nem jogi elismerése
Jelenlegi hely
Ez a jogszabály tartalmazta az anyakönyvezési feladatok ellátásnak alapvető szabályait, így pl. azt, hogy a házasság és bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándék bejelentésekor és a házasság és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésekor pontosan hogyan kell eljárni, milyen iratokat kell bemutatni és milyen nyilatkozatokat kell tenni.
A jogszabály továbbá tartalmazta azt is, hogy a gyermek nevének a neméhez kell illeszkednie, hogy a nem megváltozását anyakönyvezni kell, ugyanakkor hogy a házas vagy bejegyzett élettárs nemváltoztatási kérelmét el kell utasítani, illetve a szülő nemének megváltozása esetén a névváltozást a gyermek születési anyakönyvi bejegyzésébe nem kell átvezetni.
A 33. § által módosított anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvénynek a „születési nem” kötelező nyilvántartására és annak megváltoztathatatlanságára vonatkozó rendelkezései [3. § x) pont, 69/B. § (1) bek. b) pont be) alpont, és 69/B. § (3) bek.] és ezzel a nem jogi elismerésének kizárására vonatkozó tilalom ellen benyújtott bírói kezdeményezés ügyében az Alkotmánybíróság elutasította az indítványt.
Az indítványozók a jogszabállyal szemben közvetlenül benyújtott alkotmányjogi panaszaikban az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (At.) 33. §-szal megállapított, illetve módosított rendelkezéseinek alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérték. Az Alkotmánybíróság (AB) az indítványokat visszautasította, mivel azok álláspontja szerint nem feleltek meg az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvényben (Abtv.) előírt feltételeknek.
A Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az előtte folyamatban lévő közigazgatási perben az eljárás felfüggesztése mellett egyedi normakontroll eljárást kezdeményezett az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól szóló 429/2017. (XII. 20.) Korm. rendelet 7. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítása és konkrét ügyben való alkalmazhatóságának kizárása érdekében. Mivel az indítvány az Alkotmánybíróság (AB) megítélése szerint mulasztásban megvalósuló alaptörvény-ellenesség megállapítására irányult, az indítványt visszautasította, mivel bíróság erre irányuló kérelmet nem terjeszthet az AB elé.
A 33. § által módosított anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (At.) 101/A. § (2) bekezdése az At a „születési nem” kötelező nyilvántartására és annak megváltoztathatatlanságára vonatkozó rendelkezéseit [3. § x) pont, 69/B. § (1) bek. b) pont be) alpont, és 69/B. § (3) bek.] a módosításkor folyamatban lévő és a megismételt eljárásokra is alkalmazni rendelte. A 11/2021. (IV. 7.) AB határozatban az Alkotmánybíróság (AB) egyedi normakontroll eljárásban megsemmisítette az At. kifogásolt rendelkezését, ugyanakkor általános alkalmazási tilalomról nem rendelkezett. Az AB az alkalmazási tilalom kimondása érdekében benyújtott egyedi normakontroll indítványt elutasította, és megállapította, hogy megsemmisített jogszabályi rendelkezést a folyamatban lévő vagy megismételt eljárásokban sem kell alkalmazni.
A 33. § által módosított anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (At.) 101/A. § (2) bekezdése az At a „születési nem” kötelező nyilvántartására és annak megváltoztathatatlanságára vonatkozó rendelkezéseit [3. § x) pont, 69/B. § (1) bek. b) pont be) alpont, és 69/B. § (3) bek.] a módosításkor folyamatban lévő és a megismételt eljárásokra is alkalmazni rendelte. Az ügyben az Alkotmánybíróság (AB) egyedi normakontroll eljárásban megsemmisítette az At. kifogásolt rendelkezését.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága nem találta egyezménysértőnek azt a finn szabályozást, amely a nem jogi elismerését a korábban fennálló házasság felbontásától vagy bejegyzett élettársi kapcsolattá alakításától tette függővé.
Az EJEB ítéletében megállapította, hogy a magyar állam megsértette a kérelmező 8. cikkben biztosított jogát, amikor 2018-ban hatásköri vitákra hivatkozással felfüggesztette a nem jogi elismerésére irányuló eljárásokat, és nem biztosított gyors, átlátható és hozzáférhető eljárást a nem- és az ahhoz kapcsolódó névváltoztatásra.
Ez a jogszabály tartalmazza az anyakönyvezési feladatok ellátásnak részletes szabályait, így pl. azt, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándék bejelentésekor és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésekor pontosan hogyan kell eljárni, milyen iratokat kell bemutatni és milyen nyilatkozatokat kell tenni.
A 33. § elfogadása előtt ez a jogszabály tartalmazta továbbá a nem jogi elismerésére vonatkozó eljárásrend néhány elemét, így azt, hogy a kérelmet a névváltoztatásért felelős anyakönyvi szervnek kellett benyújtani, hogy ahhoz a nem megváltozását támogató egészségügyi szakvéleményt kellett csatolni, hogy a központi anyakönyvi szerv a nem megváltozásáról értesítést küldött a születést nyilvántartó anyakönyvvezetőnek, aki azt bejegyezte az anyakönyvi nyilvántartásba.
Ez a jogszabály tartalmazza az anyakönyvezési feladatok ellátásnak alapvető szabályait, így pl. azt, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándék bejelentésekor és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésekor pontosan hogyan kell eljárni, milyen iratokat kell bemutatni és milyen nyilatkozatokat kell tenni.
A 33. § elfogadása előtt ez a jogszabály tartalmazta továbba a nem jogi elismerésére vonatkozó eljárásrend néhány elemét, így azt, hogy a kérelmet a névváltoztatásért felelős anyakönyvi szervnek kellett benyújtani, hogy ahhoz a nem megváltozását támogató egészségügyi szakvéleményt kellett csatolni, hogy a központi anyakönyvi szerv a nem megváltozásáról értesítést küldött a születést nyilvántartó anyakönyvvezetőnek, aki azt bejegyezte az anyakönyvi nyilvántartásba. A jogszabály jelenleg kimondja, hogy