Jogszabályok és egyéb joganyagok
Jelenlegi hely
Az Európai Unió közvetlenül hatályos (átültetést nem igénylő) rendelete tartalmazza a személyes adatok - köztük a különleges személyes adatok - fogalmát, és az azok kezelésére vonatkozó szabályokat. Különleges adatnak minősülnek az egészségügyi adatok, valamint a természetes személyek szexuális életére vagy szexuális irányultságára vonatkozó adatok, amelyeket csak nagyon korlátozottan, pl. az érintett kifejezett hozzájárulásával lehet kezelni.
Ez a jogszabály tartalmazza az anyakönyvezési feladatok ellátásnak részletes szabályait, így pl. azt, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándék bejelentésekor és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésekor pontosan hogyan kell eljárni, milyen iratokat kell bemutatni és milyen nyilatkozatokat kell tenni.
A 33. § elfogadása előtt ez a jogszabály tartalmazta továbbá a nem jogi elismerésére vonatkozó eljárásrend néhány elemét, így azt, hogy a kérelmet a névváltoztatásért felelős anyakönyvi szervnek kellett benyújtani, hogy ahhoz a nem megváltozását támogató egészségügyi szakvéleményt kellett csatolni, hogy a központi anyakönyvi szerv a nem megváltozásáról értesítést küldött a születést nyilvántartó anyakönyvvezetőnek, aki azt bejegyezte az anyakönyvi nyilvántartásba.
A PACE határozata felhívja az Európa Tanács tagállamait, hogy - többek között - tartózkodjanak az ún. „normalizáló“ kezelésektől, biztosítsák az interszex emberek számára a szükséges, multidiszciplináris orvosi ellátást, egyszerűsítsék a nem jogi elismerésére irányuló eljárásokat, hogy azok gyorsak, átláthatóak és hozzáférhetőek legyenek mindenki számára, illetve hogy fontolják meg a nem kötelező feltüntetését a születési anyakönyvi kivonaton és a személlyazonosító okmányokban.
A határozat többek között arra szólítja fel a tagállamokat, hogy egyértelműen tiltsák a nemi identitáson alapuló hátrányos megkülönböztetést és gyűlölet-bűncselekményeket; vezessenek be önmeghatározáson alapuló, gyors, átlátható és hozzáférhető eljárást a nem jogi elismerésére; tegyék elérhetővé és hozzáférhetővé a nemi helyreállító kezeléseket; fontolják meg egy harmadik nem opciójának bevezetését a hivatalos iratokban; és a transzneműséget ne minősítsék mentális betegségnek.
Ez a jogszabály tartalmazza az anyakönyvezési feladatok ellátásnak alapvető szabályait, így pl. azt, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándék bejelentésekor és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésekor pontosan hogyan kell eljárni, milyen iratokat kell bemutatni és milyen nyilatkozatokat kell tenni.
A 33. § elfogadása előtt ez a jogszabály tartalmazta továbba a nem jogi elismerésére vonatkozó eljárásrend néhány elemét, így azt, hogy a kérelmet a névváltoztatásért felelős anyakönyvi szervnek kellett benyújtani, hogy ahhoz a nem megváltozását támogató egészségügyi szakvéleményt kellett csatolni, hogy a központi anyakönyvi szerv a nem megváltozásáról értesítést küldött a születést nyilvántartó anyakönyvvezetőnek, aki azt bejegyezte az anyakönyvi nyilvántartásba. A jogszabály jelenleg kimondja, hogy
A Ptk. 2:43. §-a szerint a személyiségi jogok sérelmét jelenti a hátrányos megkülönböztetés, ezért a szexuális irányultság vagy nemi identitás szerinti hátrányos megkülönböztetés vagy zaklatás áldozatai polgári peres úton szerezhetnek jogi elégtételt. A 2:43. §-a szerint a a személyiségi jogok sérelmét jelenti továbbá a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése, így akinek szexuális irányultságát vagy nemi identitását engedélye nélkül nyilvánosságra hozzák, személyiségi jogok polgári peres útján szerezhet jogi elégtételt. A Ptk. 6:514. §-a az azonos nemű párok közti élettársi kapcsolatot is elismeri. A Ptk. 4:121. § szerint gyermeket csak házastársak fogadhatnak örökbe; kivételes, különös méltánylást érdemlő esetben, miniszteri engedéllyel egyedül örökbe fogadni szándékozó is örökbefogadhat.
