A 33. § által módosított anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (At.) 101/A. § (2) bekezdése az At a „születési nem” kötelező nyilvántartására és annak megváltoztathatatlanságára vonatkozó rendelkezéseit [3. § x) pont, 69/B. § (1) bek. b) pont be) alpont, és 69/B. § (3) bek.] a módosításkor folyamatban lévő és a megismételt eljárásokra is alkalmazni rendelte. A 11/2021. (IV. 7.) AB határozatban az Alkotmánybíróság (AB) egyedi normakontroll eljárásban megsemmisítette az At. kifogásolt rendelkezését, ugyanakkor általános alkalmazási tilalomról nem rendelkezett. Az AB az alkalmazási tilalom kimondása érdekében benyújtott egyedi normakontroll indítványt elutasította, és megállapította, hogy megsemmisített jogszabályi rendelkezést a folyamatban lévő vagy megismételt eljárásokban sem kell alkalmazni.
A folyamatban lévő közigazgatás per felperese 2019. március 4-én nyújtott be a nem jogi elismerése iránti kérelmet Budapest Főváros Kormányhivatalához (BFKH), amely az ügyintézési határidőn belül nem döntött. A 33. § hatálybalépését követően a BFKH áttette az ügyet a felperes lakóhelye szerint illetékes anyakönyvvezetőhöz, aki az At. módosított szabályaira és a 101/A. § (2) bekezdésére tekintettel megszüntette az eljárást. Az ez ellen indított közigazgatási perben a Fővárosi Törvényszék az eljárás felfüggesztése mellett egyedi normakontroll eljárást kezdeményezett az At. nem jogi elismerés tilalmára vonatkozó, a 11/2021. (IV. 7.) AB határozattal megsemmisített 101/A. § (2) bekezdés alkalmazási tilalmának megállapítása iránt. A bíró indítványában kifejtette, hogy álláspontja szerint az Alkotmánybíróság a 11/2021. (IV. 7.) AB határozatában megállapította, hogy támadott rendelkezés sérti az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdését, a rendelkezést megsemmisítette, tehát az indítványozó bíróságnak az előtte folyamatban lévő perben olyan rendelkezés alapján kell elbírálnia a közigazgatási határozat jogszerűségét, amelyet az AB alaptörvény-ellenesnek minősített és megsemmisített.
Az AB a bírói kezdeményezést elutasította. A döntés hangsúlyozta, hogy a 11/2021. (IV. 7.) AB határozat indokolása egyértelműen kifejtette, hogy az alaptörvény-ellenes jogszabályi rendelkezés megsemmisítése okán nem kellett rendelkezni az alkalmazási tilalom kérdésében, ezért erre a bírói indítvány okán sincs szükség. Az AB továbbá azt is megállapította, hogy a támadott rendelkezést az ügy tárgyát képező, folyamatban lévő eljárásban nem kell alkalmazni.
„A [11/2021. (IV. 7.) AB határozat ] az eljárásának alapjául szolgáló ügyre vonatkozóan nem állapított meg a határozat rendelkező részében sem általános, sem a konkrét ügyre vonatkozó alkalmazási tilalmat. A [11/2021. (IV. 7.) AB határozat] indokolásában (Indokolás [38])ennek kapcsán ugyanakkor hangsúlyozta: „Minthogy az Alkotmánybíróság a vizsgált jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességét megállapította, és azt megsemmisítette, ezért az indítványozó bíróságnak a folyamatban lévő ügyben való alkalmazásának kizárására vonatkozó indítványáról nem kellett külön rendelkeznie.” (…) Azaz az Alkotmánybíróság határozata indokolásában egyértelművé tette, hogy az indítvánnyal támadott, és általa ex nunc hatállyal megsemmisített rendelkezést annak alaptörvény-ellenessége folytán történő megsemmisítésére tekintettel az eljáró bíróságnak nem kell alkalmaznia.” (11)
„Bár nem a rendelkező részben, de az Alkotmánybíróság a [11/2021. (IV. 7.) AB határozat ] (…) indokolásában nemcsak azt tette egyértelművé, hogy az indítvánnyal kifogásolt jogi norma azonnali, a folyamatban lévő ügyekre is kiterjedő hatályú módosítása sértette az Alaptörvényt, hanem azt is, hogy az annak alkalmazásával lefolytatott eljárás alaptörvény-ellenes lenne.” (12)