Jürgen Römer kontra Freie und Hansestadt Hamburg

Ügyszám: 
C‑147/08
2011. május 10
Rövid összefoglaló: 

A bejegyzett élettársi kapcsolatban élő J. Römert kedvezőtlenebb adózási kategóriába sorolták nyugdíja megállapításakor, mint az azonos helyzetben lévő házas személyeket. Az ügyben eljáró német bíróság az Európai Unió Bíróságához fordult előzetes döntéshozatal céljából, többek között annak megállapítása érdekében, hogy a bejegyzett élettársak kapcsolatát ugyanúgy kell-e megítélni ebben az esetben, mint a házasságot, valamint, hogy az ilyen megkülönböztetés az egyenlő bánásmód követelményébe ütközik-e. A Bíróság megállapítása alapján a 2000/78/EK irányelvvel ellentétes az olyan tagállami rendelkezés, amely szerint az élettársi kapcsolatban élő ellátásra jogosult alacsonyabb összegű kiegészítő nyugellátást kap, mint a nem tartósan külön élő házas ellátásra jogosult, amennyiben az adott tagállamban létezik a bejegyzett élettársi kapcsolat jogintézménye és az azonos neműeknek nem lehetséges a házasságkötés, továbbá emellett a szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés áll fenn amiatt, hogy az élettárs a házasokhoz hasonló jogi és ténybeli helyzetben van. 

Tényállás: 

J. Römert 1950-től 1990-ig folyamatosan Hamburg városa foglalkoztatta, mint ügyintéző. 1969 óta megszakítás nélkül együtt élt partnerével, U.-val, akivel a jogszabályok adta lehetőséget kihasználva 2001. október 15-én bejegyzett élettársi kapcsolatot létesített. A jogvita J. Römer nyugdíjával kapcsolatos, mivel nyugdíja megállapításánál kedvezőtlenebb adózási kategóriába sorolták, ugyanis párkapcsolata alapján nem számít „nem tartósan külön élő házas ellátásra jogosultnak”. A kérelmező véleménye szerint az egyenlő bánásmód követelménye alapján ugyanúgy nem tartósan külön élő házas ellátásra jogosultnak kell tekinteni, mint aki házasságban él, Hamburg városa viszont vitatta, hogy aki bejegyzett élettársi kapcsolatban él, az nem számít házas személynek. Érvelésük szerint továbbá azért sem jogosult a kérelmező, mert a kedvezőbb adózási szabályok a családokra érvényesek, akik a gyermeknevelés terhe miatt jogosultak a kedvezményekre. Végül az ügyben eljáró hamburgi munkaügyi bíróság fordult az Európai Unió Bíróságához előzetes döntéshozatal céljából, hogy – többek között - megállapítást nyerjen, hogy a bejegyzett élettársak is a házasok számára megállapítandó nyugdíjra jogosultak-e, valamint, ha igen, akkor mi számít ennek a kezdő időpontjának. Választ vár továbbá az előterjesztő bíróság a közvetlen hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatos kérdésre, hogy milyen jelentőség tulajdonítható annak, hogy az alkotmány és a közösségi jog is előírja az egyenlő bánásmód követelményét, azonban a német jogrendszerben a házasság és a család különleges védelem alatt állnak.

Döntés: 

A Bíróság megjegyzi, hogy az uniós jog alapján a személyek családi állapotára vonatkozó jogszabályok a tagállamok hatáskörébe tartoznak, ugyanakkor a 2000/78/EK irányelvre hivatkozva megállapítja, hogy annak célja a hátrányos megkülönböztetés elleni védelem a foglalkoztatás és munkavállalás területén, amely így a tagállamok kötelezettsége. Ennek értelmében nem lehet sem közvetett, sem közvetlen hátrányos megkülönböztetést alkalmazni. A Bíróság megjegyzi, hogy a bejegyzett élettársi kapcsoltokról szóló törvény 2001-es bevezetése óta fokozatosan közelített a jogintézmény a házassághoz a kapcsolódó jogokat tekintve, majd a 2004-es törvénymódosítás után szinte egyenértékűvé vált a két jogintézmény. A Bíróság megállapítja, hogy a bejegyzett élettársakat ugyanúgy terheli az egymásról való gondoskodás kötelezettsége, valamint támogatniuk kell egymást, munkájukkal és vagyonukkal megfelelő módon hozzá kell járulniuk az élettársi közösség szükségleteinek kielégítéséhez, hasonlóan a házastársakat az életközösség fennállása alatt terhelő kötelezettséghez. Ebből következően ez a kötelezettség már a törvény 2001-es hatálybalépésétől kezdve fennáll.