Ez a jogszabály határozza meg, hogy a köznevelési intézményekben mit kell tanítani. A rendelet elsősorban alapelveket, főbb témákat rögzít, a részletes ismeretek az ún. kerettantervekben szerepelnek.
A jogszabály szerint a köznevelés egyik alapelve az állampolgárságra, demokráciára nevelés, amelynek része az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság, a kölcsönös elfogadás. A családi életre nevelésnek keretében az iskolának foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is. Az erkölcsi nevelés célja olyan értékek átadása, mint az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a türelem, a megértés, az elfogadás.
A történelem tantárgy alapvető céljai között szerepel, hogy a tanuló ismerje a demokratikus államszervezet működését, a jogállamiság elveit, az emberi jogokat, és legyen tisztában állampolgári jogaival és kötelességeivel. Cél, hogy kialakuljon a tanulóban a demokratikus elkötelezettség, amely alapvető értéknek tartja a többségi döntéshozatalt, az emberi jogokat, valamint az állampolgári jogokat és kötelességeket.
Az állampolgári ismeretek tantárgy része az alapvető emberi jogok értelmezése, a szabadságértékek kiemelése, a szabadság és felelősség kapcsolatának tudatosítása, a saját vélemény kifejezése, a társak gondolatainak, véleményének megértése, a vitakultúra fejlesztése. Cél, hogy a tanuló felismerje az alapvető emberi jogok egyetemes és társadalmi jelentőségét, az igazságosság, az esélyegyenlőség biztosításának jelentőségét és követelményeit, tiszteletben tartsa a másik ember értékvilágát, gondolatait és véleményét.
Az etika, illetve hit- és erkölcstan tantárgy keretein belül átadandó alapérték a segítés, megértés, együttérzés, törődés, szabadság, felelősség, igazságosság, becsületesség, méltányosság, tolerancia, önazonosság.
A biológia tantárgy tanulási eredményei között szerepel, hogy a tanuló tisztában van a felelős szexuális magatartás ismérveivel, értékeli a szexualitás egyéni életviteli és párkapcsolati jelentőségét.
A testnevelés és egészségfejlesztés tantárgy tanulási eredményei között szerepel, hogy a tanuló megismeri és tiszteletben tartja a szexuális kultúra alapelveit, elfogadja az egészségügyi szűrések fontosságát.
A Büntető Törvénykönyv 216. §-a szerint közösség tagja elleni erőszak néven akár 8 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető, aki mást vélt vagy valós szexuális irányultsága vagy nemi identitása miatt bántalmaz. A 332. § szerint közösség elleni izgatás miatt 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, aki a lakosság szexuális irányultság vagy nemi identitás szerinti csoportjaival szemben nagy nyilvánosság előtt gyűlöletre uszít. A 219. § szerint két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki a személyes adattal visszaélést különleges adatra (ennek minősül a szexuális irányultság és az egészségi állapot is) követi el.
Az ORFK utasítás felállítja az áldozatvédelmi hálózatot, amely a rendőrség áldozatvédelmi tevékenységét ellátó áldozatvédelmi referensek hálózata. Az utasítás tartalmazza a rendőrség áldozatsegítéssel kapcsolatos általános és speciális feladatait, jelentéstételi kötelezettségét.
E sarkalatos törvény Országgyűlés által elfogadott, kihirdetett változata rendelkezéseket tartalmazott a család fogalmáról (amely házasságon vagy egyenesági rokoni kapcsolaton alapul), valamint a törvényes öröklésről (amegly házastársak és egyenes, ill. oldalági rokonok között érvényesül). E rendelkezések hatálybalépését azonban az Alkotmánybíróság felfüggesztette, majd azokat hatályon kívül helyezte. A törvény előírja a médiaszolgáltatók számára, hogy szolgáltatásaikat a házasság intézményének, valamint a család és a gyermeknevelés értékének tiszteletben tartásával nyújtsák, valamint az oktatási intézményeknek, hogy a tananyagban szerepeltessék a házasságra való felkészítésre szolgáló, a felelősségteljes párkapcsolatról és a családi életről szóló ismereteket.