házasság
Jelenlegi hely
A szerzők végigveszik, hogy jogtörténeti szempontból hogyan változott a magyar jog a különböző párkapcsolati fajták szabályozása terén. Megállapítják, hogy az Alkotmánybíróságnak komoly szerepe van abban, hogy az azonos neműek élettársi kapcsolata elismerést nyert. Bemutatja a 14/1995. (III. 13.) Alkotmánybírósági határozatot és indoklásait a házasság intézményének kizárólag különneműek részére való fenntartásáról, majd a 154/2008. (XII. 17.) Alkotmánybírósági határozatot, amellyel az Alkotmánybíróság megsemmisítette a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2007. évi CLXXXIV. törvényt. Hosszasan kifejtik, hogy milyen érvek alapján utasította el az Alkotmánybíróság az azonos neműek házassághoz való jogát és hogy a közvélemény várható pozitív alakulásával akár ez a hozzáállás is megváltozhat. Foglalkozik a különneműek élettársi kapcsolatával, valamint felmutatja azokat az indokokat, amiért ez a jogintézmény alacsonyabb rendűnek számít a házassághoz képest.
A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2007. évi CLXXXIV. törvényt megsemmisítő 154/2008. (XII. 17.) Alkotmánybírósági határozat részletes bemutatása.
A határozat indokolásához hozzáfűzi, hogy az meglepő fordulatokat, magyarázathiányos állításokat és vitatható következtetéseket tartalmaz. A szerző azt a következtetést vonja le, hogy az Alkotmánybíróság szerint a bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozása alkotmányosan nem járható út a különnemű párok esetében.
A cikk egyik szerzője az azonos neműek házasságának társadalmi hasznosságára keres kérdést a gyermeknevelés felől megközelítve. Példakánt hozza azokat az országokat, ahol a reprodukciós eljárásokból nincsenek kizárva az azonos neműek, illetve a közös örökbefogadás is nyitva áll, mint lehetőség.
Egy másik szerző az élettársi kapcsolatot és a házasságot, valamint ezek viszonyát vizsgálja törvényi és alkotmánybírósági határozati példát hozva. Megállapítja, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat lényegesen közelebb áll a házasság intézményéhez, mint az élettársi kapcsolathoz.
A cikk további részében az Alkotmánybíróság által később a 154/2008. (XII. 17.) Alkotmánybírósági határozattal megsemmisített bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2007. évi CLXXXIV. törvényen keresztül mutatja be a szerző a különbségeket a házasság és a bejegyzett élettársi kapcsolat között.
A cikk a házasság jogintézményének válságát igyekszik bemutatni. Ismerteti a házasság fogalmát, több megközelítésből is, amelyekben közös, hogy kizárólag férfi és nő viszonyában tartják lehetségesnek a házasság elismerését, majd nemzetközi példákon keresztül kérdőjelezi meg ezen fogalmi elem létének szükségszerűségét. Részletezi a házasság és a bejegyzett élettársi kapcsolat közötti különbségeket, végül kitér az előbbi jogintézmények nemzetközi szabályozására is.
Alternatív megoldások a házasság védelmére: az Amerikai Egyesült Államok példáján keresztül a szövetségi házasság, a „covenant marriage” bemutatása és kritikája. A magyarországi bevezetés lehetősége.
Az azonos neműek házasságának holland szabályozását mutatja be a szerző, kitérve annak kollíziós jogi problémáira is. Külön tárgyalja az azonos neműek házasságának német közrendbe ütközését.
Az azonos neműek házasságának egyes vonatkozásaival foglalkozik nemzetközi eseteken keresztül bemutatva. A bemutatott jogesetek témája az azonos neműek házasságának közjogi és magánjogi elismerése, az azonos nemű házastársak tartózkodási joga, valamint a családi pótlék az azonos nemű házastársak gyermekei után.
Nem tartja megfelelő iránynak az élettársi kapcsolat és a házasság jogintézményének egymáshoz közelítését, a keresztény gyökerek megtagadásának tekinti az azonos neműek házasságkötésének lehetőségét. A római jogból származó természetjogi példákon keresztül arra jut a szerző, hogy a házasság alapelvei - ideértve a férfi és a nő életközöségét – olyan szabályok, melyeket az állami törvényhozás nem változtathat meg.
A cikk az Alaptörvény család védelmére vonatkozó rendelkezéseivel foglalkozik, kitérve a család és az iskola kapcsolatára is. Ismerteti az úgynevezett családi választójog – azaz a gyermek születésétől érvényesülő választójog – intézményét elméleti és gyakorlati szempontból is.
A cikk második részében az Amerikai Egyesült Államok példáján keresztül a szövetségi házasság, a „covenant marriage” bemutatása és kritikája olvasható. Ezzel kapcsolatban felmerül a magyarországi bevezetés lehetősége is.
A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2007. évi CLXXXIV. törvényen keresztül- annak Alkotmánybírósági megsemmisítése előtt - alkotmányjogi szempontból mutatja be a bejegyzett élettársi kapcsolat ilyen jellegű vonatkozásait, valamint, hogy mennyiben jelent alkotmányjogi kihívást az új jogintézmény. Ismerteti a család és a házasság fogalmát, elhatárolja egymástól az élettársi kapcsolatot és a házasságot. A bejegyzett élettársi kapcsolatra vonatkozóan megállapítja, hogy „házasság analógiájára kialakított jogintézmény a házasság alkotmányból fakadó védelmét kiüresítheti”.