Az Emberi Jogok Európai Bíróságának Nagykamarája megállapította, hogy Oroszország megsértette a kérelmezők 8. cikkben biztosított magán- és családi élethez való jogát azzal, hogy semmilyen jogi elismerést nem biztosított az azonos nemű párkapcsolatoknak. Ítéletével a Nagykamara egyértelműsítette: a 8. cikk alatt az államoknak pozitív kötelezettsége van az azonos nemű párkapcsolatok jogi elismerésére.
A kérelmezők (három azonos nemű pár) a helyi anyakönyvvezetőknél bejelentették házasságkötési szándékukat. A bejelentéseket azzal az indokkal utasították el, hogy az orosz jogszabályok a házasságot heteroszexuális intézményként határozzák meg, így abból kizárják az azonos nemű partnereket. Valamennyi kérelmező fellebbezett a döntés ellen az orosz bíróságoknál, amelyek helybenhagyták az anyakönyvi hivatalok határozatait, azzal érvelve, hogy az orosz családjogi törvény szerint a házasság „egy férfi és egy nő szövetsége”. Az EJEB előtt arra panaszkodtak, hogy nem volt lehetőségük arra, hogy kapcsolatukat hivatalosan is bejegyeztessék, és hogy a jogi vákuum miatt, amelyben azonos nemű párként éltek, mindenféle jogi védelemtől megfosztották őket, és a mindennapi életükben emiatt számos nehézséggel szembesültek.
Az EJEB a kérelmezők panaszát az Egyezmény 8. cikke alatt vizsgálta és arról döntött, volt-e az orosz államnak pozitív kötelezettsége az azonos nemű párok jogi elismerésére és védelmére. Felidézte korábbi joggyakorlatát, amely szerint a 8. cikk értelmezése alapján a a tagállamoknak „konkrét jogi keret” létrehozásával kell biztosítania az azonos nemű párok jogi elismerését és védelmét, ez összhangban van a tagállamok belső jogszabályainak és a nemzetközi jognak a kézzelfogható és folyamatos fejlődésével; az Európa Tanácson belül harminc állam biztosít jogi elismerést valamilyen formában (házasságként vagy élettársi kapcsolatként) az azonos nemű pároknak. Ez az értelmezés összhangban állt az egyezmény által támogatott „demokratikus társadalom” értékeivel is, amelyek között a pluralizmus, a tolerancia és a széles látókörűség a legfontosabbak. Az azonos nemű párok jogi elismerésének és védelmének engedélyezése kétségtelenül ezeket az eszméket és értékeket szolgálja, mivel az ilyen jellegű elismerés és védelem legitimitást biztosít ezeknek a pároknak, és elősegíti a társadalomba való beilleszkedésüket, szexuális irányultságtól függetlenül. Az Egyezmény értelmében vett demokratikus társadalom az egyének egyenlő méltóságára épül.
Annak ellenére, hogy egyértelmű az Európa Tanácson belüli jogfejlődés, a szabályozási részletek tekintetében nincs konszenzus a tagállamok között, így az állam mérlegelési szabadsága is szélesebb, amikor az azonos nemű pároknak biztosított elismerés formájának és annak tartalmának kidolgozásáról van szó. Fontos azonban, hogy a tagállamoknak megfelelő védelmet kell biztosítaniuk. Az orosz állam semmilyen formában nem jelezte szándékát a hiányzó jogszabályi keret kidolgozására.
Az EJEB kitért a kérelmezők egyéni érdekeire és az elismerés hiányából adódó nehézségekre is. Hivatalos elismerés hiányában Oroszországban az azonos nemű párok de facto élettársaknak minősültek, amely számos – a mindennapokban biztonságot adó – garanciától fosztotta meg őket. Emellett a Nagykamara mérlegelte az orosz állam által felhozott érveket is. Bár a hagyományos család védelme legitim célkitűzés lehet, de ismételten elutasította, hogy a stabil és elkötelezett kapcsolatban élő azonos nemű párok jogi elismerése és védelme önmagában károsítaná a hagyományos módon létrehozott családokat, vagy veszélyeztetné azok jövőjét vagy integritását. Az azonos nemű párok jogainak biztosítása önmagában nem járt a más személyek vagy más párok számára biztosított jogok gyengítésével. Ugyanígy nem elfogadható érv a többség preferenciáinak védelme sem: az oroszországi heteroszexuális többség állítólagos negatív, sőt ellenséges hozzáállása nem állítható szembe a kérelmezők azon érdekével, hogy a vonatkozó kapcsolataikat megfelelően elismerjék és törvényileg védjék. Végül, az EJEB visszautasította, hogy az azonos nemű párkapcsolatok elismerése veszélyeztetné a kiskorúakat – az ítélet megismétli a Bayev és Mások kontra Oroszország következtetéseit.
„Tekintettel [a Bíróság] ítélkezési gyakorlatára, amelyet az Európa Tanács tagállamaiban jelenleg is tapasztalható egyértelmű tendencia támogat, a Bíróság megerősíti, hogy az Egyezmény 8. cikke szerinti pozitív kötelezettségeiknek megfelelően a tagállamok kötelesek olyan jogi keretet biztosítani, amely lehetővé teszi az azonos nemű párok számára, hogy kapcsolatuk megfelelő elismerésben és védelemben részesüljön.” (§ 178)