öröklés
Jelenlegi hely
Az EJEB egyezménysértőnek ítélte, hogy a kérelmező nem folytathatta örökösként az elhunyt azonos nemű párja lakásbérleti szerződését, pedig a különnemű párok esetében a partner halála után ez a lehetőség adott lett volna.
A nemzeti szabályozás szexuális irányultság szerint tesz különbséget, amikor a különnemű élettársak számára lehetővé teszi, hogy az egyik fél halála után a lakásbérletet a másik fél folytassa, míg az azonos neműek számára nem nyújt ilyen jellegű védelmet.
A szerző – a házasság jogintézményét kivéve - elemzi a 2009-ben hatályos magyar es külföldi, azonos nemű es különnemű párkapcsolatokra vonatkozó jogszabályokat. A különböző példák bemutatása során kitér a vagyonjogi és öröklési kérdésekre. A külföldi példákkal lehetséges alternatív megoldásokat, illetve a hazai jogintézmények továbbfejlesztésének lehetőséget ismerteti.
A szerző összegzi a 2009-ben hatályos tartási kötelezettségre és az öröklésre vonatkozó rendelkezéseket és lehetőségeket az élettársak számára. Említést tesz az új Ptk. várható releváns változásairól, kitér a bejegyzett élettársi kapcsolatok várható szabályozására is.
A szerző bemutatja az élettársi és bejegyzett élettársi kapcsolat hazai szabályozását, különös tekintettel a címben foglalt öröklési jogi kérdésekre. Ismerteti a bejegyzett és de facto élettársak öröklésének kérdésével kapcsolatos európai gyakorlatokat több állam példáján keresztül (Skandinávia, Németország, Egyesült királyság, Hollandia, Csehország, Belgium, Spanyolország, Portugália, Szlovénia, Horvátország, Franciaország).
Az új Ptk. Javaslatának öröklési jogi változásait végigtekintve a cikk rámutat, hogy a legnagyobb modernizációs változás a bejegyzett élettársak és a házastársak öröklési jogi szempontból történő egyenjogúsítása jelenti. A szerző szerint az új Ptk.-ban foglalt öröklési szabályok azonos szintre emelik az élettársi kapcsolatban, a bejegyzett élettársi kapcsolatban és a házasságban élők jogait és kötelezettségeit. Magyar statisztikai adatokra és külföldi jogra hivatkozva úgy ítéli meg, hogy ez a jövőben hátrányosan fogja befolyásolni a házasságkötési szándékot, illetve nem tükrözi a társadalmi hozzáállást.
Az új Ptk. hatályba lépése előtt íródott, a szerző összegezte, hogy véleménye szerint milyen változások várhatók az új öröklési jogban, azok milyen célt szolgálnak, illetve milyen kérdéseket, aggályokat vetnek fel.
A tanulmány kiemeli, hogy a bejegyzett élettársakról szóló törvény alapvető változásokat hoz az élettársak öröklési jogi helyzetét tekintve. Megjegyzi, hogy a bejegyzett élettársi viszony és a házasság közötti különbségek az öröklési jog területét nem érintik. Kritizálja a technikát, hogy amíg a bejegyzett élettársakról szóló törvény a házassággal közel egyenértékű jogintézménnyé emeli a bejegyzett élettársi kapcsolatot, addig az új Ptk. tervezetének öröklési jogi könyve egy helyen sem említi
E sarkalatos törvény Országgyűlés által elfogadott, kihirdetett változata rendelkezéseket tartalmazott a család fogalmáról (amely házasságon vagy egyenesági rokoni kapcsolaton alapul), valamint a törvényes öröklésről (amegly házastársak és egyenes, ill. oldalági rokonok között érvényesül). E rendelkezések hatálybalépését azonban az Alkotmánybíróság felfüggesztette, majd azokat hatályon kívül helyezte. A törvény előírja a médiaszolgáltatók számára, hogy szolgáltatásaikat a házasság intézményének, valamint a család és a gyermeknevelés értékének tiszteletben tartásával nyújtsák, valamint az oktatási intézményeknek, hogy a tananyagban szerepeltessék a házasságra való felkészítésre szolgáló, a felelősségteljes párkapcsolatról és a családi életről szóló ismereteket.
A Ptk. 2:43. §-a szerint a személyiségi jogok sérelmét jelenti a hátrányos megkülönböztetés, ezért a szexuális irányultság vagy nemi identitás szerinti hátrányos megkülönböztetés vagy zaklatás áldozatai polgári peres úton szerezhetnek jogi elégtételt. A 2:43. §-a szerint a a személyiségi jogok sérelmét jelenti továbbá a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése, így akinek szexuális irányultságát vagy nemi identitását engedélye nélkül nyilvánosságra hozzák, személyiségi jogok polgári peres útján szerezhet jogi elégtételt. A Ptk. 6:514. §-a az azonos nemű párok közti élettársi kapcsolatot is elismeri. A Ptk. 4:121. § szerint gyermeket csak házastársak fogadhatnak örökbe; kivételes, különös méltánylást érdemlő esetben, miniszteri engedéllyel egyedül örökbe fogadni szándékozó is örökbefogadhat.