A Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az előtte folyamatban lévő közigazgatási perben az eljárás felfüggesztése mellett egyedi normakontroll eljárást kezdeményezett az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól szóló 429/2017. (XII. 20.) Korm. rendelet 7. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítása és konkrét ügyben való alkalmazhatóságának kizárása érdekében. Mivel az indítvány az Alkotmánybíróság (AB) megítélése szerint mulasztásban megvalósuló alaptörvény-ellenesség megállapítására irányult, az indítványt visszautasította, mivel bíróság erre irányuló kérelmet nem terjeszthet az AB elé.
A bírói kezdeményezés alapjául szolgáló ügyben a felperes 2019. július 11-én kérte Budapest Főváros Kormányhivatalától (BFKH) nevének és nemének anyakönyvi nyilvántartásban történő megváltoztatását kérte. Kérelméhez csatolta egy pszichiáter szakorvos, egy klinikai szakpszichológus, továbbá egy urológus szakorvos szakértői véleményét. A BFKH a kérelemre válaszul arról tájékoztatta a felperest, hogy az új eljárásrend kialakítása folyamatban van, és nincs olyan hatóság, amely a kérelemhez csatolt orvosi dokumentáció elfogadhatóságáról jogosult lenne dönteni, ugyanakkor – ha a felperes azt kéri – a kérelmet továbbítja a születést nyilvántartó anyakönyvvezetőnek, és ebben az esetben az érdemi döntést az anyakönyvvezető fogja meghozni. Az ennek nyomán meghozott végzésben az anyakönyvvezető a felperes nemváltoztatásának és utóneve módosításának anyakönyvbe történő bejegyzését megtagadta. Végzésének indokolásában arra hivatkozott a 429/2017. (XII. 20.) Korm. rendelet 7. §-a alapján a bejegyzéshez a névváltoztatásért felelős anyakönyvi szerv alap iratnak minősülő értesítése és az egészségügyi szakvélemény hiteles fénymásolata szükséges, ez a jelen ügyben hiányzott.
Az egyedi normakontroll eljárást kezdeményező bíróság álláspontja szerint a 429/2017. (XII. 20.) Korm. rendelet 7. §-a az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésébe és az I. cikk (3) bekezdésébe ütközik, mivel a nem jogi elismerésének, ezen belül az eljárás és a hatáskör-telepítés szabályozása hiányos, valamint a szabályozás szintje is elégtelen.
Az Alkotmánybíróság visszautasította a bírói kezdeményezést. Bírói egyedi normakontroll kezdeményezés csak valamely jogszabály alaptörvény-ellenesség megállapítására és megsemmisítésére irányulhat, bíró a folyamatban lévő ügyben alaptörvény-ellenes mulasztás kimondását nem kérheti. Az AB az indítvány elemzése alapján arra jutott, hogy az abban felvetett alaptörvény-ellenességet alátámasztó érvek valójában szabályozási mulasztás megállapítására vonatkoznak.
„Az Alkotmánybíróság a kezdeményezés egészéből, annak tartalma alapján (…)l arra a következtetésre jutott, hogy az indítvány mind az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése sérelmét a normavilágosság követelményének hiányos volta miatti, mind az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése sérelmét a megfelelő szabályozási szint hiánya folytán állító részében egyértelműen a jogalkotói mulasztás megállapítására alapozta.” (19)
„Ezért az Alkotmánybíróság (…) megállapította, hogy a Bíróság tartalmát tekintve valójában mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség fennállásának megállapítására irányuló indítványt terjesztett elő, amelyre azonban a Bíróság (…) nem rendelkezik jogosultsággal.”