A vonatkozó irányelvvel ellentétesnek bizonyult az a nemzeti szabályozás, amely a bejegyzett élettárs számára partnerének halála után nem biztosítja a túlélő hozzátartozónak járó ellátást.
Tadao Maruko törvényes élettársi kapcsolatban élt azonos nemű, színházi jelmeztervező partnerével. Színházi alkalmazottként Tadao Maruko partnere a foglalkozási ág, kötelező ellátást nyújtó kollektív szerződésének hatálya alatt állt. A vonatkozó kollektív szerződés alapján a biztosított halála esetén túlélő házastársa özvegyi nyugdíjra jogosult. Partnere halálát követően a vonatkozó kollektív szerződés alapján Tadao Maruko özvegyi nyugdíj folyósítás iránti kérelmét arra hivatkozással tagadták meg, hogy a kollektív szerződés alapján a törvényes élettársak (értsd: bejegyzett élettárs) nem jogosultak a túlélő hozzátartozónak járó ellátásokra. A nemzeti jogszabályok a törvényes élettársi közösséget egyenrangúnak ismerte el a házassággal.
Az előzetes döntéshozatali eljárás során a nemzeti bíróság az ECJ-től többek között arra kereste a választ, hogy:
(i) megengedhető-e a szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés a 2000/78/EK irányelv alapján; és
(ii) ellentétes-e a 2000/78/EK irányelvvel az a szabály, amely alapján a törvényes élettárs halálát követően annak túlélő élettársa nem kapja meg ugyanazokat a túlélő hozzátartozónak járó juttatásokat, amelyeket a túlélő házastárs megkapna.
A vonatkozó irányelvvel ellentétes az a nemzeti szabályozás, amely a házastárssal összehasonlítható helyzetben lévő túlélő törvényes élettárs számára partnerének halála után nem biztosítja a túlélő hozzátartozónak járó ellátást.
„Kétségtelen, hogy a családi állapot és az azon alapuló ellátások tagállami hatáskörbe tartoznak, és a közösségi jog nem sérti a tagállamok e hatáskörét. Emlékeztetni kell azonban arra, hogy e hatáskör gyakorlása során a tagállamok kötelesek tiszteletben tartani a közösségi jogot, többek között a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvére vonatkozó rendelkezéseket.”
„Amennyiben a kérdést előterjesztő bíróság úgy határoz, hogy a túlélő házastárs és a túlélő élettárs az említett túlélő hozzátartozónak járó ellátás tekintetében hasonló helyzetben van, akkor az alapügyben szereplőhöz hasonló szabályozás úgy tekintendő, hogy az a 2000/78 irányelv 1. cikke és 2. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében a szexuális irányultságon alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetést valósít meg.”
„A fentiek alapján a harmadik kérdésre az a válasz, hogy a 2000/78 irányelv 1. és 2. cikkének összefüggő rendelkezéseivel ellentétes a jelen ügyben szereplőhöz hasonló szabályozás, amelyek alapján a törvényes élettárs [azonos nemű] élettársának halála után nem kapja meg azt a túlélő hozzátartozónak járó ellátásnak megfelelő ellátást, amelyet a házastárs megkap, jóllehet a nemzeti jogszabályok szerint az élettársi közösség [intézménye] a túlélő hozzátartozónak járó ellátás tekintetében az azonos nemű személyeket a házastársakéval összehasonlítható helyzetbe hozza. A kérdést előterjesztő bíróság feladata annak vizsgálata, hogy a túlélő élettárs a VddB által működtetett foglalkozási ellátórendszer keretében a túlélő hozzátartozónak járó ellátásban részesülő házastárssal összehasonlítható helyzetben van‑e.”