oktatás
Jelenlegi hely
Ez a jogszabály határozta meg a köznevelési intézményben tanítandó tananyag részletes tartalmát különböző pedagógiai szakaszokra, iskolatípusra, továbbá az egyes sajátos köznevelési célok teljesítéséhez kapcsolódóan. 2020-at követően a kerettanterveket miniszteri közleményként teszik közzé.
Ez a köznevelésért felelős miniszter által közzétett közlemény határozza meg a köznevelési intézményben tanítandó tananyag részletes tartalmát különböző pedagógiai szakaszokra és iskolatípusra vonatkozóan.
Ez a jogszabály határozza meg, hogy a köznevelési intézményekben mit kell tanítani. A rendelet elsősorban alapelveket, főbb témákat rögzít, a részletes ismeretek az ún. kerettantervekben szerepelnek.
A jogszabály szerint a köznevelés egyik alapelve az állampolgárságra, demokráciára nevelés, amelynek része az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság, a kölcsönös elfogadás. A családi életre nevelésnek keretében az iskolának foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is. Az erkölcsi nevelés célja olyan értékek átadása, mint az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a türelem, a megértés, az elfogadás.
A történelem tantárgy alapvető céljai között szerepel, hogy a tanuló ismerje a demokratikus államszervezet működését, a jogállamiság elveit, az emberi jogokat, és legyen tisztában állampolgári jogaival és kötelességeivel. Cél, hogy kialakuljon a tanulóban a demokratikus elkötelezettség, amely alapvető értéknek tartja a többségi döntéshozatalt, az emberi jogokat, valamint az állampolgári jogokat és kötelességeket.
Az állampolgári ismeretek tantárgy része az alapvető emberi jogok értelmezése, a szabadságértékek kiemelése, a szabadság és felelősség kapcsolatának tudatosítása, a saját vélemény kifejezése, a társak gondolatainak, véleményének megértése, a vitakultúra fejlesztése. Cél, hogy a tanuló felismerje az alapvető emberi jogok egyetemes és társadalmi jelentőségét, az igazságosság, az esélyegyenlőség biztosításának jelentőségét és követelményeit, tiszteletben tartsa a másik ember értékvilágát, gondolatait és véleményét.
Az etika, illetve hit- és erkölcstan tantárgy keretein belül átadandó alapérték a segítés, megértés, együttérzés, törődés, szabadság, felelősség, igazságosság, becsületesség, méltányosság, tolerancia, önazonosság.
A biológia tantárgy tanulási eredményei között szerepel, hogy a tanuló tisztában van a felelős szexuális magatartás ismérveivel, értékeli a szexualitás egyéni életviteli és párkapcsolati jelentőségét.
A testnevelés és egészségfejlesztés tantárgy tanulási eredményei között szerepel, hogy a tanuló megismeri és tiszteletben tartja a szexuális kultúra alapelveit, elfogadja az egészségügyi szűrések fontosságát.
A törvény 9. § (12) bekezdése és a 9/A. §-a tartalmazza az LMBTQI-ellenes „gyermektörvény“ által megállapított szabályokat, így az LMBTQI tartalmak népszerűsítésére vonatkozó tilalmat, illetve a szexuális irányultságról, szexuális életről és nemi diverzitásról (is) szóló foglalkozások megtartására vonatkozó korlátozásokat.
Az egyenlő bánásmódról szóló törvény szerint tilos a szexuális irányultság vagy nemi identitás szerinti közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetés, illetve zaklatás a foglalkoztatás, a szociális biztonság és egészségügy, a lakhatás, az oktatás és képzés, valamint az áruk forgalma és szolgáltatások igénybevétele területén. A hátrányos megkülönböztetés áldozatai panaszukkal az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának Egyenlő Bánásmódért Felelős Főigazgatóságához, illetve a bírósághoz fordulhatnak. A jogszabály az ilyen esetekben ún. fordított bizonyítási eljárás alkalmazását írja elő, tehát az áldozatnak elég valószínűsítenie a bekövetkezett hátrányt, illetve hogy rendelkezik a védett tulajdonsággal, és az eljárás alá vontnak kell bizonyítania, hogy az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta vagy arra nem volt köteles. A törvény arról is rendelkezik, hogy a települési önkormányzatoknak ötévente öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot kell elfogadniuk.