Az Alkotmánybíróság (AB) elutasította az indítványt, miszerint szexuális irányultságon alapuló önkényes különbségtételt valósít meg a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) közeli hozzátartozókra vonatkozó definíciója, mivel az nem nevesíti a bejegyzett élettársakat. Az AB megállapította: a jogalkotó a szándéka egyértelmű volt: a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény (Bék törvény) utaló szabályának értelmében, ha valamely jogszabály a házasságról vagy a házastársakról rendelkezik, azt a Bék. törvényben meghatározott kivételektől eltekintve a bejegyzett élettársakra is alkalmazni kell. A Ptk. közeli hozzátartozókra vonatkozó meghatározása világos, érthető tételes felsorolást tartalmaz és a Bék. törvénnyel való együttes alkalmazása egyértelmű és kiszámítható jogi helyzetet eredményez: a bejegyzett élettársak is közeli hozzátartozónak minősülnek.
Az alapvető jogok biztosa utólagos normakontroll eljárásban kezdeményezte a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontjának megsemmisítését. Álláspontja szerint az ebben rögzített közeli hozzátartozó fogalma a bejegyzett élettársi kapcsolatban élők jogainak alkotmányos védelme nyomán sérti az emberi méltósághoz és a magánszférához való jogot, a meghatározás indokolatlanul önkényes, ésszerűtlen módon egyéb helyzet szerinti különbségtételt valósít meg a bejegyzett élettársi kapcsolatban és az élettársi kapcsolatban élő személyek közt. Az indítványozó szerint alkotmányosan indokolatlan helyzetet teremt az a tény, hogy a Ptk. 8:1. § (1) bekezdésének 1. és 2. pontja szerint az élettárs (akár különnemű, akár azonos nemű) hozzátartozónak számít, azonban az Alkotmánybíróság által kiemelt, alkotmányosan védett intézmény, a bejegyzett élettárs sem hozzátartozónak, sem pedig közeli hozzátartozónak nem minősül.
Az Alkotmánybíróság az indítványt minden elemében megalapozatlannak találta.
Az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy megfelelő jogértelmezéssel a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontjába foglalt közeli hozzátartozó fogalmának a Bék törvény 3. §-ában foglalt rendelkezéseivel való együttes alkalmazása nem vezet ellentmondásra. A jogalkotó továbbra sem kezeli eltérően a bejegyzett élettársakat a házastársaktól, így a definíció nem sérti a bejegyzett élettársak emberi méltósághoz, valamint a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogát. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a vizsgált szempontokból egymással összehasonlítható helyzetben lévő személyek körén belül a jogalkotó nem valósított meg különbségtételt. Nem eredményez ugyanis hátrányos megkülönböztetést az, ha a jogalkotó a lényegileg azonos jogállást nem egy, hanem két külön törvény rendelkezésein keresztül biztosítja.
„Az Alaptörvény fokozott védelemben részesíti az együttélés más formáival szemben a házasság intézményét, mint férfi és nő közötti önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, melyet az azonos nemű személyek regisztrált élettársi kapcsolata nem befolyásolhat; ugyanakkor a kizárólag azonos nemű párok részére nyitva álló bejegyzett élettársi kapcsolat intézménye szintén alkotmányos védelemre jogosult.” (40)
„A hatályos Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontjába foglalt közeli hozzátartozó fogalma elfogadásakor – a jogalkotói álláspont szerint – azért nem kerültek külön nevesítésre és feltüntetésre a bejegyzett élettársak, mert a bejegyzett élettársi kapcsolat szabályait külön törvény, a [Bék törvény] rendezi, melyben a jogalkotó kifejezetten úgy fogalmazott, hogy az e törvényben meghatározott eseteket kivéve a házastársakra vonatkozó rendelkezéseket a bejegyzett élettársakra is megfelelően alkalmazni kell.” (48)
„A közeli hozzátartozó fogalma és értelmezése ugyan jelenleg nem egységes, az egyes, különös jogviszonyokat szabályozó normák vagy egyéni definíciót tartalmaznak (melyek vagy nevesítik a bejegyzett élettársakat, vagy nem), vagy a Ptk.-beli definícióra utalnak vissza – de a [Bék. törvény] 3. §-a egyértelműen rendezi a bejegyzett élettársak jogi helyzetét.” (62)
„A Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja által megfogalmazott közeli hozzátartozói definíció világos, érthető, tételes felsorolást tartalmaz, megfogalmazása nem értelmezhetetlen, nem túlzottan általános; együttes alkalmazása a [Bék. törvény] 3. § (1) bekezdés b) pontjával mind a jogalkalmazók, mind a bejegyzett élettársak számára egyértelmű és kiszámítható jogi helyzetet teremt. A jogalkotó álláspontja és szándéka egyértelmű: ha egy jogszabály a házasságról, vagy a házastársakról rendelkezik, azt – a [Bék. törvényben] megjelölt kivételektől eltekintve – a bejegyzett élettársi kapcsolatra és magukra a bejegyzett élettársakra is megfelelően alkalmazni kell.” (63)