A Bíróság kifejti, hogy az irányelvvel ellentétes az olyan tagállami rendelkezés, amely szerint az élettársi kapcsolatban élő ellátásra jogosult alacsonyabb összegű kiegészítő nyugellátást kap, mint a nem tartósan külön élő házas ellátásra jogosult, amennyiben az adott tagállamban létezik a bejegyzett élettársi kapcsolat jogintézménye és az azonos neműeknek nem lehetséges a házasságkötés, valamint emellett a szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés áll fenn amiatt, hogy az élettárs a házasokhoz hasonló jogi és ténybeli helyzetben van. 

Idézetek: 

„Előzetesen emlékeztetni kell arra, hogy az uniós jog jelenlegi állapotában a személyek családi állapotára vonatkozó jogszabályok a tagállamok hatáskörébe tartoznak. Mindazonáltal 1. cikkének értelmében a 2000/78 irányelv célja a foglalkoztatás és munkavégzés területén bizonyos típusú – köztük a szexuális irányultságon alapuló – hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem, az egyenlő bánásmód elvének a tagállamokban történő megvalósítására tekintettel.”

„A kérdést előterjesztő bíróság e tekintetben rámutat, hogy az LPartG‑nek (bejegyezett élettársi kapcsolatokról szóló törvény) a 2004. december 15‑i törvénnyel történt módosítása hozzájárult az élettársi kapcsolatra vonatkozó szabályozásnak a házasságra irányadó szabályozáshoz történő fokozatos közelítéséhez. E bíróság szerint nincs többé jelentős jogi eltérés e két családi állapot között úgy, ahogyan azokat a német jogrend értelmezi. A fennálló legfontosabb eltérés abban a tényben rejlik, hogy a házasság feltételezi, hogy a házastársak különböző neműek legyenek, míg a bejegyzett élettársi kapcsolat azt feltételezi, hogy az élettársak azonos neműek legyenek.”

„Következésképpen a feltett harmadik és hetedik kérdésre az a válasz adandó, hogy a 2000/78 irányelv 1., 2. cikkének és 3. cikke (1) bekezdése c) pontjának együttesen értelmezett rendelkezéseivel ellentétes az olyan nemzeti rendelkezés, mint az 1. RRG 10. §‑a (6) bekezdése, amely szerint az élettársi kapcsolatban élő ellátásra jogosult alacsonyabb összegű kiegészítő nyugellátást kap, mint a nem tartósan külön élő házas ellátásra jogosult, ha

–        az érintett tagállamban a házasság különböző nemű személyeknek van fenntartva, és mellette olyan életközösség is létezik, mint amelyről az LPartG rendelkezik, amely az azonos nemű személyek számára van fenntartva, és

–        szexuális irányultságon alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetés áll fenn amiatt, hogy a nemzeti jogban az említett élettárs az említett nyugellátás tekintetében a házas személyéhez hasonló jogi és ténybeli helyzetben van. A hasonlóság vizsgálata a kérdést előterjesztő bíróság hatáskörébe tartozik, amelynek során a házastársaknak, illetve élettársi kapcsolatban élő személyeknek a megfelelő intézmények keretében szabályozott, a szóban forgó ellátás tárgyára és nyújtásának feltételeire tekintettel releváns jogaira és kötelezettségeire kell összpontosítania.”

Bejelentkezés