Macaté v. Litvánia

Jelenlegi hely

Macaté v. Litvánia

Típus: 
Ügyszám: 
61435/19
2023. január 23
Rövid összefoglaló: 

Az EJEB egyhangúlag megállapította az Egyezmény 10. cikkének megsértését a magyarhoz hasonló, de annál megengedőbb litván propagandatörvény alkalmazása kapcsán. A Bíróság kimondta, hogy a véleménynyilvánítási szabadság nem korlátozható abból a célból, hogy a 14 éven aluli gyermekeket elzárják az azonos nemű párokat is megjelenítő tartalmaktól, amennyiben azok egyébként nem károsak a gyermek fejlődésére. Ez a cél nem tekinthető legitimnek a Egyezmény 10. cikk (2) bekezdése értelmében.

Tényállás: 

Az ügy kérelmezője, Neringa Dangvydé Macaté nyíltan leszbikus írónő, 2012 végén pályázott és nyert támogatást a Litván Neveléstudományi Egyetemtől egy gyermekeknek írt könyv, a Borostyán szív kiadásához. A könyv hat hagyományos mese átdolgozott változatát tartalmazta, a fő karakterek egy-egy marginalizált csoportot képviseltek, és két mese azonos nemű szereplők közötti kapcsolatokat és házasságot érintette. Az egyetem kiadta a könyvet, annak több példányát eljuttatta könyvtárakhoz és a vilniusi könyvfesztiválon is bemutatta. A könyvvel szemben kifogást emeltek – többek között – családokat képviselő szervezetek és ennek nyomán az illetékes minisztérium az újságírói etikai felügyeletet bízta meg a vizsgálattal. Következtetéseiben a felügyelet úgy találta, hogy az azonos nemű párokat is bemutató két történet ellentétes a kiskorúakat a nyilvános információk hatásaival szembeni védelemről szóló törvénnyel, amely károsnak ítéli azokat a tartalmakat, amelyek „kétségbe vonják a családi értékeket, [vagy] a házasságnak és a családalapításnak az Alkotmányban és a Polgári Törvénykönyvben foglaltaktól eltérő felfogását támogatják”. A kiadó előbb felfüggesztette a könyv terjesztését, majd a felügyelet döntésének megfelelően azt figyelmeztető jelzéssel látta el, miszerint annak tartalma káros lehet a 14 éven aluli gyermekek számára. A panaszos polgári pert indított a kiadóval szemben: érvelése szerint a kiadó eljárása szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetésnek minősül. Bár a Legfelső Bíróság az első eljárásban új eljárásra utasította az elsőfokú bíróságot, a megismételt eljárásban valamennyi bírók testület ugyanarra a következtetésre jutott: a könyv tartalma sérti a gyermekek védelméről szóló törvényt.

Döntés: 

Az EJEB Nagykamarája kimondta: annak ellenére, hogy a könyv kiadásáért felelős egyetem a litván jog alapján széleskörű autonómiával rendelkezik, állami intézménynek tekinthető, a vitatott intézkedések közvetlenül a belső jogon alapultak és számos közjogi szereplő közbenjárt az ügyen, így eljárása betudható az államnak. Az EJEB nem vitatta a kérelmező véleménynyilvánítási szabadságába történő beavatkozást: a könyv terjesztését egy évre felfüggesztették és ezt követően látták el figyelmeztető megjelöléssel. A korlátozás csak abban az esetben elfogadható, ha megfelel a 10. cikk (2) bekezdésében foglalt jogkorlátozási tesztnek. Ennek első eleme a legalitás, de a felek nem vitatták, hogy volt az intézkedésnek jogszabályi alapja. A korlátozás célját illetően a felek azonban eltérő álláspontra helyezkedtek: míg a kérelmező úgy érvelt, hogy a korlátozás célja az azonos neműek közötti párkapcsolatokat pozitív színben feltüntető tartalmak cenzúrázása volt, a kormány tagadta, hogy a mese szereplőinek szexuális irányultsága bármi kapcsolatban lett volna az intézkedésekkel. Az EJEB először a jogkorlátozással elérni kívánt célt azonosította. Az EJEB álláspontja szerint a kormány nem tudta meggyőző érvekkel alátámasztani, hogy az kérelmezővel szembeni eljárás célja a gyermekek szexuálisan explicit tartalmakkal szembeni védelme, vagy az olyan információk kiszűrése, amelyek felsőbbrendűnek ábrázolják az azonos neműek közötti párkapcsolatokat. Ennek kapcsán a Nagykamara megjegyezte: bár a nemzetközi kritikát elkerülendő a törvény szövege már nem utal kifejezetten a szexuális irányultságra, a jogalkotói szándék egyértelműen az volt, hogy a 14 éven aluli gyermekeket megóvják a homoszexualitásra vonatkozó tartalmaktól. Ezt megerősíti, hogy a kérdéses rendelkezést csak LMBTQI témákat érintő esetekben alkalmazták ezt megelőzően is. Mindezek alapján az EJEB úgy találta, az intézkedésekkel elérni kívánt célkitűzés a gyermekek távoltartása volt az olyan információktól, amelyek az azonos neműek közötti párkapcsolatokat lényegében egyenlőnek tekintik a különneműek közötti párkapcsolatokkal.

