A határozat a művi meddővé tétel kapcsán foglalt állást a transznemű embereken végzett nemi megerősítő beavatkozások alapjogi összefüggéseiről, megállapítva, hogy azok a testi és szellemi egészség védelmében, illetve a személyiség integritásának megőrzése érdekében szükséges beavatkozások.
Az Alkotmánybírósághoz két indítvány érkezett a művi meddővé tételről szóló szabályozás egyes elemeinek alkotmányossági vizsgálatára. Az egyik indítványozó az 1992-ben előterjesztett beadványában a művi meddővé tételről szóló 12/1987. (VIII. 19.) EüM rendelet alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kezdeményezte, míg a másik indítványozó az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) több másik rendelkezése mellett a törvény 187. § (2) bekezdésének első mondatát az Alkotmány több rendelkezésére hivatkozással támadta, mivel álláspontja szerint a kifogásolt rendelkezés sérti az önrendelkezési jogot, és önkényes, diszkriminatív feltételeket tartalmaz.
Határozatában az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy gyakorlata alapján megállapítható, hogy az Alkotmány 54. § (1) bekezdése széles körű védelemben részesíti a szabad, tájékozott és felelősségteljes döntésre képes ember saját teste és sorsa feletti rendelkezési jogát. A testület gyakorlatából következik továbbá, hogy az orvosi beavatkozások feletti önrendelkezési jog (egészségügyi önrendelkezési jog) tágabb kategória az egészségügyi beavatkozások visszautasításához való jognál. A beavatkozások törvényi megtiltása mindig a konkrét személyiségvédelmi céloknak és a műtéti beavatkozás várható következményeinek összevetése alapján határozható meg. Az Eütv. 187. § (2) bekezdésének első mondata mindezekkel szemben nem enged teret az egyéni szempontok mérlegelésének, taxatív és objektív indikációt tartalmaz. A testület megállapította továbbá, hogy amennyiben működnek olyan egészségügyi szolgáltatók, amelyek – az orvostudomány fejlettsége alapján, az orvosszakmai, technikai stb. feltételeknek megfelelően – képesek a beavatkozás elvégzésére, akkor az állam az önrendelkezési jogot aránytalanul korlátozó szabályozással az indokolt beavatkozások elvégzését nem tilthatja meg. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy az Eütv. 187. § (2) bekezdésének első mondatában előírt korlátozás túlmegy azon a mértéken, amit az elérni kívánt alkotmányos célok indokolttá tesznek, ezért aránytalan, tehát alkotmányellenes.
„Összességében megállapítható, hogy a testi és szellemi egészség védelmében, illetve a személyiség integritásának megőrzése érdekében is sor kerülhet olyan egészségügyi beavatkozásra, amely önmagában véve a testi egészség csorbításának minősülne. A beavatkozás megengedhetőségének vizsgálatakor mindig mérlegelni kell a személyiségvédelmi célokat és az igényelt egészségügyi eszközöket, módszereket. A hatályos jogi szabályozás és az orvosi gyakorlat számos ilyen beavatkozást ismer el, például a transzszexuális személyek nemének műtéti megváltoztatását.“