nem jogi elismerése
Jelenlegi hely
Az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, hogy a magyar állam megsértette a kérelmező 8. cikkben foglalt, a magánélet tiszteletben tartásához fűződő jogát, amikor nem biztosított eljárást a nem jogi elismerésére a Magyarországon élő menekülteknek és más jogszerűen letelepedett személyeknek.
A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) elutasításával szemben indított közigazgatási perben a bíróság jogszabályi alap hiányában megtagadta a transznemű menekült nem- és névváltoztatásra vonatkozó kérését: a magyar jog nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely meghatározná, mely hatóság köteles a magyarországi anyakönyvi bejegyzéssel rendelkező menekültek esetén a nem- és névváltoztatásra irányuló kérelemről érdemben dönteni. Az bírósági ítélettel szemben benyújtott alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróság (AB) elutasította, de hivatalból eljárva megállapította a mulasztásos alaptörvény-ellenességet. Felhívta az Országgyűlést, hogy 2018. december 31-ig szabályozza a jogszerűen letelepedett nem magyar állampolgárok nem- és névváltoztatására irányuló eljárást.
A PACE határozata felhívja az Európa Tanács tagállamait, hogy tartózkodjanak az olyan jogszabályok elfogadásától, amelyek sértik az LMBTQI emberek jogait. A határozat külön felhívja Magyarországot, hogy azonnali hatállyal helyezze hatályon kívül a 2020 májusában elfogadott, a nem jogi elismerését tiltó 33. §-t és a 2021 júniusában elfogadott LMBTQI-ellenes „gyermekvédelmi törvényt“. A határozat idézi a Velencei Bizottság 1059/2021. számú véleményét, amely megállapítja, hogy ezek a módosítások „hozzájárulnak egy olyan fenyegető környezet kialakításához, amelyben az LMBTQI gyermekek egészségügyi kockázatoknak, zaklatásnak és zaklatásnak lehetnek kitéve”.
A PACE határozata felhívja az Európa Tanács tagállamait, hogy - többek között - tartózkodjanak az ún. „normalizáló“ kezelésektől, biztosítsák az interszex emberek számára a szükséges, multidiszciplináris orvosi ellátást, egyszerűsítsék a nem jogi elismerésére irányuló eljárásokat, hogy azok gyorsak, átláthatóak és hozzáférhetőek legyenek mindenki számára, illetve hogy fontolják meg a nem kötelező feltüntetését a születési anyakönyvi kivonaton és a személlyazonosító okmányokban.
A határozat többek között arra szólítja fel a tagállamokat, hogy egyértelműen tiltsák a nemi identitáson alapuló hátrányos megkülönböztetést és gyűlölet-bűncselekményeket; vezessenek be önmeghatározáson alapuló, gyors, átlátható és hozzáférhető eljárást a nem jogi elismerésére; tegyék elérhetővé és hozzáférhetővé a nemi helyreállító kezeléseket; fontolják meg egy harmadik nem opciójának bevezetését a hivatalos iratokban; és a transzneműséget ne minősítsék mentális betegségnek.
Az EJEB kimondta a nemüket megváltoztató transzszexuális személyek új nemének teljes elismerését és megállapította az Emberi Jogok Európai Egyezményének magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot kimondó 8. cikke és a házasságkötéshez való jogot kimondó 12. cikk sérelmét.