6/2018. (VI. 27.) AB határozat

Jelenlegi hely

6/2018. (VI. 27.) AB határozat

Típus: 
Ügyszám: 
IV/00570/2017
2018. június 27
Rövid összefoglaló: 

A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) elutasításával szemben indított közigazgatási perben a bíróság jogszabályi alap hiányában megtagadta a transznemű menekült nem- és névváltoztatásra vonatkozó kérését: a magyar jog nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely meghatározná, mely hatóság köteles a magyarországi anyakönyvi bejegyzéssel rendelkező menekültek esetén a nem- és névváltoztatásra irányuló kérelemről érdemben dönteni. Az bírósági ítélettel szemben benyújtott alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróság (AB) elutasította, de hivatalból eljárva megállapította a mulasztásos alaptörvény-ellenességet. Felhívta az Országgyűlést, hogy 2018. december 31-ig szabályozza a jogszerűen letelepedett nem magyar állampolgárok nem- és névváltoztatására irányuló eljárást. 

Tényállás: 

Az indítványozó iráni állampolgár, akit az illetékes hivatal menekültként ismert el, arra figyelemmel, hogy nemi identitása miatt hazájában üldözésnek volt kitéve. Az indítványozó neme megváltoztatása iránti kérelmet nyújtott be a BÁH-hoz. Kérelmét a hatóság elutasította arra hivatozással, hogy nem rendelkezik hatáskörrel a nem megváltoztatására irányuló kérelem elbírálására, az „adatváltoztatást“ az illetékes anyakönyvvezető „vezeti át“ a születési anyakönyvön, azonban az indítványozónak nincs magyarországi szülatési anyakönyvi bejegyzése, ezért az ügy anyakönyvvezetőhöz való áttátelére nincs lehetőség. A végzéssel szemben az indítványozó felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amelyet a bíróság elutasított. Alkotmányjogi panaszában azzal érvelt, hogy  a támadott döntés sérti az emberi méltóságból levezethető névjogot, a transznemű személyeknek a nevük és jogi nemük megváltoztatásához való jogot, a diszkrimináció tilalmát és a tisztességes eljáráshoz való jogot.

Döntés: 

Az AB megállapította, hogy a bíróságok nem járhatnak el közvetlenül az Alaptörvény alapján, hanem a jogszabályokat kell annak megfelelően értelmezniük és alkalmazniuk: amennyiben egy jogszabálynak többféle értelmezés adható, a bírónak azt kell kiválasztania, amelyik az Alaptörvénynek megfelelő. Jelen ügyet azonban nem lehetett jogszabályok értelmezése útján elbírálni, mivel a jogrendszerben nem áll rendelkezésre olyan jogszabály, amit a bíró értelmezhetne. Az Alkotmánybíróság ezért hivatalból eljárva megállapította, hogy mulasztásos alaptörvény-ellenesség áll fenn, és felhívta az Országgyűlést, hogy 2018. december 31-ig szabályozza a jogszerűen letelepedett nem magyar állampolgárok névváltoztatási eljárását. A testület szerint a nemváltoztatásnak járulékos velejárója a névváltoztatás, az állam pedig köteles olyan szabályozást kialakítani, amely diszkriminációmentesen biztosítja a nyilvántartásokban történő átvezetést. A döntés időpontjában a nemváltozással együttjáró névváltoztatási eljárás lehetősége csupán a magyar állampolgárok számára volt adott, a jogalkotó tehát diszkriminatív és az emberi méltósághoz való jogot sértő módon tett különbséget a magyar állampolgárok és a nem magyar állampolgárok között. 

Idézetek: 

„Bár a hatályos szabályozás a nem jogi elismerését speciális névváltoztatási eljárásként kezeli, annak tárgya az intimszféra lényeges tartalmát, illetve az emberi méltóság belső magját érinti. Az ügyben eljárt bíró ugyanakkor nem jutott alaptörvényellenes következtetésekre akkor, amikor a jogi szabályozás hiányosságai miatt a közigazgatási hatóság hatáskör hiányát megállapító határozata elleni felülvizsgálati kérelmet elutasította, mivel az irányadó jogszabályok értelmezése útján nem lehetett az alapügyet elbírálni, ezért az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt elutasította.” (34)

„(M)inden embernek elidegeníthetetlen joga van az önazonosságát kifejező saját nevéhez és annak viseléséhez. A saját névhez való jog tehát az önazonosság alapvető eleme, olyan alapvető jog, amely a születéssel keletkezik, az állam által elvonhatatlan és korlátozhatatlan.” (44)

„(A)lapvető jognak minősül a transzszexuálisok esetében a névváltoztatáshoz való jog.” (45)

„(A)z Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a névváltoztatásra vonatkozó szabályozásra továbbra is alapjogi kérdésként tekint. Ennek speciális esete a nemváltoztatással összefüggő névváltoztatás, amelynek alapja az „EMBER” önazonossága és az egyenlő emberi méltóság sérthetetlensége. Az Alkotmánybíróság megítélése szerint a nem megváltoztatásával összefüggő speciális névváltoztatás, minthogy az a személy identitásának alapvető meghatározója, saját névhez való jogként a  névjog korlátozhatatlan tartományába tartozik. A nemváltoztatásnak ugyanis járulékos velejárója a névváltoztatás, hiszen mindenki jogosult arra, hogy neve a neméhez igazodjon, sőt egyúttal kötelezettsége is, hogy a tényleges nemének megfelelő nevet jegyeztessen be a nyilvántartásokba.” (47)

„Az Alaptörvény I. cikk (1) bekezdése alapján az állam kötelessége az alapvető jogok tiszteletben tartására és védelmére az alapjogokkal kapcsolatban magában foglalja azt is, hogy az államnak gondoskodnia kell az érvényesülésükhöz szükséges feltételekről, így az állam intézményvédelmi kötelessége az egyes alapjogok érvényesülését biztosító megfelelő eljárási keretek kialakítása. Mivel a nem jogi elismerését megvalósító névváltoztatásnak alapjogi háttere van, ezért az állam – védelmi kötelezettségének megfelelően – olyan szabályozást köteles kialakítani, amely tudomásul veszi a nem megváltozását, és diszkriminációmentesen biztosítja az ebből következő névváltoztatás nyilvántartás(ok)ban való átvezetését.” (48)

„Az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdése alapján Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek és bármely megkülönböztetés nélkül biztosítja, a példálózó felsorolás pedig külön is kiemeli a származáson alapuló diszkrimináció tilalmát. Ennek alapja, hogy az Alaptörvény I. cikk (1) bekezdése nem a magyar állampolgárok, hanem az emberek sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogainak tiszteletben tartását rögzíti. A hatályos névváltoztatásra vonatkozó szabályozás ugyanakkor pusztán a  magyar állampolgárokra vonatkozik, ezért az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a jogalkotó különbséget tett a magyar állampolgárok és a nem magyar állampolgárok között a névváltoztatási eljárás igénybevehetősége tekintetében. Az Alkotmánybíróság megítélése szerint e különbségtétel szabályozási hiányosságként értékelhető. Bár főszabályként alkalmazva indokolt és egyben szükséges lehet, ugyanakkor a szabályozás teljes hiánya a névváltoztatási eljárások hatálya alóli általános kizárásra vezet, ami aránytalan korlátozást eredményez.” (62)

Jogszabály-hivatkozás: 
II. cikk, VI. cikk (1) bekezdés, XV. cikk (2) bekezdés, XXVIII. cikk (1) bekezdés