A 33. § által módosított anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (At.) 101/A. § (2) bekezdése az At a „születési nem” kötelező nyilvántartására és annak megváltoztathatatlanságára vonatkozó rendelkezéseit [3. § x) pont, 69/B. § (1) bek. b) pont be) alpont, és 69/B. § (3) bek.] a módosításkor folyamatban lévő és a megismételt eljárásokra is alkalmazni rendelte. Az ügyben az Alkotmánybíróság (AB) egyedi normakontroll eljárásban megsemmisítette az At. kifogásolt rendelkezését.
A Miskolci Törvényszék az előtte folyamatban lévő közigazgatási perben az eljárás felfüggesztése mellett egyedi normakontroll eljárást kezdeményezett az At. 2020 májusában, a 33. §-sal elfogadott 101/A. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítása, és a folyamatban lévő perben való alkalmazásának kizárása érdekében.
A bírói kezdeményezés alapjául szolgáló ügyben a felperes 2020. februárban terjesztett elő a nem jogi elismerésére irányuló kérelmet, azt azonban a BFKH az ügyintézési határidőn belül nem bírálta el. A kérelem benyújtását követően, 2020.május 29-én hatályba léptek az At. 101/A. § (2) bekezdése, amely alapján 33. § alapján módosított szabályokat – így a nem jogi elismerésének tilalmát – a hatálybalépés előtt indult és folyamatban lévő eljárásokban, valamint a megismételt eljárásokban is alkalmazni kellett. A kérelmet ennek megfelelően a hatóság elutasította. A felperes kérte az elutasítás bírói felülvizsgálatát.
Az egyedi normakontroll eljárást kezdeményező bíróság álláspontja szerint az At. hivatkozott szabálya ellentétes az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében és XXIV. cikk (1) bekezdésében foglaltakkal, mivel a visszaható hatályú jogalkalmazás tilalmába ütközik, mivel az azonnali hatályú alkalmazás következtében a jogalanyok helyzetét elnehezítő jogszabályi változtatásra, Alaptörvényben biztosított jog alaptörvény-ellenes módon történő korlátozására, illetve alanyi jog elvonására került sor.
Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette az At. 101/A. § (2) bekezdését. Az AB határozatában megállapította, hogy az eljárás alapjául szolgáló ügyben a megváltozott anyagi jogi szabályozásnak a folyamatban lévő közigazgatási eljárásban való alkalmazása arra vezetett, hogy a felperes korábban fennálló jogszabályi környezetben kezdeményezett eljárását a hatóság megszüntette, mert az időközben elfogadott jogszabály-változtatás eljárási akadályát képezte annak, hogy érvényesíteni tudja azon jogát, amelyre az eljárás megindításakor a jogszabályi lehetőség adott volt. Ennek következében már sem az indítványozó bíróság előtt folyamatban lévő, sem a megismétlendő közigazgatási eljárás során nincs lehetőség a korábban jogszerűen kezdeményezett közigazgatási eljárás érdemi lefolytatására. Az Alkotmánybíróság így a jogszabályi módosítás vizsgálata során megállapította, hogy új szabályozás alkalmazásának elrendelése a folyamatban lévő ügyekben sérti az visszaható hatályú jogalkotás tilalmát. Az AB az Alaptörvényben foglalt jogállamiságból levezetett jogbiztonság részét képező egyértelmű és világos normatartalom követelménye miatt a 101/A. § (2) bekezdését megsemmisítette, és emiatt nem rendelkezett külön a folyamatban lévő ügyben való alkalmazásának kizárásáról.
„(A)z állam intézményvédelmi kötelezettsége körében nem alkothat olyan eljárási kereteket, amelyek valamely Alaptörvényben biztosított jogot alaptörvény-ellenes módon korlátoznak; ráadásul a konkrét esetben olyan jogérvényesítésről van szó, amelyet az alkotmánybírósági gyakorlat mind az alanyi jogi oldala tekintetében, mind pedig az állam oldalán jelentkező intézményvédelmi kötelezettségként korábban védelemben részesített.” (35)
„(A)z Alkotmánybíróság megállapította, hogy a támadott szabályozás alkalmazásának elrendelése a folyamatban lévő ügyekben sérti az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében foglalt visszaható hatályú jogalkotás tilalmát. A felperesnek ugyanis az általa korábban kezdeményezett, folyamatban lévő közigazgatási eljárás érdemi befejezésére a jogszabályok megváltozása miatt nincs lehetősége, mivel a [33. §] támadott rendelkezése és az általa alkalmazni rendelt jogi előírások eljárási akadályát képezték a korábban jogszerűen kezdeményezett közigazgatási eljárásnak. Ehhez kapcsolódóan az Alkotmánybíróság megjegyzi továbbá, hogy az alkotmányjogilag sérelmes helyzetet részben az okozta, hogy a folyamatba helyezett közigazgatási eljárást a közigazgatási szerv a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem folytatta le, ami megkérdőjelezi az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes hatósági eljárás megvalósulását.” (36)