Külön vizsgálta a Nagykamara, hogy ez a célkitűzés legitimnek minősül-e. Ez volt az első olyan ügy, amikor azt kellett vizsgálni, hogy az azonos neműek közötti párkapcsolatok gyermekeknek szánt irodalmi ábrázolásának korlátozása összeegyeztethető-e az Egyezménnyel.  Az ítélet követi az EJEB korábbi gyakorlatát, miszerint „a homoszexualitás és a nem hagyományos szexuális kapcsolatok népszerűsítésének” tilalma nem alkalmas az erkölcs, egészség vagy mások jogainak védelmére, az ilyen törvények erősítik a szexuális kisebbségekkel szembeni előítéleteket, a homofóbiát és összeegyeztethetetlenek az egyenlőség, pluralizmus és tolerancia eszméivel, amelyek a demokratikus társadalmak alapjait adják. 

Az EJEB már több döntésében kifejtette, hogy a gyermekeket érintő ügyekben a legfőbb érdeküket kell szem előtt tartani. Azt is elismerte, hogy koruknál fogva befolyásolhatóbbak, így a kontextustól függően szükség lehet a véleménynyilvánítási szabadság korlátozására az érdekükben. Attól azonban mindig tartózkodott, hogy olyan közpolitikákat vagy döntéseket fogadjon el egyezménykonformnak, amelyek a szexuális és nemi kisebbségekkel szembeni előítéleteken alapultak. Következetes az esetjog abban, hogy a szexuális irányultságon alapuló különbségtétel csak „különösen meggyőző és nyomós érvek” esetében igazolható. Semmilyen szociológiai vagy tudományos kutatás nem igazolja, hogy a homoszexualitás említése vagy a szexuális kisebbségek társadalmi helyzetéről szóló vita károsan hatna a gyermekekre. Az ítélet kitér a nemzetközi emberi jogi fórumok és szakértők álláspontjára, miszerint a gyermekek hozzáférésének korlátozása a különböző szexuális irányultságokra vonatkozó információkhoz kifejezetten káros rájuk nézve, és a tagállamok közötti kirajzolódó gyakorlat is az ellentétes irányba mutat, a nagy többségükben az ilyen tartalmak az iskolai tananyag részét képezik. A litvánhoz hasonló törvények és gyakorlat társadalmi hatásait nem lehet alábecsülni, hiszen ezzel a jogalkotó azt sugallja, hogy az azonos neműek közötti párkapcsolatok alacsonyabb rendűek, ez pedig tovább erősíti a szexuális kisebbségek stigmatizációját. Mindezek alapján a Nagykamara megállapította, hogy a gyermekek számára hozzáférhető információk kizárólag szexuális irányultság alapján történő korlátozása – amennyiben nem igazolható, hogy ezek a tartalmak egyéb módon ártalmasak – nem tekinthető legitim célkitűzésnek az Egyezmény 10. cikk (2) bekezdése értelmében.

Idézetek: 

„A kormány a jelen ügyben a vilniusi regionális bíróság érvelésére támaszkodva azzal érvelt, hogy az azonos nemű párok védelme nem vezethet a heteroszexuális személyek és családok „sértéséhez”, „lealacsonyításához” vagy „lekicsinyléséhez”, illetve az „azonos nemű családok támogatásához” (…). Ezzel kapcsolatban a Bíróság megjegyzi, hogy többször is kimondta, hogy a pluralizmus, a tolerancia és a széles látókörűség egy demokratikus társadalom jellemzői (…). A Kormány fenti érveinek fényében a Bíróság egyértelművé teszi, hogy a különböző szexuális irányultságú személyek egyenlő és kölcsönös tiszteletben tartása az Egyezmény egészének szerves részét képezi. Ebből következik, hogy a személyek szexuális irányultságuk miatti sértegetése, megalázása vagy lekicsinylése, illetve az egyik családtípus támogatása egy másik rovására soha nem elfogadható az Egyezmény értelmében. A Bíróság azonban nem tud ilyen célt vagy hatást felfedezni a jelen ügy tényállásában. Éppen ellenkezőleg, úgy találja, hogy az azonos nemű személyek közötti elkötelezett kapcsolatokat az azonos nemű személyek közötti kapcsolatokkal lényegében egyenértékűnek ábrázolni, ahogyan azt a kérelmező tette írásaiban, inkább az adott társadalom minden tagjának tiszteletben tartását és elfogadását szorgalmazza életük ezen alapvető aspektusában. Ezért a Bíróság nem tud csatlakozni a kormány érveléséhez.” (§ 214)

„A Bíróság továbbá határozottan azon a véleményen van, hogy az olyan intézkedések, amelyek kizárólag a szexuális irányultság alapján korlátozzák a gyermekek hozzáférését az azonos neműek kapcsolataira vonatkozó információkhoz, szélesebb körű társadalmi következményekkel járnak. Az ilyen intézkedések, függetlenül attól, hogy közvetlenül törvénybe iktatják őket, vagy eseti döntésekben fogadják el őket, azt mutatják, hogy a hatóságok bizonyos típusú kapcsolatokat és családokat előnyben részesítenek másokkal szemben – hogy a különböző neműek kapcsolatait társadalmilag elfogadhatóbbnak és értékesebbnek tekintik, mint az azonos neműek kapcsolatait, és ezáltal hozzájárulnak az utóbbiak folyamatos megbélyegzéséhez. Ezért az ilyen korlátozások, bármennyire is korlátozottak hatályukat és hatásukat tekintve, összeegyeztethetetlenek az egyenlőség, a pluralizmus és a tolerancia demokratikus társadalomban rejlő fogalmaival.” (§ 215).

Jogszabály-hivatkozás: