüggesztése mellett normakontroll eljárást kezdeményezett az Alkotmánybíróság előtt. Beadványában kérte az anyakönyvi eljárásról szóló törvénynek (At.) a „születési nem” kötelező nyilvántartására és annak megváltoztathatatlanságára vonatkozó rendelkezéseinek alaptörvény-ellenességének megállapítását, visszamenőleges hatállyal történő megsemmisítését és azok alkalmazásának kizárását az adott ügyben, valamint az azonos tárgyú más bíróság előtt folyamatban lévő ügyekben. Az At. hatályos rendelkezései kizárják a transznemű felperes számára a nem jogi elismerését, tehát nem kérhette a nemének, illetve ehhez kapcsolódóan a nevének megváltoztatását az anyakönyvi nyilvántartásban. Indítványában a normakontrollt kezdeményező bíró úgy érvelt, a 33. § által bevezetett tilalom sérti az emberi méltósághoz és a magánélethez való jogot, továbbá ellentétes az AB korábbi gyakorlatával és az Emberi Jogok Európai Bíróságának vonatkozó esetjogával.
Az Alkotmánybíróság elutasította a bírói kezdeményezést. Az Alkotmánybíróság határozatában kifejtette, hogy az állami anyakönyvi nyilvántartás, a modernkori állam közigazgatásának részeként, az állam polgáraira vonatkozó, többek között azok beazonosítására szolgáló, a személyek törvényben meghatározott anyakönyvi eseményeit, az azzal kapcsolatos adatokat regisztrálja közhitelesen. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az egyén cselekvési szabadságának terjedelme nem feltétlenül azonos az állam ezirányú, az egyén cselekvéséhez joghatást kiváltó kötelezettségével. A születéskor megállapított nem nyilvántartása korlátozza ugyan az egyén emberi méltóságból levezethető önrendelkezési jogát, de ez alkotmányosan igazolható (mivel annak van alkotmányos relevanciája). Alkotmányosan igazolható – az AB álláspontja szerint – a magánélethez való jog korlátozása is: az egészségügyi ellátások, büntetőpolitikai megfontolások, vagy akár sportjogi kérdések is szükségessé tehetik a „születési nem” nyilvántartását. Az Alkotmánybíróság a bírói kezdeményezést elutasította.
„(A) születési nem anyakönyvi nyilvántartásban történő regisztrációja az anyakönyvben olyan adatot rögzít, amely az orvostudomány által alátámasztott módon egy tényhelyzetet dokumentál és amely a gyermek születésekor már létezik.” (31)
„(A) születési nemnek van alkotmányos relevanciája. A „születési nem” fogalma az Alaptörvény kilencedik módosításával alaptörvényi fogalommá vált. A születési nem egy olyan adottság, amit megváltoztatni nem lehet. Ennek nyilvántartása közvetlenül visszavezethető az Alaptörvényre.” (39)
„Az, hogy az állam az egyén önazonos, nemi identitásának megfelelő, nemváltó kezelés nyomán létrejött neme helyett vagy mellett az egyén születési nemét nyilvántartja, több okból is igazolást nyerhet. Egyrészt az egyénnek az egészségügyi ellátáshoz való joga szükségessé teheti a születési nemének az anyakönyvi nyilvántartásokban való megjelenítését, az egyénről az egészségügyi intézmény részére nyújtott elengedhetetlen adatként, amely pl. szükséges lehet a megfelelő egészségügyi ellátásához. (így például egy életmentő műtét esetén ennek ismerete az egészségügyi szakemberek számára akár elengedhetetlen is lehet.) Másrészt az állam büntetőpolitikája során is előtérbe kerülhet a gyanúsított, vagy az elkövetők születési neme a bűnügyi hatóságok általi pontos ismeretének szükségessége, csakúgy, ahogy relevanciával bírhat a sportjogban, vagy épp a munkajogban is.) Ezért az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az egyén magánszférájának akként történő korlátozása, amely az anyakönyvi eljárásban a születési nemét mint adatot rögzíti, nem tekinthető sem szükségtelennek, sem aránytalannak.” (50)