Jogszabályok és egyéb joganyagok
Jelenlegi hely
A törvény 9. § (12) bekezdése és a 9/A. §-a tartalmazza az LMBTQI-ellenes „gyermektörvény“ által megállapított szabályokat, így az LMBTQI tartalmak népszerűsítésére vonatkozó tilalmat, illetve a szexuális irányultságról, szexuális életről és nemi diverzitásról (is) szóló foglalkozások megtartására vonatkozó korlátozásokat.
A Munka Törvénykönyvének 9. §-a a munkáltató és a munkavállaló személyiségi jogainak védelmére - ha az Mt. eltérően nem rendelkezik - a Ptk. személyiségi jogokra irányadó szabályait rendeli alkalmazni. Ennek megfelelően tehát a munkaviszonnyal összefüggésben is tilos a hátrányos megkülönböztetés, védett a jóhírnév, a magántitok, a személyes adat, a képmás és a hangfelvétel, stb.
A Kormányrendelet rendelkezik az Emberi Jogi Munkacsoport felállításáról, amely konzultatív fórumként szolgál az emberi jogok védelme érdekében működő civil szervezetek és a kormány között. Az Emberi Jogi Munkacsoporton belül működik a Jogegyenlőségért Felelős Tematikus Munkacsoport, amelynek mandátuma szerint figyelemmel kíséri az alapvető jogok hazai érvényesülését, feltárja azokat az akadályokat, amelyek a jogérvényülést akadályozzák és javaslatokat fogalmaz meg a hatékony jogérvényesülés elősegítése érdekében. A Háttér Társaság mind az Emberi Jogi Munkacsoportnak, mind a Jogegyenlőségért Felelős Tematikus munkacsoportnak tagja.
Az Alaptörvény II. cikke szerint minden embernek joga van az emberi méltósághoz. Az Alkotmánybíróság a szexuális irányultságot több határozatában is az emberi méltóság lényegéhez tartozónak értékelte. Az Alaptörvény XV. cikk 2) bekezdése a faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési helyzet mellett kimondja az egyéb helyzet szerinti hátrányos megkülönböztetés tilalmát is, amelyet az Alkotmánybíróság több határozatában is úgy értelmezett, hogy az kiterjed a szexuális irányultság szerinti hátrányos megkülönböztetés tilalmára is.
Az L) cikk szerint Magyarország védi a házasság intézményét mint egy férfi és egy nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. Az anya nő, az apa férfi. A XVI. cikk szerint Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést.
Ez a jogszabály tartalmazta korábban a személyes adatok védelmével kapcsolatos rendelkezéseket, valamint a közérdekű adatokhoz való hozzáférés rendszerét. Az EU általános adatvédelmi rendeletének hatálybalépése óta adatvédelmi szabályokat nem tartalmaz, csak az adatvédelemmel kapcsolatos jogok érvényesítésére, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság előtti eljárásokra vonatkozó szabályokat.
Ez a jogszabály tartalmazza az alapvető jogok biztosa és helyetteseinek megválasztására, feladatkörére és eljárásaira vonatkozó szabályokat. Bár a szexuális és nemi kisebbségek a jogszabályban kifejezetten nem szerepelnek, az alapvető jogok biztosához bárki fordulhat, és a biztos megkülönböztetett figyelmet fordít a leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportok jogainak érvényesülésére, amelybe az LMBTQI embereket is bele lehet érteni. A biztoshoz akkor lehet fordulni, ha valamely hatóság tevékenysége vagy mulasztása a beadványt tevő személy alapvető jogát sérti vagy annak közvetlen veszélyével jár. A hatóság fogalmát a jogszabály tágan határozza meg, abba a közigazgatási szerveken, helyi és nemzetiségi önkormányzatokon, köztestületeken, rendvédelmi szerveken túl a közüzemi szolgáltatókat és valamennyi állami vagy önkormányzati feladatot ellátó, közszolgáltatást nyújtó szervezetet is bele kell érteni. A biztos kezdeményezheti a vizsgált hatóságnál a visszásság orvoslását, ajánlást tehet a vizsgált hatóság felügyeleti szervének, vagy az ügyészséghez, az Alkotmánybírósághoz, a rendőrséghez és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordulhat.
Az Alkotmánybíróságra vonatkozó szervezeti és eljárási szabályokat az Abtv. tartalmazza. Az Abtv. tartalmazza az Alkotmánybíróság feladat- és hatáskörébe tartozó eljárásokat (így az előzetes és utólagos normakontroll eljárást, az alkotmányjogi panaszt, a bírói kezdeményezést és a nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálatát), valamint ezek jogkövetkezményeit.
Ez a törvény tartalmazza a nyomtatott, elektronikus és online média legfontosabb szabályait, ideértve az emberi méltóság tiszteletére, a gyűlöletkeltés és a kirekesztés tilalmára vonatkozó rendelkezéseket. E rendelkezések megsértése esetén lefolytatandó eljárások szabályait a Médiatörvény tartalmazza.
Ez a törvény szabályozza a médiaszolgáltatók működésének részletes szabályait, valamint a Médiaalkotmány megsértése esetén folytatható eljárásokat, a Médiatanács működését.
Az Európai Unió működését szabályozó szerződés. 2. cikke kimondja, hogy „(a)z Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában.“