Az EJEB kimondta a nemüket megváltoztató transzszexuális személyek új nemének teljes elismerését és megállapította az Emberi Jogok Európai Egyezményének magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot kimondó 8. cikke és a házasságkötéshez való jogot kimondó 12. cikk sérelmét.
A kérelmező nemi átalakító műtéten esett át, és szeretett volna új nemével ellenkező nemű partnerével házasságot kötni. Mivel a hatóságok megtagadták új nemének bejegyzését a születési anyakönyvi kivonatába, erre nem volt lehetősége.
Az EJEB korábbi álláspontját megváltoztatva, előírta a nemüket megváltoztató transzszexuális személyek új nemének teljes elismerését, és megállapította az Egyezmény magánélet védelmét kimondó 8. és a házasságkötéshez való jogot kimondó 12. cikkeinek sérelmét.
„Nem meglepő, hogy a nagyon különböző jogrendszerrel és hagyományokkal rendelkező negyvenhárom Részes Állam nem rendelkezik [ilyen] azonos megközelítéssel. A szubszidiaritás elvével összhangban, elsősorban a Részes Állam feladata, hogy az Egyezményben szereplő jogok biztosítása érdekében szükséges intézkedéseket megtegye a saját joghatósága területén. A Részes Államnak széles mérlegelési szabadságot kell élveznie abban, hogy feloldja a nemi átalakító beavatkozást követő nem jogi elismeréséhez kapcsolódóan a saját belső jogrendszerében felmerült gyakorlati kérdéseket. Ennek megfelelően, az EJEB kisebb jelentőséget tulajdonít annak, hogy az érintett jogi és gyakorlati kérdések megoldása területén hiányzik a közös európai megközelítés, mint annak a nyilvánvaló és tagadhatatlan bizonyítéknak, hogy töretlen, nemzetközi trend érvényesül nemcsak a transzszexuálisok növekvő társadalmi elfogadottsága, de a nemi átalakító beavatkozáson átesett transzszexuálisok új nemi identitásának jogi elismerése érdekében is.”
„Az Egyezmény legalapvetőbb lényege az emberi méltóság és szabadság tiszteletben tartása. Különösen az Egyezmény 8. cikke alapján – amely alatt a személyes autonómia a garanciák értelmezését alátámasztó lényeges alapelv – védelmet élvez minden egyén személyes szférája, ideértve mindenkinek azt a jogát, hogy meghatározza saját identitásának részleteit. A huszonegyedik században a transzszexuálisok ahhoz való joga, hogy a társadalom többi tagjához hasonlóan, teljes mértékben élvezhessék a személyes fejlődéshez, fizikai, és erkölcsi biztonsághoz való jogukat nem tekinthető olyan ellentmondásnak, amely az idő elteltével teszi csak megválaszolhatóvá az érintett kérdéseket. Röviden, többé nem tartható fenn az a nem kielégítő helyzet, amelyben a nemi átalakító műtéten átesett transzszexuálisok egy olyan köztes zónában élnek, ahol sem az egyik, sem a másik nemhez nem tartoznak teljes mértékben.”
„Az EJEB nincs arról meggyőződve, hogy a jelen ügy idején még mindig abból a feltételezésből lehet kiindulni, hogy a nemi hovatartozást pusztán biológiai szempontok alapján lehet meghatározni. Az Egyezmény elfogadása óta lényeges társadalmi változások mentek végbe a házasság intézményében, és az orvostudomány és a természettudományok fejlődése szintén drámai változásokat idézett elő a transzszexualitás területén.”